Blog
Korábbi Hírek
50 ÉVES PAPI JUBILEUM
Az aranymisés Bíró László nyugalmazott püspök
Bíró László nyugalmazott püspököt hármas jubileuma alkalmából köszönti a Pécsi Egyházmegye 2024-ben: most ünnepli ugyanis pappá szentelése 50., püspökké szentelése 30., valamint tábori püspöki beiktatása 15. emléknapját. Ünnepi szentmiséjét, egyben aranymiséjét püspöktársával, a gyémántmisés Mayer Mihállyal pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, valamint június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban. Jelen összefoglalóval rövid visszaemlékezést kívánunk adni püspök atya pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából életének első szakaszáról.
JUBILEUM
60 éve szentelték pappá és 35 éve püspökké Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspököt
Kettős jubileumot ünnepel 2024-ben Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök: 60 éve szentelték pappá, valamint 35 éve püspökké. Ünnepi, egyben gyémántmiséjét a szintén jubiláns püspöktársával, az aranymisés Bíró Lászlóval pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban.
ELFELEDETT PÉCSI EMLÉKEK
Az Alsó Sétatéri Szent György-kút
Április 24-e a magyar egyházban Sárkányölő Szent György (271 k. – 303), a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények, katonák, cserkészek védőszentjének névünnepe. A keresztény mártírhalált halt római katona a középkorban egyike volt a 14 segítőszentnek. A legenda szerint egy csillapíthatatlan éhségű sárkány rettegésben tartotta Silena városát, és minden évben egy lányt követelt magának. Szent György azonban megölte a sárkányt, majd kiszabadította fogságából a királylányt.
Szent György ünnepén egy elfeledett pécsi emléket idézünk fel: Az Alsó Sétatér (később Scitovszky, ma Szent István tér) felső részén – nagyjából a későbbi Pezsgőgyár kapujával egyvonalban –, a búza-, gyümölcs- és edénypiac (Frucht Platz, Hafner Platz) mellett 1750 és 1891 között állt egy sandervár, azaz tartályos kút a piaci árusok ellátására, vízelosztó oszlopán sárkányölő Szent György szoborral. A szökőkutat a város állította 1750-ben[1], majd Klimo György püspök (1751–1777) szereltette fel, tiszteletből védőszentjének szobrával.
250 éve történt
A nyilvános pécsi püspöki könyvtár alapítása
„Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!”
250 éve, 1774 március végén vagy április elején nyitotta meg mindenki számára Klimo György pécsi ordinárius (1751–1777) püspöki könyvtárát. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amelyet társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki használhatott, aki birtokában volt az olvasás és írás tudásának. Az alapító nemes szándéka szerint a városban felállítandó újkori egyetemet, valamint a széleskörű ismeretszerzést szolgálta volna. Ennek okán polcain az egyetemes tudás, a széleskörű műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is. Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára századokon át maximálisan betöltötte a tudományos-ismeretterjesztő és kulturális szerepvállalását.
A bélyeggyűjtés az egyik legnépszerűbb hobbi a világon, jelenleg 60 millió ember űzi ezt a tevékenységet és a közösséghez olyan fiatalok is nagyszámban csatlakoznak, akik még soha életükben nem adtak fel egyetlen hagyományos levelet sem. Postabélyeget először valamelyik filatelista klubban láttak. Személyes vallomásokkal nem terhelném az Olvasót, de az én képzeletemben a bélyeggyűjtő képe egy zöldkardigános idősebb úr, aki vezetékes telefonon tartja a kapcsolatot a külvilággal. Ennek az elképzelésemnek határozottan ellentmond a fent olvasható bevezetés, amelyet a The Guardian című tekintélyes és hiteles lap hasábjain olvastam.[1] A bélyeggyűjtés igazából egy érdekfeszítő elfoglaltság, de nem is lehet másként, hiszen magának a bélyegnek is kalandos a története.
Jelen írásunkban Hahót Ferenc (1908–1990) pécsi egyházmegyés papra, filatelistára, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület alapítójára emlékezünk születésének 115. évfordulója alkalmából. Arra a lelkiismeretes plébánosra, a gyűjtőszenvedéllyel megáldott bélyeggyűjtőre, aki noha rossz korban született, számos esetben meghurcolták, "államellenes bélyeggyűjtés" címén bebörtönözték, mégis életével és munkásságával, továbbá sziklaszilárd hite, egyenes jelleme és hatalmas szakmai tekintélye révén példaként szolgál az utókor számára.
Báró Négyesy Szepesy Ignác (1780–1838) pécsi püspök emlékezete 1838. július 16-án bekövetkezett halála után is töretlen volt Pécsett és az egyházmegyéjében.[1] Elhunyta után a fennmaradt intézmények mellett megemlékezések, költemények, műalkotások sora tartotta életben a mecénás-kultúrapártoló ordinárius kultuszát. A város polgárai végtelen tiszteletük és hálájuk jeléül, közadakozásból elkészíttették Szepesy ordinárius egészalakos bronzszobrát, amelyet 130 éve, 1893. november 5-én, vasárnap lepleztek le. A Székesegyház alatti téren álló, Kiss György szászvári szobrászművész által jegyzett alkotás ma is kiemelt látványossága Pécs városának.[2]
35 éve, 1988 tavaszán, István király halálának 950. évfordulója alkalmából országjárásra indult a Szent Jobb, államalapító királyunk, I. Szent István (1000–1038) bebalzsamozott jobb karja. 1988. október 29–30-án az 1009-ben alapított püspöki székhelyre, Pécs városába érkezett. A kétnapos, nagyszabású egyház-társadalmi ünnepségen magyarok, németek, horvátok, szerbek tisztelgésével ért véget a szent kézereklye féléves országjárása. Laufer László, a Dunántúli Napló fotósa képeivel és fennmaradt dokumentumok segítségével elevenítjük fel az ünnepi eseményeket.[1]
Szent Mór emlékünnepe: október 25. – Az első nyilvános Szent Mór ünnep emlékezete (1849. október 21.)
A Pécsi Egyházmegye 1913 óta október 25-én ünnepli második püspöke, Szent Mór (1036–1070/1075 körül) emléknapját. Egy rövid életrajzi összefoglalót követően korabeli leírások alapján az 1849. október 21-i, első nyilvános Szent Mór ünnepet idézzük fel, két eddig kevéssé ismert metszet kíséretében.
„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője!”
10 évvel ezelőtt, 2013. szeptember 19-én, csütörtök reggel Lőrincz Sándor c. apát, tb. esperes, a Havihegyi kápolna lelkésze „bemutatta miséjét, szokásához híven végiglátogatta a Pius környéki klinikaegyüttes betegeit, hazament, lepihent, s átköltözött...”[1] Amilyen dolgosan, alázatosan végezte a Jóistennek rendelt feladatát, olyan csendben hunyt el.