Maga a „rózsafüzér” a latin „rosarium” szóból származik, amelynek jelentése rózsakert vagy rózsacsokor.
Ha megkérdeznék az utcán tíz járókelőt, vajon mi a rózsafüzér, legalább nyolcan azt felelnék, hogy egy gyöngysor, ami nem is helytelen válasz, hiszen valóban egy zsinórra fűzött gyöngyökből álló láncról beszélünk, már ami a fizikai megjelenést illeti. Habár a külalak rendkívül megkapó – a divat világának főszereplői is előszeretettel hordják – ennek a szép füzérnek szakrális tartalma van: az imádság.
Az elnevezésre több forrást is jelölnek: vannak, amelyek szerint az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette, mások pedig egy XIII. századi legendára vezetik vissza a gyökereket, melyben egy Máriát tisztelő léleknek azt volt a szokása, hogy a Szűzanya szobrára rózsából font koszorút kötött, ám egy napon látomása volt, melyben azt az üzenetet kapta, hogy a Szűzanya jobban örülne ötven Üdvözlégy elmondásának. Ez az imádság rózsává lesz az Istenanya kezében, amiből a legszebb rózsakoszorú fonja magának. A rózsa a virágok királynője, a fény hordozója, a keresztény szimbolikában ezért Mária virága lett a katolikus egyház legkedveltebb imádságának jelképe.
A rózsafüzér – vagy másik nevén a szentolvasó – szemei segítenek számolni az elmondott imádságokat, amelyeket meghatározott sorrendben mondanak a hívők. A rózsafüzérben a szemek a következő megosztásban találhatók: egymás mellett szorosan tíz kis szem, majd egy távolabb lévő vagy nagy szem. Ezt úgy hívják, hogy egy tized. A teljes rózsafüzér öt ilyen tizedből áll általában, de vannak rövidebb és hosszabb változatok is. Legnépszerűbb azonban az előbb leírt „ötvenes” rózsafüzér, melynek történelme még az elnevezésnél is jóval korábbra datálható. A IX. századi Írországban a 150 zsoltárt tartalmazó Zsoltárok könyve nagyon fontos imakönyv volt a szerzetesek körében. A szerzetesek és a klérus tagjai is, órákon keresztül recitálták vagy kántálták ezeket a zsoltárokat, melyet a kolostor környékén élő emberek csodálattal hallgattak és szerettek volna bekapcsolódni a szertartásba. Viszont az olvasni tudó hívek száma meglehetősen kevés volt és a zsoltárokat is nehéz volt megjegyezni, ezért egy ír szerzetes javasolta azt, hogy a 150 zsoltár helyett imádkozzanak 150 Miatyánkot és számoljanak le 150 kavicsot. A kavicsokat egy zsinóron csomókkal is helyettesítették, majd kis fadarabokat (később fagyöngyöt) kötöttek a zsinórra, amelyet harmadoltak és így alakult ki az „ötvenes” füzér. Ezt a gyöngysort ismerik „Paternoster” gyöngyökként, a név a Miatyánk imádság latin nyelvű változatának kezdőszavaiból (Pater noster) származik.
A XIV. században alakult ki aztán az a gyakorlat, hogy az Üdvözlégyeket tizedekre csoportosították, és egy Miatyánkot mondtak minden tized elejére. Domonkos apácák és karthauziak kapcsoltak a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket, felidézve Jézus és Mária életének egy-egy eseményét. A 15. században Alanus de Rupe osztotta végül örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkokra a rózsafüzért.
II. János Pál pápa, aki a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő időszakot a rózsafüzér évének nyilvánította, kiadta a Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelet, melyben a hagyományos örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkokat kiegészítette Szent Ġorġ Preca atya által írt világosság titkaival.
A rózsafüzért sokan illetik kritikával nemkatolikus körökből, bírálói főként a mechanikus voltát emelik ki. Első ránézésre valóban úgy tűnhet, hogy imák robotszerű ismétléséről van szó, valójában azonban ez a folyamat az elmélyülést szolgálja, aminek során egyfajta meditatív állapotba kerülünk. A rózsafüzérnek nem az a lényege, hogy mindig minden tizedét monoton módon felmondjuk, hanem az, hogy megpróbáljuk megérteni és minél teljesebben átélni azt a részt (a titkot), amit éppen imádkozunk.
VI. Pál Pápa így írja: „A rózsafüzér, ez a megváltó megtestesülésbe gyökerező, evangéliumi imádság teljesen Krisztusra irányul. Mert még jellegzetes eleme is – az Üdvözlégyek litániaszerű ismétlése – Krisztus dicsőítése lesz, akiről az angyali üdvözlet és a Keresztelő anyjának köszöntése szól: »Áldott a te méhednek gyümölcse« (Lk 1,42). Sőt, többet mondunk: az Üdvözlégyek ismételgetése a háttér, melyben a titkokat szemléljük: Jézus, akit minden Üdvözlégyben megnevezünk, ugyanaz, mint akit a titkok egymás után szemünk elé állítanak mint Isten Fiát és a Szűzanya fiát.”
Ferenc Pápa gyakran ajándékoz a híveknek egy doboz Misericordinát. Jó, ha van nálunk ebből a gyógyszerből, melynek neve a latin misericordia, azaz irgalmasság és a cor, vagyis szív szavak összevonásából ered. Az összetétel szerint a kis gyógyszerdoboz 50 üdvözlégyet, 5 miatyánkot, 5 dicsőséget, 1 Salve Regina-t tartalmaz. Adagolása szájon át alkalmazandó, odaadás és nagyfokú koncentráció szükségeltetik. A hatások fokozódhatnak csoportos alkalmazás esetén. Túladagolástól nem kell tartani, sőt a leírásban kifejezetten javasolják is, valamint gyermekektől sem kell elzárni, hanem inkább legyen mindig hozzájuk elérhető távolságban. Lelki langyosság esetén nagyon ajánlatos, segíti a megszentelődést, elriasztja a kísértéseket, elmulasztja a lelkiismeret elnehezülését és savtartalmát, kihozza a lelkeket a tisztítótűzből. Minőségét korlátlanul megőrzi.
„Ne felejtsétek el bevenni, mert jót tesz ám! Jót tesz a szívnek, a léleknek és az egész életünknek"[1]
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban a következő kötetek találhatók meg a témában:
- Keller, Joseph Anton: Százharminc elbeszélés a legszentebb rózsafüzérről. Győr, Gladich Nyomda, 1913.
- Bárd Ferenc: Gyümölcsoltótól Nagyboldogasszonyig. Elmélkedések a Rózsafüzérről. Paks, Rosenbaum Nyomda, 1941.
- Pius pápa "Ingravescentibus Matis" körlevele a szent rózsafüzérről. Budapest, Szent István Társulat, 1937.
- Jáky Ferenc: Örökös rózsafüzér azaz Útmutatás az örökös rózsafüzér nevű jámbor egyesületről. Budapest, Rózsa Kálmán és neje, 1886.
- Teres Ágoston: "Nagy jel az égen": az újjáéledő rózsafüzér: új meditációk II. János Pál pápa apostoli leveléhez. Kecskemét, Korda Kiadó, 2004.
- A legszentebb Rózsafűzér Királynéja: havi folyóirat a Boldogságos Szűz tiszteletének, különösen pedig a rózsafűzér ájtatosságának terjesztésére. Budapest, P. Angelicus, 1885-1908.
- Énekeljünk rózsafüzért. Pécsi Jézus Szíve Szövetség énekeskönyv. Pécs, Pécsi Jézus Szive Szövetség, 1946.
Az összeállítást készítette: Bittner Mónika könyvtáros
Felhasznált irodalom
https://www.szentkeresztplebania.hu/a_rozsafuzer_kialakulasa_x.html
http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/katlex/s383.html
http://www.ekif-vac.hu/?page_id=1303
[1] Idézet Ferenc Pápa 2013-ban mondott Szent Péter téren mondott köszöntéséből.
http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/misericordina-lelki-gyogyszert-osztottak-szet-a-szent-peter-teren