„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője!”

 

10 évvel ezelőtt, 2013. szeptember 19-én, csütörtök reggel Lőrincz Sándor c. apát, tb. esperes, a Havihegyi kápolna lelkésze „bemutatta miséjét, szokásához híven végiglátogatta a Pius környéki klinikaegyüttes betegeit, hazament, lepihent, s átköltözött...”[1] Amilyen dolgosan, alázatosan végezte a Jóistennek rendelt feladatát, olyan csendben hunyt el.

78865 lorincz sandor

Lőrincz Sándor 1931. október 24-én született Keszüben. Mélyen vallásos, egyszerű falusi családból származott, két testvére volt: bátyja János (1936–1991), öccse kéthetes korában elhunyt. Keszü egész életében az indulás és az otthoni szeretett fészekként maradt meg. Édesanyjától és két nagyanyjától kapta meg – ahogy ő fogalmazta – az imádság és Szűz Mária szeretetét.

Elemi iskoláit helyben végezte, akkori önmagára „csintalan” kisgyerekként emlékezett vissza. 1944 szeptemberében Pécsre került a Jézustársasága Pius Gimnáziumba (1. A. osztály), áhová először létszámon felüliként vették fel, de P. Pethő Jenő (1898–1983) igazgató már akkor beíratta a jelentkezési lapjára, hogy pap akar lenni. A Jézus Szíve templomban való első látogatásakor dőlt el, hogy életét Isten szolgálatába kívánja állítani. Édesanyja ezt mondta neki: „Ha te egyszer elmész abba a templomba, akkor soha nem fogod azt mondani, hogy nem akarsz pap lenni.” A gimnáziumi évek alatt a Sörgyárral szemben, kosztosdiákként lakott, mert kései jelentkezése miatt az internátusba már nem kerülhetett be. Az iskolai Mária-kongregáció tagjaként énekkaros is volt gimnáziumi évei alatt.

Pius kollegium templom

A Jézustársasága Pius Gimnázium és Internátus épülete és a templom 1940 körül

Az alsó négy osztályt itt végezte el. Az iskola 1948-as államosítását követően a felsőosztályos tanulmányait már a Janus Pannonius Gimnáziumban fejezte be. Az érettségit követően, 1953-ban noha felvették a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, átkérette magát Pécsre: ekképpen egy évet a Pécsi Pedagógiai Főiskola magyar szakán tanult. Ezt követően kilenc pécsi társával felvételizett a Pécsi Püspökségre Virág Ferenc megyéspüspökhöz (1925–1958). Pestre kerülve a Központi Szemináriumban bölcseletből és szentírástudományból szerzett szigorlatot. Boldog öt évként emlékezett vissza itteni tanulmányaira. 1958. november 8-án nagy nehezen Grősz József (1887–1961) kalocsai érsek szentelte fel diakónusnak, ám az aktuális politikai események miatt a tanévet nem tudták befejezni. Mint felszentelt diakónussal, nemigen tudtak mit kezdeni, így egy ideig Györébe, valamint a székesfehérvári egyházmegyében kántorkodott.

Végül különleges körülmények között szentelték fel Budapesten, amelyet hosszú várakozás előzött meg. 1959 után 114-en voltak a papi szemináriumban, de a politikai viszonyok miatt 84-üknek „pakolnia kellett”. 1960. április 2-án Zadravecz István (1884–1965) horvát származású ferences szerzetes, tábori püspök egy mátyásföldi villában – „magnóról közvetített harangszó” mellett – szentelte pappá Budapesten paptársaival, Farkasdi Andrással (1934–2006), Kolbert Mátyással (1936–2018), Molnár Ottóval (1934–2012), Nagy J. Sándorral (1936–2021), Szalai Bognár Józseffel (1937–2012) együtt.

10 évig nem kaptak működési engedélyt, mert saját püspökük nem tudta elhelyezni őket. Lőrincz Sándor kántori feladatai mellett papi teendőket is ellátott: két évig a Pest megyei Tökölön szolgált, majd öt évig Magyarkeszin kántorkodott, végül Siklóson működött.

Első hivatalos dispozicióját, kápláni kinevezését Simontornyán kapta 1969. szeptember 12-én. Innen 1970. február 5-től Bólyban szolgált segédlelkészként. A német és betelepített felvidékiek között hittanórái sok lelki örömet jelentettek a közösség számára. 1971-ben 7 hónapig a magyarlakta Pincehelyen és filiájában segédlelkészként működött. Számára váratlanul nevezték ki a Pécs-Jézus Szíve Plébániára, ahol 1972. január 18-án kezdte meg munkáját. Az itt töltött két éve (1970–1972) alatt diákmisék (100–120 hittanossal) és gyóntatások mellett, felelősségteljesen vett részt a kórházlátogatásokban és a betegek ellátásában.

Molnár József apát-plébános halálát követően, 1974. július 6-án a görcsönyi plébániára helyezte Dr. Cserháti József megyéspüspök (1969–1989) plébánosi minőségben. Az ő működése alatt épült fel a plébánia jelenlegi épülete 1975. május 1. és 1976. május 30. között. 1977. november 27-én Kocsolára kapott kinevezést. Onnan 1982-ben a bányászok lakta Pécs-Szabolcsba (Kökény filiával) került és 1991-ig lelkészként munkálkodott. Lőrincz atya német minta alapján egyedülálló istentiszteleti formát honosított meg a megyeszékhelyen. Minden október utolsó vasárnapján hálát adtak a hívek Istennek, hogy egész évben megélhetett a közösség. A virágokkal, szabolcsi szőttesekkel feldíszített templomban az oltár előtt jelképesen elhelyezték az év terményeit, amelyet a mise végén ajándékként kiosztottak a misén résztvevők között.[2]

1991-ben ismét a Pécs-Jézus Szíve Plébániára került kisegítő (helyettes) lelkésznek Dr. Bán Endre, Dr. Kneip István, Dr. Kvanduk Frigyes plébánosok mellé.

1993 0801h ll 2 JAV

A Fatimai Szűz koronaünnepén a Havihegyi kápolna előtt 1993. augusztus 7-én (Fényképezte: Laufer László/Dunántúli Napló)

1982 szeptemberétől fontos feladatot kapott a Havas Boldogasszony templomban, ahol eleinte Pécs-szabolcsi plébániája mellett, majd haláláig itt végezte lelkipásztori feladatait. 1985-ben a kápolna a fatimai püspöktől megkapta a Szűz Mária szobrot, amelyet 1993-ban koronával is elláttak. Ez  nagy fellendülést adott a kápolna látogatottságának. A Havihegyi kápolna 300 éves jubileum alkalmából 1997-ben a Dr. Bőgner Miklóssal és Platthy Istvánnal megjelentette a Havihegyi búcsúskönyvet, amely a kápolna históriáját és búcsújárások története mellett a búcsús énekeket is magába foglalta. 2013-ban ő restauráltatta a Havas Boldogasszony 18. század végi kegyképét.

14aHavi 2007 oszi termenyaldas

Terménymegáldás ünnepe a Havas Boldogasszony templomban (2007)

A Havihegyi kápolnához való kötődése gyerekkorára vezethető vissza: egy alkalommal édesanyja megígérte neki, ha jól viselkedik, akkor újhold szombatján elviszi a Havi-hegyre a kápolnába a reggeli misére. Az Alsóhavi utcában egy kis kavicsot adott a kezébe, elmesélve a fogadalmi kápolna építéstörténetéből a kövek hegyre cipelésének történetét. A misét azonban – a lefelé igyekvő asszonyok elmondása szerint – már az előző szombaton megtartották. Sándor atya édesanyja azonban úgy döntött, ha már idáig eljöttek, akkor felmennek. Így kisfiúként csak a kápolna faajtójának kulcslyukán keresztül láthatta először a Havas Boldogasszony kegyképét, az akkor még belógó csillár mögött: „Aki egyszer megbarátkozik evvel a Mária-képpel, nem tudja feledni. Hány embert mentett meg ez a két anyai kar, ez a drága tekintet!”

Lőrincz Sándor 2000-ben tiszteletbeli esperesi és 2011-ben címzetes apáti kinevezést kapott. Ezüstmiséjét 1985-ben celebrálta.

Ezustmises aldas 1985Aranymises emlek 2010

Aranymises emlek coll

Lőrincz Sándor jubileumi arany- és ezüstmisés emlékei[3]

Aranymiséjét számos korábbi állomáshelyén, Mária-kegyhelyeken tartotta meg: 2010. március 25-én Máriagyűdön, május 13-án a Pécs-Havihegyi kápolnában, október 10-én Görcsönyben.

DunantuliNaplo 2010 05 13 187 187

Lőrincz Sándor misét celebrál a Havihegyi kápolnában (Fényképezte: Fazekas Orsolya)[4]

Lőrincz Sándor c. apát, tb. esperes, kisegítő lelkész életének 82., papságának 54. évében 2013. szeptember 19-én hunyt el Pécsett.

gyaszjelentes 2013 LS

Lőrincz Sándor atya gyászjelentése

2013. szeptember 27-én Dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök (2011–2020) vezetésével Lőrincz atyát paptársai és hívek sokasága kísérte utolsó útjára szülőfalujában, Keszüben. A családi sírboltba helyezték a feltámadás reményében örök nyugalomra.

 Lorincz Sandor temetese coll2

Lőrincz Sándor atya temetése Keszüben (Fényképezte: Szabó Gábor)[5]

Az „aranyos plébánost”, Lőrincz Sándor atyát számos kisgyerek a hit útjain terelő jólelkű, de következetes lelkipásztorként ismerte meg. Sokaknak közülük végigkísérte egész életét az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság, valamint gyermekeik szentségekkel való kiszolgálása során is. A kórházi betegek lelki gondozását kiemelt feladatának tekintette: a nehéz időszakokban sokak reménye, utolsó támasza volt. Hívei jóhumorú emberként tartották számon.

Halálának 10 éves évfordulója alkalmából Lőrinc Sándor apát úr lelkiüdvéért emlékmisét mutattak be a Pécsi Egyházmegyében több korábbi állomáshelyén: így 2023. szeptember 23-án a keszüi Szent Anna Római Katolikus Templomban, 24-én pedig a Havas Boldogasszony Templomban.

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

 

FORRÁSOK

A görcsönyi plébánia lelkipásztorai = https://regi.gorcsony.hu/templom_lelkipasztorok.htm [2023.09.20.]

Kovács Miklós riportja az aranymisés Lőrincz Sándorral a Pécsi Rádióban (2010. április 11.) = https://www.youtube.com/watch?v=xuaWq5p2uf0&t=17s [2023.09.20.]

Mester, követlek Téged! Aranymise évfolyamtársakkal a Havi-hegyi kápolnában. = Új Dunántúli Napló, 2010. május 13. 5. p.

 

[1] Radetzky Miklós facebook-oldala:

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid029xX6VhyiWS3dxGvzJFw5Yx1ErDMPB2Ba4LvwcmFunYFgrLSae7zmcLSthHScE2L3l&id=1388376258 [2023.09.26.]

[2] Hálaadó mise Szabolcsfaluban = Új Dunántúli Napló, 1991. október 28. 2. p.

[3] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár Kis- és aprónyomtatvány-gyűjtemény – Pécsi papi emlékek.

[4] A kép forrása: Mester, követlek Téged! Aranymise évfolyamtársakkal a Havi-hegyi kápolnában. = Új Dunántúli Napló, 2010. május 13. 5. p.

[5] A kép forrása: Lőrincz Sándor Atya temetése = Keszüi Hírek. A község ingyenes önkormányzati lapja. 2013/3. 5. p. = https://keszu.hu/KESZUI%20HIREK%202013_3.pdf [2023.09.19.]

Pécsi Egyházmegye facebook-oldala:

https://www.facebook.com/pecsiegyhazmegye/photos/a.206246979502325/405973346196353 [2023.09.19.]

2024 március
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31