Blog
Korábbi Hírek
„Megrázkódtató események feltámasztják a lélek mélyén szunnyadó hitet.” - Kivonatok Dr. Csigi Imre Élmények–Emlékek (1956) gépiratából.
PRO MEMORIA
"Se nem kelepel, se nem kalapál, KELE PÁL" - Kele Pál Tüke-díjas apát-plébános emlékezete
Öt éve, 2019. október 15-én életének 90., áldozópapságának 66. évében szentségekkel megerősítve hunyt el Kele Pál Tüke-díjjal jutalmazott pécsi egyházmegyés apát-plébános, püspöki tanácsos, kerületi esperes, mindenki Pali atyája/Pali bácsija.
Szeptember 30. a kiemelten fontos dátumaink közé tartozik, ezen a napon emlékezünk meg Szent Jeromosról, a könyvtárosok védőszentjéről. Jeromos (347-420) egyháztanítóként, teológusként és történészként a nyugati kereszténység egyik legfontosabb alakja, legismertebb munkája a Szentírás latin köznyelvre fordítása (vulgata versio). A Bibliával kapcsolatos munkája mellett Jeromos nagyban hozzájárult a keresztény teológia fejlődéséhez, kommentárokat írt a szentírásokhoz, levelekhez és prédikációkhoz, amelyekben olyan témákat tárgyalt, mint az aszketizmus, a szerzetesség és a nők szerepe az egyházban. Szent Jeromos tudományok iránti elkötelezettsége miatt a könyvtárosok mellett a tudósok és fordítók is védőszentjükként tisztelik, példakép mindazoknak, akik osztoznak a tudás iránti szeretetében, melyben kutatással, tolmácsolással igyekeznek jobban megérteni és megértetni a bennünket körülvevő világot.
50 ÉVES PAPI JUBILEUM
Az aranymisés Bíró László nyugalmazott püspök
Bíró László nyugalmazott püspököt hármas jubileuma alkalmából köszönti a Pécsi Egyházmegye 2024-ben: most ünnepli ugyanis pappá szentelése 50., püspökké szentelése 30., valamint tábori püspöki beiktatása 15. emléknapját. Ünnepi szentmiséjét, egyben aranymiséjét püspöktársával, a gyémántmisés Mayer Mihállyal pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, valamint június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban. Jelen összefoglalóval rövid visszaemlékezést kívánunk adni püspök atya pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából életének első szakaszáról.
JUBILEUM
60 éve szentelték pappá és 35 éve püspökké Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspököt
Kettős jubileumot ünnepel 2024-ben Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök: 60 éve szentelték pappá, valamint 35 éve püspökké. Ünnepi, egyben gyémántmiséjét a szintén jubiláns püspöktársával, az aranymisés Bíró Lászlóval pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban.
ELFELEDETT PÉCSI EMLÉKEK
Az Alsó Sétatéri Szent György-kút
Április 24-e a magyar egyházban Sárkányölő Szent György (271 k. – 303), a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények, katonák, cserkészek védőszentjének névünnepe. A keresztény mártírhalált halt római katona a középkorban egyike volt a 14 segítőszentnek. A legenda szerint egy csillapíthatatlan éhségű sárkány rettegésben tartotta Silena városát, és minden évben egy lányt követelt magának. Szent György azonban megölte a sárkányt, majd kiszabadította fogságából a királylányt.
Szent György ünnepén egy elfeledett pécsi emléket idézünk fel: Az Alsó Sétatér (később Scitovszky, ma Szent István tér) felső részén – nagyjából a későbbi Pezsgőgyár kapujával egyvonalban –, a búza-, gyümölcs- és edénypiac (Frucht Platz, Hafner Platz) mellett 1750 és 1891 között állt egy sandervár, azaz tartályos kút a piaci árusok ellátására, vízelosztó oszlopán sárkányölő Szent György szoborral. A szökőkutat a város állította 1750-ben[1], majd Klimo György püspök (1751–1777) szereltette fel, tiszteletből védőszentjének szobrával.
250 éve történt
A nyilvános pécsi püspöki könyvtár alapítása
„Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!”
250 éve, 1774 március végén vagy április elején nyitotta meg mindenki számára Klimo György pécsi ordinárius (1751–1777) püspöki könyvtárát. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amelyet társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki használhatott, aki birtokában volt az olvasás és írás tudásának. Az alapító nemes szándéka szerint a városban felállítandó újkori egyetemet, valamint a széleskörű ismeretszerzést szolgálta volna. Ennek okán polcain az egyetemes tudás, a széleskörű műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is. Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára századokon át maximálisan betöltötte a tudományos-ismeretterjesztő és kulturális szerepvállalását.
A bélyeggyűjtés az egyik legnépszerűbb hobbi a világon, jelenleg 60 millió ember űzi ezt a tevékenységet és a közösséghez olyan fiatalok is nagyszámban csatlakoznak, akik még soha életükben nem adtak fel egyetlen hagyományos levelet sem. Postabélyeget először valamelyik filatelista klubban láttak. Személyes vallomásokkal nem terhelném az Olvasót, de az én képzeletemben a bélyeggyűjtő képe egy zöldkardigános idősebb úr, aki vezetékes telefonon tartja a kapcsolatot a külvilággal. Ennek az elképzelésemnek határozottan ellentmond a fent olvasható bevezetés, amelyet a The Guardian című tekintélyes és hiteles lap hasábjain olvastam.[1] A bélyeggyűjtés igazából egy érdekfeszítő elfoglaltság, de nem is lehet másként, hiszen magának a bélyegnek is kalandos a története.
Jelen írásunkban Hahót Ferenc (1908–1990) pécsi egyházmegyés papra, filatelistára, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület alapítójára emlékezünk születésének 115. évfordulója alkalmából. Arra a lelkiismeretes plébánosra, a gyűjtőszenvedéllyel megáldott bélyeggyűjtőre, aki noha rossz korban született, számos esetben meghurcolták, "államellenes bélyeggyűjtés" címén bebörtönözték, mégis életével és munkásságával, továbbá sziklaszilárd hite, egyenes jelleme és hatalmas szakmai tekintélye révén példaként szolgál az utókor számára.
Báró Négyesy Szepesy Ignác (1780–1838) pécsi püspök emlékezete 1838. július 16-án bekövetkezett halála után is töretlen volt Pécsett és az egyházmegyéjében.[1] Elhunyta után a fennmaradt intézmények mellett megemlékezések, költemények, műalkotások sora tartotta életben a mecénás-kultúrapártoló ordinárius kultuszát. A város polgárai végtelen tiszteletük és hálájuk jeléül, közadakozásból elkészíttették Szepesy ordinárius egészalakos bronzszobrát, amelyet 130 éve, 1893. november 5-én, vasárnap lepleztek le. A Székesegyház alatti téren álló, Kiss György szászvári szobrászművész által jegyzett alkotás ma is kiemelt látványossága Pécs városának.[2]