Blog
Korábbi Hírek
215 éve, 1810. március 2-án hunyt el Gödrén Winkler Mihály, a templom- és kórházépítő, a népnevelő iskolaalapító, a szegények támogatója, a régiséggyűjtő tudós esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok.
120 éve, életének 90., papságának 67. évében, 1905. február 7-én[1] hunyt el Budapesten csajági Csajághy Károly pécsi egyházmegyei pap, egyházi jogtudor, nyugalmazott szászvári esperes-plébános, szentszéki ülnök, a Szent István Társulat választmányi tagja.
Akinek szép a lelkében az ének
A karácsony Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe; latin elnevezése "Natalis Domini", vagyis „az Úr születése” szintén a vallási eredetre utal. Az Üdvtörténet központi eseménye ez a dátum, mert aki Betlehemben világra jött, az nem csak egy az emberek közül, hanem Isten fia, a Megváltó.
„Megrázkódtató események feltámasztják a lélek mélyén szunnyadó hitet.” - Kivonatok Dr. Csigi Imre Élmények–Emlékek (1956) gépiratából.
PRO MEMORIA - "Se nem kelepel, se nem kalapál, KELE PÁL" - Kele Pál Tüke-díjas apát-plébános emlékezete
Öt éve, 2019. október 15-én életének 90., áldozópapságának 66. évében szentségekkel megerősítve hunyt el Kele Pál Tüke-díjjal jutalmazott pécsi egyházmegyés apát-plébános, püspöki tanácsos, kerületi esperes, mindenki Pali atyája/Pali bácsija.
Szeptember 30. a kiemelten fontos dátumaink közé tartozik, ezen a napon emlékezünk meg Szent Jeromosról, a könyvtárosok védőszentjéről. Jeromos (347-420) egyháztanítóként, teológusként és történészként a nyugati kereszténység egyik legfontosabb alakja, legismertebb munkája a Szentírás latin köznyelvre fordítása (vulgata versio). A Bibliával kapcsolatos munkája mellett Jeromos nagyban hozzájárult a keresztény teológia fejlődéséhez, kommentárokat írt a szentírásokhoz, levelekhez és prédikációkhoz, amelyekben olyan témákat tárgyalt, mint az aszketizmus, a szerzetesség és a nők szerepe az egyházban. Szent Jeromos tudományok iránti elkötelezettsége miatt a könyvtárosok mellett a tudósok és fordítók is védőszentjükként tisztelik, példakép mindazoknak, akik osztoznak a tudás iránti szeretetében, melyben kutatással, tolmácsolással igyekeznek jobban megérteni és megértetni a bennünket körülvevő világot.
Bíró László nyugalmazott püspököt hármas jubileuma alkalmából köszönti a Pécsi Egyházmegye 2024-ben: most ünnepli ugyanis pappá szentelése 50., püspökké szentelése 30., valamint tábori püspöki beiktatása 15. emléknapját. Ünnepi szentmiséjét, egyben aranymiséjét püspöktársával, a gyémántmisés Mayer Mihállyal pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, valamint június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban. Jelen összefoglalóval rövid visszaemlékezést kívánunk adni püspök atya pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából életének első szakaszáról.
60 ÉVES PAPI JUBILEUM - 60 éve szentelték pappá és 35 éve püspökké Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspököt
Kettős jubileumot ünnepel 2024-ben Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök: 60 éve szentelték pappá, valamint 35 éve püspökké. Ünnepi, egyben gyémántmiséjét a szintén jubiláns püspöktársával, az aranymisés Bíró Lászlóval pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban.
Április 24-e a magyar egyházban Sárkányölő Szent György (271 k. – 303), a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények, katonák, cserkészek védőszentjének névünnepe. A keresztény mártírhalált halt római katona a középkorban egyike volt a 14 segítőszentnek. A legenda szerint egy csillapíthatatlan éhségű sárkány rettegésben tartotta Silena városát, és minden évben egy lányt követelt magának. Szent György azonban megölte a sárkányt, majd kiszabadította fogságából a királylányt.
Szent György ünnepén egy elfeledett pécsi emléket idézünk fel: Az Alsó Sétatér (később Scitovszky, ma Szent István tér) felső részén – nagyjából a későbbi Pezsgőgyár kapujával egyvonalban –, a búza-, gyümölcs- és edénypiac (Frucht Platz, Hafner Platz) mellett 1750 és 1891 között állt egy sandervár, azaz tartályos kút a piaci árusok ellátására, vízelosztó oszlopán sárkányölő Szent György szoborral. A szökőkutat a város állította 1750-ben[1], majd Klimo György püspök (1751–1777) szereltette fel, tiszteletből védőszentjének szobrával.
„Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!”
250 éve, 1774 március végén vagy április elején nyitotta meg mindenki számára Klimo György pécsi ordinárius (1751–1777) püspöki könyvtárát. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amelyet társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki használhatott, aki birtokában volt az olvasás és írás tudásának. Az alapító nemes szándéka szerint a városban felállítandó újkori egyetemet, valamint a széleskörű ismeretszerzést szolgálta volna. Ennek okán polcain az egyetemes tudás, a széleskörű műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is. Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára századokon át maximálisan betöltötte a tudományos-ismeretterjesztő és kulturális szerepvállalását.