A Pécsi Egyházmegye 1913 óta október 25-én ünnepli második püspöke, Szent Mór (1036–1070/1075 körül) emléknapját. Egy rövid életrajzi összefoglalót követően korabeli leírások alapján az 1849. október 21-i, első nyilvános Szent Mór ünnepet idézzük fel, két eddig kevéssé ismert metszet kíséretében.

Szent Mor Anjou legendarium

Szent Mór az Anjou Legendáriumban (1320/1340)[1]

Szent Mór 1000 körül egy előkelő családban született. Gyermekként került a pannonhalmi bencés apátságra, ahová szülei ajánlották be. Nevét (Maurus) valószínűleg a fogadalomtételnél vette fel.  Szent Márton-hegyén együtt nevelkedett I. (Szent) István (1000–1038) fiával, Imre herceggel. Mórt az aszketikus monasztikus élet szigorú követőjeként ismerték már kortársai is, a szerzetesi erények példaképe volt. Egy évtizeden keresztül vezette a pannonhalmi monostort. Korábbi érdemeinek elismeréséül 1036-ban Szent István kinevezte a pécsi püspökség élére, ahol folytatta elődje, Bonipert (1009–1036) egyházszervező munkáját. Az 1050-es évekre egyre jelentősebb szerepet játszott a korabeli politikai és egyházi életben. Újjáépítette az 1064 húsvétjának hétfőjén leégett Székesegyházat, püspökségének utolsó éveiben pedig írta meg a két remete, Szent András-Zoerard hitvalló és Szent Benedek vértanú legendáját. 1070-ben, egyes források szerint pedig 1075 körül halt meg. A hazai legendáriumok és krónikák már a középkorban is boldognak és szentnek nevezték, a pannonhalmi apátok jegyzéke a 17. századtól szentként vette lajstromba.[2]

1845-ben Scitovszky János pécsi püspök (1838–1849, apostoli kormányzó: 1849–1852) kérvényezte Mór pécsi püspök hivatalos szentté avatását XV. Gergely pápától. Boldog IX. Piusz pápa 1848. június 22-én engedélyezte, majd augusztus 4-én kiadott bullájában Pécs második ordináriusát felvette a boldoggá avatottak lajstromába, továbbá elrendelte nyilvános tiszteletére szentmise és zsolozsma megtartását.[3]

A Pollack Mihály tervei alapján átépített Székesegyházban a déli mellékhajóból nyíló, a szentély szintjén található Szent Andrásnak szentelt kápolnát Scitovszky alakíttatta át Szent Mór tiszteletére: a felszentelésre 1850. október 18-án került sor. A névadó ordináriust ábrázoló olajfestmény-oltárképet 1849-ben a szekszárdi születésű Boross Nepomuk János festőművész készítette, amely a Dulánszky Nándor-féle átépítés kezdetéig, 1882-ig díszítette a szent püspökről elnevezett kápolnát.

1913-tól Szent Mór ünnepnapja a korábbi október negyedik vasárnapja helyett X. (Szent) Pius pápa rendelkezése értelmében október 25-e lett. XI. Pius pápa pedig gr. Zichy Gyula megyéspüspök (1906–1925) kérésére 1925. december 4-én a pécsi egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította Szent Mór püspököt.[4]

***

Az első nyilvános Szent Mór ünnepet 1849 negyedi vasárnapján, október 21-én tartották meg Pécs városában. Az események menete a korabeli sajtóforrások alapján teljes részletességgel rekonstruálhatók: „Tegnap ünneplé Pécsnek székesegyháza második püspökének, szent Mórnak, első nyilvános ünnepét. Fényes volt ez, mikép maga a’ diadal, mellyet e’ szentben az Urnak ingyenkegyelme vívott ki: magasztos, mikép maga az erény, melly benne ekkép fönséges és dicső: a nagyszerű külfény benső ájtatossággal; az elragadó költőiség a léleknek önmagábani szállása, ’s a szív örömérzete, a’ töredelem őszinte bánatjával.” (…) Toll kellene ide, minő nagy volt a’ lélek, melly ez ünnepet megdicsőítette.” [5] Két korabeli katolikus lap – 1849. november 1-jén a Katholikus Néplap, ugyanezen évi második számában pedig a Religio – közölt részletes írást Szent Mór pécsi püspök első nyilvános tiszteletének nagyszabású ünnepéről, az előbbiben két, eddig nemigen ismert, fontos információkat rejtő metszet is fellelhető.

1849. október 21-ét megelőző napokban gyönyörűen feldíszítették a Székesegyházat, belül különféle bíborszínű szövetekkel, lámpákkal, valamint zöldellő repkény-borostyánnal. Az ünnepnapot megelőző este hat órakor megszólaltak a harangok, tudtára adva a város polgárainak a közelgő nagy eseményt.

Másnap hatkor ismét harangzúgás jelezte az ünnepet. Aztán kilenc órakor kezdetét vette az ájtatosság: a környékről több százan jelentek meg a Székesegyház előtti téren. A klérus és a káptalan tagjai a meghívott egyházi méltóságokkal együtt vonultak a püspöki palotába, ahol Scitovszky János, hercegprímás, esztergomi érsek (1849–1866), pécsi püspök fogadta őket. Az ünnepségen rajta kívül hat püspök képviselte egyházmegyéjét: Balassa Gábor szombathelyi püspök (1844–1851); Kunszt József phárosi választott püspök, későbbi kalocsai érsek (1852–1866); Fogarasy Mihály szkodári választott püspök, későbbi erdélyi püspök (1864–1882) mellett Rimely Mihály pannonhalmi főapát (1842–1865) és Sárkány Miklós József bakonybéli apát (1845–1898), végül Gácser Leo János celldömölki apát (1838–1856).

A püspöklak előcsarnokában Szent Mór tiszteletére oltárt emeltek, amelyen Boross Nepomuki János által megrendelésre készített olajfestményét helyezték el. Az énekkar Ave s. Maure antiphona énekét versiculus[6] és könyörgés követte. A magyar nyelvű Mindenszentek litániája után megindult a szent tömeg a Székesegyház felé.

Szent Mor puspok unnepe 1849 Kath Neplap

A Szent Mór körmenet 1849. október 21-én[7]

A püspöki palotából kijövet hatalmas körmenetben Szent Mór püspök olajfestményét a püspöki palota előcsarnokából a Székesegyházba kísérték. A processio menete az alábbiak szerint alakult: legelöl a szent keresztet vitték a templomi zászlók kíséretében, majd ezt követték a szerzetesrendek képviselői, akik után a helyi és az egyházmegye egyéb plébániáin szolgáló mintegy 100 pap következett. Utánuk „diakon (…) misemondó ruhákba öltözött”[8], égő fáklyát vivő papok vonultak, mögöttük a pécsi káptalan tagjai és az „egyházi segédlet”. Szent Mór püspök képét Scitovszky János mögött négy apát vitte karrudakon, tizenhat fiatal, fehérruhás lány virágot hintett a képvivők előtt, akik így virágszőnyegen vonultak a négytornyú főtemplomba.

A körmenet templomba való beérését követően megkondultak a harangok, majd a főhajóban az oltárnál magasan, középre helyezték Szent Mór képét. Scitovszky hercegprímás pedig fellépett a piros és fehér selyemmel díszített, arannyal szegélyezett szószékre, az alábbi szavakkal: „Áldjad lelkem az Urat, ’s mindenek, mik bennem vannak az ő szent nevét.” Scitovszky Te Deumot követően a szószéken hatalmas beszédben méltatta püspökelődjét. Beszéde egy hatoldalas nyomtvány formájában is megjelent: Egyházi beszéd mellyet Sz. Mór, pécsi püspök első nyilvános ünnepének alkalmával, octoberhó’ IV. vasárnapján a’ a Pécsi Székes-egyházi templomban mondott Nagy-Kéri Scitovszky Ker. János pécsi püspök, kin. esztergomi érsek és magyarországi herczeg-prímás (Pesten, Nyomatott Lukács és Társnál., 1849) címmel.[9]

A prédikáció után elénekelték a „Da mihi Jesu” („Add nékem Jézus szívedet”) éneket és a Scitovszky által szerzett Mór-himnuszt, melyet Hölzl Szeráf Ferenc, a Székesegyház karnagya zenésített meg.[10]

„Oh Szent Mór, ki századoktól

Szentnek neveztetel,

Erényeidért magyar hontól

Annak esmértetel,

Vedd buzgó könyörgésünket.

Nyilvános tiszteletünket,

Hódoló szívünket,

Hódoló szívünket!”[11]

Szent mor pecsi puspok tisztelete 1849 Kath Neplap

A Boross Nepomuk János-féle Szent Mór olajfestmény metszete[12]

Kezdetét vette a szentmiseáldozat, mely alatt a jelenlevő mintegy 130 papot megáldoztatta a hercegprímás. A „Dicsérd Sion” énekkel zárult a szentmise. Ezt követően a körmenet visszakísérte Scitovszkyt a püspöklakba, Szent Mór képét pedig a Székesegyházban hagyták.

Az ünnepi szentmise után Scitovszky nagy ebédet adott a meghívott egyházi vendégek, a városi előkelőségek és papjai számára. A hercegprímás köszöntőt mondott IX. Pius pápának, valamint éltette az uralkodót, I. Ferenc Józsefet (1848–1916). Azután több tószt is elhangzott, melyben a pécsi püspököt méltatták: ezekre Scitovszky egyesével válaszolt is.

Este hat órakor Scitovszky hercegprímás-püspök végezte a Mór-áldást – szentség kivételével –, végül felhangzott a Szent Mór-himnusz.

„Emeld áldásra kezedet,

S áldd meg püspökünket!

Áldd meg az egész megyédet!

Ifjú a véneket!

Kérj békességet népednek

Esdeklő örökségednek.

Pécsi híveidnek,

Pécsi híveidnek!” [13]

Szent Mór tiszteletére a német ajkú hívek számára 1849. október 23-án, a horvát ajkúak számára pedig október 25-én celebráltak szentmisét. A szertartásokon a jelenlevőknek kiosztották Szent Mór püspök életrajzát és a Scitovszky János által szerzett Szent Mór-himnuszt.

***

A korszak pécsi egyházmegye történetében a Katholikus Néplap metszetei nemcsak a jeles esemény korabeli ábrázolása révén hiánypótlók, hanem egy önálló, művészettörténeti kutatást is elindítottak. A Pécsi Egyházmegye muzeológusa, Bodnár Boglárka megnézve a körmenet és a Szent Mór kép metszetét, felismert benne egy nemrégiben restaurált Szent Mór püspököt ábrázoló olajfestményt. Innen indult útjára egy igen izgalmas kutatás Boross Nepomuk János Szent Mór püspökről készített, máig fennmaradt és a forrásokban szereplő olajképeinek nyomába. Az eddigi ismereteinket módosító végeredményről a kutatás befejeztével beszámolunk.[14]

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

KORABELI HÍREK

Z.: Pécsről jövünk… = Katholikus Néplap, 1849. november 1. 38–42.

Pecs, october 23. = Religio, 1849/2. 138–139.

IRODALOM

Boros László: A pécsi dóm történetének és műalkotásainak áttekintése az épület Schmidt-féle átépítésének centenáriumán. In: Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből. I. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs, 1993. 341–370.

Bodnár Boglárka: Szent Mór a Pécsi Székesegyházban = https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/1416-szent-mor-a-pecsi-szekesegyhazban [2023.10.13.]

Damásdi Zoltán: Örvendj, Sion leánya, Pécsi Egyházmegye! (2018. október 25.) = https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/2639-orvendj-sion-leanya-pecsi-egyhazmegye [2023.10.13.]

Koszta László: [Püspökök és városuk] A 14. század közepéig. In: Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543). Szerk. Fedeles Tamás – Sarbak Gábor – Sümegi József. Pécs, 2009. 59–62.

Kiss Gergely: A 11. századi pécsi püspökök. In: Egyházi arcélek a pécsi egyházmegyéből. Egyháztörténeti tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből V. Szerk. Fedeles Tamás – Kovács Zoltán – Sümegi József. Pécs, 2009. 9–20.

Kiss Gergely: Mór. In: Pécs Lexikon. 2. kötet. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 526.

Rónaky Kálmán: Szent Mór pécsi püspök egyházi nyilvános tisztelete = Dunántúl, 1926. december 26. 24.

Rónaky Kálmán: Régi idők – Az első Szent Mór-istentisztelet a pécsi székesegyházban = Dunántúl, 1935. november 10. 1.

Rónaky Kálmán: Szent Mór pécsi püspök tisztelete a pécsi székesegyházban =Dunántúl, 1943. október 28. 4.

Sümegi József: Mór, Pécs szentéletű püspöke. In: A pécsi egyházmegye ezer éve. 1009–2009. Szerk. Sümegi József. Pécs, 2008. 26–31.

Szent Mór emlékkönyv 1036–1936. Szerk. Vargha Damján. Pécs, 1936.

 

[1] A kép forrása: Anjou Legendárium (1320/1340) Biblioteca Apostolica Vaticana, Roma. Vat. Lat. 8541 f. 78r = https://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/harom_kodex/hun/kiallit/virtualis/3kodex/3kodex_malg_hu.html [2023.10.15.]

[2] Koszta 2009. 59–62.; Sümegi 2008. 26–31.

[3] „A Rítuskongregáció 1848. július 22-én kelt dekrétumával (Etsi ante annum) helybenhagyta Szent Mór püspök emberemlékezetet meghaladó nyilvános tiszteletét, amelyet IX. Pius pápa augusztus 4-én megerősített. Ez az aktus hivatalosan boldoggá avatást helyettesítő és azzal egyenértékű eljárás (aequipollens beatificatio) volt és nem szabályszerű szentté avatási per, mégis egyenértékűnek veszi a dekrétum a jogszerű szentté avatással. Továbbá ugyan a dekrétum boldognak (beatus) nevezi, de a további eljárás (secunda positio causae) során döntés született arról is Rómában, hogy szentként (sanctus) is nevezhető Mór.” Damásdi 2018.10.25.

[4] Damásdi 2018.10.25.

[5] Pécs, oct. 23. = Religio, 1849/2. 138.

[6] A római liturgiában páros szerkezetű mondat.

[7] A kép forrása: ARCANUM Digitális Tudománytár – Katholikus Néplap, 1849. november 1. 39.

[8] Katholikus Néplap, 1849.

[9] A nyomtatvány a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban található. Megküldéséért köszönet Damásdi Zoltán levéltárosnak.

[10] Scitovszky püspök Pozsonyból Mohácsra tartó hajón írta meg a nyolc versszakból álló Mór-himnuszt. Damásdi 2018.

[11] Rónaky 1926.

[12] A kép forrása: ARCANUM Digitális Tudománytár – Katholikus Néplap, 1849. november 1. 40.

[13] Rónaky 1935.

[14] Ezúton mondunk köszönetet Lápossy Péternek, a Szentszék Magyarországi Nagykövetsége (Apostoli Nunciatúra) titkárának, aki könyvtári kérése kapcsán elindított minket a Szent Mór tisztelet történelmi emlékeinek útján.

2024 március
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31