Báró Négyesy Szepesy Ignác (1780–1838) pécsi püspök emlékezete 1838. július 16-án bekövetkezett halála után is töretlen volt Pécsett és az egyházmegyéjében.[1] Elhunyta után a fennmaradt intézmények mellett megemlékezések, költemények, műalkotások sora tartotta életben a mecénás-kultúrapártoló ordinárius kultuszát. A város polgárai végtelen tiszteletük és hálájuk jeléül, közadakozásból elkészíttették Szepesy ordinárius egészalakos bronzszobrát, amelyet 130 éve, 1893. november 5-én, vasárnap lepleztek le. A Székesegyház alatti téren álló, Kiss György szászvári szobrászművész által jegyzett alkotás ma is kiemelt látványossága Pécs városának.[2]

 

-Hfelich Szepesy bildarchivaustriaat 7531449

Báró Négyesy Szepesy Ignác püspök arcképes metszete (1839)[3]

Szepesy Ignác tíz éves pécsi püspöki működése alatt (1828–1838) számos maradandó alkotással gazdagította székhelyét. Végiglátogatta egyházmegyéje minden plébániáját, intézményét, valamint bevezette a magyar nyelvű katolikus anyakönyvezést. 1828/29-ben kétéves bölcsészeti tanfolyamot indított, amelyet 1833-ban kétkarú (bölcsészeti és jogi) líceummá fejlesztett. 1831-ben megalapította a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetet, és négy tanárának fizetését saját jövedelméből állta. A Klimo-féle nyilvános püspöki bibliotékát – második alapítóként – önálló épületbe költöztette, majd gyűjteményébe felajánlotta 4000 kötetes magánkönyvtárát. Elődjéhez hasonlóan a líceum mellett egy nyomdát is felszerelt. Egyházi írói munkái saját korszakában is keresettek voltak, továbbá kiváló szónokként tartották számon. A felügyelete alatt adták ki a Szentírás nyelvújítás utáni újrafordítását hat kötetben[4], amelyhez erkölcsi és anyagi támogatásával (30 000 forint) is hozzájárult, majd 1500 példányát ingyen osztotta ki egyházmegyéjében és Erdélyben. 1825. szeptember 14-én, az első reformkori országgyűlésen ő volt a Felsőházban az első magyar nyelven felszólaló. Messze híres volt jótékony mecénásként és a tudományok bőkezű pártolójaként is. I. Ferenc király (1804–1835) belső titkos tanácsossá nevezte ki, 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagjává, 1831. február 15-én pedig tiszteletbeli tagjává választotta. V. Ferdinánd királytól (1835–1848) 1835-ben elnyerte a Szent István Rend középkeresztjét.

A szoborállítás históriája

Jelen írásunkban a Szepesy Ignác-szobor készítésének huszonegy éves előtörténetét, valamint az 1893-as leleplezési ünnepély menetét kívánjuk bemutatni.

Báró Négyesy Szepesy Ignác püspök emlékére állítandó ércszobor megvalósítására Gründler Endre ácsmester és felesége Horváth Paulina 1872. július 29-én összes vagyonukat, azaz 300 forintot ajánlottak fel, azzal a kikötéssel, hogy az addig kamatozzon, míg a szükséges összeg rendelkezésre nem áll.[5] Ezen kezdeményezésre emlékezett 1885. április 15-én Mendlik Ágoston belvárosi apát-plébános Pécs szabad királyi város törvényhatósági közgyűlésén, amikor indítványozta Szepesy püspök szoborállítását: négyesi Szepesy Ignácz báró, boldogult pécsi megyés püspök emlékszobrának felállítása elhatároztassék s a megvalósítás érdemében intézkedés tétessék”. A felvetés egyhangú tetszést aratott a tagok körében.

Az emlékszobor bírálatára és ügyeinek lebonyolítására bizottság alapult, amelynek elnöke dr. Aidinger János polgármester lett. Tagjainak az alábbi pécsi polgárokat választották meg: Bánffay Simon országgyűlési képviselő; Bogár Kálmán ügyvéd; Böhm C. Félix kereskedő; Dischka Győző főreáliskolai igazgató; Egry József ügyvéd; Dr. Erreth Antal orvos; Förster Béla ügyvéd; Gadó Nagy József földbirtokos; Hoffmann Károly asztalos-bútorgyáros; Dr. Hölbling Miksa orvos; Jilly Alajos ügyvéd; Kindl József, a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet vezérigazgatója; Dr. Kohárich Károly orvos; Krasznay Mihály főszolgabíró; Littke József pezsgőgyáros; Dr. Mendl Lajos orvos; Majorossy Imre ügyvéd; Mendlik Ágoston pap; Nendtvich Sándor mérnök; Papp József városi bizottsági tag és vállalkozó;  Ráth Mátyás kereskedő; Schapringer Joachim kereskedő-bankár; Dr. Szeredy József kanonok-egyházjogász; Tamássy Ferenc városi bizottsági tag; Troll Ferenc pápai prelátus; Weidinger Ferenc malomtulajdonos és Zsolnay Vilmos keramikus-gyártulajdonos. A bizottság által kibocsátott gyűjtőíveken megindult a városi gyűjtés.[6]

A munka elvégzésével az éppen megújuló Székesegyház apostolszobrainak és déli kapu feletti reliefjének alkotóját, a szászvári származású Kiss György szobrászművészt kérték fel.[7] Az elkészült tervet Pécsett be is mutatták már az 1886. augusztus 8-án, az országos dalünnep előzményeként a főpiacon (Fő tér, ma Széchenyi tér) levő Berczen-féle házban megrendezett műkiállítás keretében, amelyet a városi közönség nagy örömmel fogadott. Az elkészítés végösszegét Kiss mintegy 30 000 forintba határozta meg, melyhez jelentősen hozzájárult volna Kiss patrónusa, Troll Ferenc pécsi kanonok, pápai prelátus, valamint a város is.[8] A Pesti Hírlap 1886. október 20-i száma leírást is adott a Szepesy Ignác emlékszobor gipszmintájáról: „Széles gránti alapon emelkedik a karcsu talapzat, melyen áll a püspök alakja teljes ornatusban, hajadon fővel, belkezében barétunját tartja, jobbjával áldást oszt.”[9]

Sajnos 1887-re a szükséges tiszteletdíjnak csak a töredéke, csupán 6000 forint gyűlt össze. Ekképpen a szoborállítás terve egy időre háttérbe szorult, de az önkéntes adományfelajánlások tovább folytatódtak.[10]

Kiss 1887 októberében egy második, olcsóbb és kevésbé monumentális szobortervvel (kb. 12 000 forint) kereste meg Pécs város elöljáróit: „Széles lépcsőzetes talapzaton obeliszkszerű oszlop emelkedik, mellyen Szepessynek nem álló, hanem mellszobra nyugszik. Az obeliszk talpánál két mellékalak is van alkalmazva. Két angyal, az egyik könyvből olvas, a másik koszorút nyújt Szepessynek.” [11] A szobortervet városi mérnöki hivatalban állították ki. A minta azonban kevésbé illett a város monumentális emlékszobor-tervéhez, mert inkább hasonlított egy síremlékhez.[12] A Szepesy-emlék ügye a pénz és az elfogadott minta hiányában továbbra is megoldatlan kérdés maradt.

Több év hallgatás után a Pécsi Figyelő 1891. augusztus 8-i számából van tudomásunk arról, hogy Kiss György bemutatta a Szepesy-szobor harmadik gipszmintáját, amelyen az egész alakban látható az ordinárius, amint jobbjával pénzt oszt. A bírálók a beállítás hibáját észrevételezték. Ennek elutasítása után Kiss még egy minta megalkotására lett volna hajlandó, de a bírálók egyértelmű véleménye szerint a három minta közül a legdrágább, az első legsikerültebb, és az fejezi ki a szobor által sugalmazni kívánt eszmét. Sajnos ennek ára messze meghaladta a város lehetőségeit.[13] Ugyanezen év októberében a Bánffay Simon királyi tanácsos és közjegyzőnél letett, az 174. számú gyűjtőívén befolyt összeggel a városi közadakozás keretében 7000 forintot sikerült összegyűjteni.[14]

Pécs városa végül 1892. június 17-én kötötte meg a szerződést Kiss Györggyel, amelyet július 1-jei közgyűlésükön jóvá is hagytak. A szerződés értelmében a képfaragó-művész négy részletben megkapott 10 000 forint tiszteletdíj fejében vállalta el a végső bronzszobor, valamint a szobortalapzat címerének és két reliefjének elkészítését javarészt az első szoborterv alapján. 1886 és 1893 között a Szepesy-szoborra gyűjtés által 5846,44 arany, kamatokból 1675 forint 1 krajcár, sör- és cukoradófeleslegből 2200 forint 93 krajcár, végül a Gründler-féle hagyaték és kamataiból 409 forint 50 krajcár folyt be. Ez összesen 10 131 forint 88 krajcárt tett ki.[15]

Prém József író, újságíró visszaemlékezése szerint Kiss budapesti, Nefelejcs utcai műtermében a látogatók megtekinthették Szepesy püspök féléletnagyságú mintaszobrát: „A régi hires és újonnan restaurált székesegyház elé szánták a baranyaiak. Évek óta azután semmi hir se szólt ez emlékműről s íme most egész monumentális nagyságban áll előttem a kész gipszminta.”[16]

Szepesy Nefelejcs muterem

Kiss György családja a budapesti Nefelejcs utcai műterem előtt a Szepesy Ignác és az Ibraszimovics Luka szobrokkal a háttérben[17]

A végső minta 1892 novemberében elkészült, amelyről – különböző perspektívából – Kiss György két fényképet is mellékelt a bíráló bizottságnak, akik felszólították, hogy intézkedjen a szobor bronzba öntéséről. A feladattal 1893 nyarán az újpesti Beschorner Mátyás Sándor császári és királyi műércöntő és fia Műércöntöde és Fémárugyárát bízták meg.[18] Az alapozási munkálatok költségeit a város saját költségvetéséből állta.

 Szepesy minta

Kiss György végső Szepesy-emlékszobor tervének gipszmintája[19]

A Pécsi Napló teljes mellékletet szentelt 1893. november 4-i, 256. számához báró Négyesi Szepesy Ignác emlékének és a szoborállítás előzményeinek: a Ballier Sándor által jegyzett részletes életrajza és a latinból fordított Szepesy-végrendelet mellett leközölték Dr. Rézbányay József kanonok tízversszakos Szepesy szobrának leleplezése című költeményét. Ezt követte dr. Gerecze Péter főreáliskolai tanár szoborleírása. Végezetül összefoglalását adták a szoborállítás históriájának, valamint a másnapi leleplezési ünnepség programját is lehozták.

A szobrot a város a Székesegyház előtt, az Alsósétatéren, az ugrókút helyére kívánta felállítani: „A város legszebb és legalkalmasabb helye ez. Ott áll a székesegyház is, melynek restaurált főhomlokzatán a megye szülöttjének, Kiss Györgynek szoborművei, a tizenkét apostol s a magyar szenteket ábrázoló nagy domborműve tünnek szembe. Különben a dóm, nagy arányainál fogva nyomasztó és nyugtalan háttért képezne az emlékhez s azért nem közvetlen a székesegyház elé, hanem a sétatér fái közé állítják a szobrot, melynek karcsú tetszetős formái hatásosan fognak elválni a zöld lombtól.”[20] Ennek a kőmedencés szökőkútnak a helyén állt a középkorban épített belső vár 1819-ben elbontott, Ernuszt Zsigmond püspök (1473–1505) épen maradt kőcímerével díszített tornyos kapuja.[21]

Szekesegyhaz tere szokokuttal 1882 Zelesny

A Pollack-féle Székesegyház 1882-ben a téren álló kőmedencés szökőkúttal (Fényképezte Zelesny Károly)[22]

Az eredeti szerződésben foglaltak szerint az október 1-jere tervezett leleplezési ünnepséget végül egy jó hónap csúszással, 1893. november 5-én, vasárnap rendezték meg. Az esemény apropóján számos korabeli pécsi és országos lap foglalkozott a szobor készítésével és az átadó ünnepséggel.

Az ünnepség menete a következő volt: Kora reggel a Székesegyház terét és a környékét, a Sétateret ünnepi díszbe öltöztették. A Fő tér (ma Széchenyi tér), az Iskola utca (ma Janus Pannonius utca), a Scitovszky tér (ma Szent István tér) középületein és káptalani lakóházainak oromzatán, valamint az összes papi épületen – a püspöki palotát kivéve – a nemzeti színű zászló lobogott. A „hadastyánok egyesülete” zenekara díszbe öltözve vonult végig a városon.[23] Délelőtt 10 órakor a Belvárosi Plébániatemplomban hálaadó szentmisét celebrált Magenheim János plébános a város elöljárói, az összes hatóságok, testületek és egyesületek képviselői és a városi polgárok részvételével. Az ünnep fényét a Pécsi Dalárda műsora emelte Hoffer Károly Dulánszky püspöknek ajánlott Vocal-miséjével. Ennek fénypontjaként az offertorium alatt Pallavichini-Majláth Etelka őrgrófné Luigi Cherubini Ave Mariá-ját énekelte.

A mise után az ünnepség résztvevői felvonultak a Sétatérre, ahol – noha elvileg csak előre megvásárolt jegyekkel lehetett részt venni – már ezrek várakoztak. A szobrot körbe álló közönség soraiban volt Kardos Kálmán főispán, Szily László alispán, Blaskovics István, a királyi tábla elnöke, id. Krasznay Mihály a szoborbizottság elnöke mellett Sável Kálmán törvényszéki elnök, Opris Péter posta és távirda igazgató, Dragonesku Döme pénzügyi igazgató, Majorossy Imre főjegyző, valamint Vaszary Gyula főkapitány. Az egyházi méltóságok között Dulánszky Nándor püspök képviseletében Troll Ferenc pápai prelátus, Walter Antal püspöki helynök, Szeifritz István, dr. Szeredy József, dr. Lechner János, Dobszay Antal és Hanny Gábor kanonokok, továbbá Péchy József tolnai esperes vettek részt. Természetesen jelen volt a szobor alkotója, Kiss György szobrászművész és felesége, Troll Berta is. Díszvendégként fogadták Szepesy püspök titkárát, Hegyessy (korábbi Gruber) László (1807–1904) hosszúhetényi plébánost, aki a nagy idők nagy tanúja volt. Az ünnepi szoboravatást Nagy Ferenc fényképész örökítette meg.

A Himnusz eléneklését (Pécsi Dalárda) követően Bánffay Simon királyi tanácsos mondott ünnepi beszédet Szepesy Ignác életéről és munkásságáról, valamint tovább élő kulturális örökségéről. Külön méltatta azt a mozgalmat, amelyet a város lakóinak összefogása indított, hogy a püspök emlékének kegyelettel való megőrzését szoborba öntve kimutassa. Ekkor került le a lepel a szoborról, majd Aidinger János polgármester a város nevében ünnepélyes szavak kíséretében átvette: „A város közönsége nevében, midőn e szobrot átveszem, annak hű és gondos megőrzését ismételve és ujból kijelentem.” A városvezető megköszönte mind a szoborbizottság, mind Kiss György szobrászművész munkáját, akit a tömeg hangos éljenzéssel éltetett. A beszédjüket a Pécsi Napló is leközölte. Zárásképpen felhangzott a Szózat.[24] Délután a Pécsi Püspöki Szemináriumban a Szent Pál Társulat Szepesy ünnepet szervezett, és egyúttal felavatták új dísztermüket.[25]

Zelesny Gerecze Szepesy teljes szobor 1893

A Szepesy-szobor 1893-ban a leleplezés után (Fényképezte: Zelesny Károly)[26]

A leleplezési ünnepségre Gerecze Péter főreáliskolai tanár a Szepesy-szoborbizottság kérésére kiadványt jelentetett meg Négyesi Szepes Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra Pécsett címmel. Ebben Pécs méltán tisztelt, nagylelkű püspökének az életrajza mellett a Kiss György-féle szobor fényképekkel illusztrált leírását, végül a szoborállítás adományozóinak listáját és a befolyt összeg kimutatását adta közre. A füzetet id. Krasznay Mihály királyi tanácsos, a szoborbizottság elnöke megküldte Magyarország valamennyi püspökének, valamint a pannonhalmi apátnak.[27]

A szobor leírása

Gerecze Szepesy szobor ifj Lovich Antal

Kiss György Szepesy Ignác szobra (1893) (Fényképezte: ifj. Lovich Antal)[28]

A talapzaton álló szobor másfél embernagyságú, mintegy 2,5 méter magas főpapot egyszerű papi ruházat és palást fedi, vállgallérja alatt a Szent István rend rendjelével, nyakában nagy láncon függő püspöki kereszttel ábrázolta a művész. Nemes vonású, szelíd tekintetű arccal ábrázolta, amint méltóságteljesen lelép két lépcsőn a szószékről. Fejét püspöki süveg (infula) helyett csak egy kicsiny, kerek papi sapka (pileolus) fedi. A szükséges püspöki öltözet (pl. érseki pallium) hiánya is a szerénységre és az alázatra utal szobron. Kiss György az ordináriust realisztikusan ugyan, de bizonyos fönséggel ábrázolja, arcán a jóság tükröződik. Az egyházfő kezében, szívéhez szorítva egy Szentírást tart, jobb kezén erdélyi püspöki gyűrűje látható.

A 3,75 méteres zöldes-fekete sziléziai gránittalapzat (talapzattal együtt 6,25 méter a teljes alkotás) elülső oldalának középen Szepesy főpapi címere látható, bronz ciprus-girlandokkal és a „Négyesi báró Szepessy Ignácz”, hátulján pedig a „Pécs szab. kir. város hálás közönsége” felirat. A talapzat tervezője a Dulánszky Nándor-féle Székesegyház átépítésének építésvezetője, August von Kirchen bécsi építész volt.[29] A szobor lábazata két oldalán egy-egy 118 x 69 cm-es álló bronzrelief látható.

A szemből keleti oldalon egy oszlopos teremben egy karosszékben ülve Szepesy püspöknek és kanonokjának a fiatal építésvezető és az idősebb építőmester bemutatja a püspöki líceum alaprajzát. A háttérben a Pollack-féle Székesegyház tornyai láthatók. Úgy véljük az idősebb építőmesterben Piatsek József klasszicista építészt formázta meg a művész.

Zelesny Gerecze Szepesy relief 1

A Szepesy-szobor keleti oldali reliefje (1893) (Fényképezte Zelesny Károly)[30]

A nyugati oldalon ugyancsak az oszlopos terembelsőben Pécs város díszmagyarba öltözött küldöttsége hódolatát fejezi ki és köszönőiratot nyújt át a nagylelkű alapítónak, Szepesynek.[31] A relief érdekessége, hogy Szepesy mögött – anakronisztikusan – Kiss kortárs-patrónusát, Troll Ferenc kanonokot, későbbi választott püspököt (1895), nagyprépostot (1898) ábrázolta, valószínűleg tiszteletből patrónusi segítségéért. A reliefek egyéb alakjai nem köthetők konkrét, felismerhető személyekhez, csak idealizált alakok.[32]

Zelesny Gerecze Szepesy relief 2

A Szepesy-szobor nyugati oldali reliefje (1893) (Fényképezte Zelesny Károly)[33]

A talapzat három lépcsőn emelkedik, kettős kockára állítva díszes posztamens, amely felfelé keskenyedik.

Gerecze Péter Kiss György egyik legsikerültebb munkájának tartotta, véleménye szerint a magyar szobrászat egy újabb remekművel gazdagodott.[34] „És most áll a szobor a város legszebb helyén, hirdetve a késő unokáknak a nagynevű férfiu dicsőségét, megtanítva őket egyszersmind arra, hogyan kell a hazát, a közügyeket önzetlenül szolgálni.”[35]

1893 novemberének végén Troll Ferenc pápai prelátus, kanonok indítványozta a városházán, hogy a Szepesy-szobor köré egy vasrácsot állítsanak fel, amelynek költségeihez hozzájárulását is biztosította. A mérnöki hivatalt kérték fel a tervek kidolgozására.[36] 1894-ben a szobor a nagy esőzések miatt süllyedni kezdett.

***

A Dóm téren levő Szepesy Ignác szobrot 2009 júliusában, a Pécsi Egyházmegye 1000 éves ünnepségsorozata, és az augusztus 23-i szabadtéri szentmise miatt eltávolították. A helyén rendezték meg augusztus 8-án Placido Domingo vendégszereplésével az Operalia Nemzetközi Énekverseny gálakoncertjét. A városi lakosság megnyugvására október 15-ére, immáron megtisztított állapotban a Szepesy-szobor visszakerült az eredeti helyére. Ott hirdeti mai napig a nemeslelkű, jótékony, kultúrapártoló pécsi püspök, báró Négyesi Szepesy Ignác örök emlékét.

Szepesy szobor eltavolitasa 2009 2

A Szepesy-szobor 2009 nyarán a püspöki palota kertjében, a Dóm tér szobor nélkül, és a visszahelyezett szoborral október idusán

(Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

 

Források, szakirodalom

Sajtóforrások

Műkiállítás Pécsett = Fővárosi Lapok, 1886. augusztus 10. 1602.

Kiss György szobrásztól… = Budapesti Hírlap, 1886. augusztus 11. (Melléklet)

Egy magyar püspök emlékszobra = Pesti Hírlap, 1886. október 20. 4.

A Szepessy-szobor… = Pécsi Hírlap, 1887. február 13. 3.

A Szepessy-szobor új mintázata = Pécsi Hírlap, 1887. október 16. 3.

B. Szepessy Ignácz emlékszobra. = Katholikus Hetilap, 1886. október 28. 356.

Kiss György és a Szepessy szobor = Pécsi Figyelő, 1891. augusztus 8. 3.

A Szepessy-szobora = Pécsi Figyelő, 1891. október 3. 3.

A Szepessy-szobor = Pécsi Figyelő, 1891. november 18. 2–3.

A püspök szobra = Fővárosi Lapok, 1892. október 11. 2090.

A Szepessy-szobor = Pécsi Figyelő, 1892. október 15. 3.

A Szepessy-szobor = Pécsi Figyelő, 1892. november 16. 2.

A püspök szobra = Magyar Szemle, 1892. november 16. 507.

Báró Szepesy Ignác = Pesti Hírlap, 1892. november 23. 5.

71. Szepessy Ignácz… = Magyar Sion, 1893. 557–558.

Szepessy Ignácz püspök szobra = Pécsi Napló, 1893. június 18.

Prém József: Egy magyar püspök emlékszobra = Fővárosi Lapok, 1893. június 21. 1349–1350.

V. A.: Báró Négyesi = Ország-Világ, 1893. október 15. Ország-Világ, 1893. október 15. 669. = Ua. Religio, 1893/2. 263–264.

Dr. Kovács Dénes: = Vasárnapi Ujság, 1893. október 15. 710–711.

Rendkívüli melléklet a Pécsi Napló 256. számához.

Báró Szepesy Ignácz pécsi püspök (emlékezés)

Ballier Sándor: Négyesy báró Szepesy Ignácz életrajza. Szepesy Ignácz báró pécsi püspök végrendelete

Dr. Rézbányay József: Szepesy szobrának leleplezésére [Költemény]

Gerecze Péter.: A szobor leírása.

B.S..: A szobor története

A szobor leleplezési ünnepély programmja

Apróságok Szepesy püspök életéből

A szobor létesítéséhez adományaikkal hozzájárult adakozók névjegyzéke

A pécsi szoborleleplezés = Budapesti Hírlap, 1893. november 6. 2–3.

A Szepesy-szobor leleplezése = Pécsi Napló, 1893. november 7. 1–2.

A Szepesy-szobor leleplezése = Pécsi Napló, 1893. november 7. 2–4.

A Szepesy-szobor leleplezése = Pécs, 1893. november 8. 2–3.

a Szepessy szobrot…= Pécsi Figyelő, 1893. november 29. 3.

A süppedő Szepessy szobor = Pécsi Figyelő, 1894. március 8. 3.

Szakirodalom

Gerecze Péter: Szepesy Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra Pécsett. Pécs, Kiadja a Szepesy-szobor-bizottság, 1893.

Pécs szobrai. Szerk. Romváry Ferenc. Pécs, 1982. 21–23.

Pécs köztéri szobra. Szerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2014. 34–36.

Nagy Ildikó – Szokoly Károly: Küldjetek nekem az András-gödriből mecseki szederbokrokat… Kiss György (1852–1919) szobrászművész életműve. Szászvár 2020. 169–172.

[1]  Schmelczer-Pohánka Éva: Négyesi báró Szepesy Ignác pécsi püspök emlékezete (1780–1838)

= https://tgyoblog.lib.pte.hu/negyesi-baro-szepesy-ignac-pecsi-puspok-emlekezete-1780-1838/ [2023.10.29.]

[2] A kezdőkép forrása: SzoborLap (Fényképezte: Szórád Péter) = https://www.kozterkep.hu/61/szepessy-ignacz-szobor#vetito=72927 [2023.11.01]

[3] Höfelich, Johann: Ignatius L. B.  Szepessy de Négyes [Porträt], 1839. Forrás: Wien Bildarchiv der Österreichischen Nationalbibliothek, Porträtsammlung – Mediennummer: 00418038, 00415910, 00415259

= http://www.bildarchivaustria.at/Pages/ImageDetail.aspx?p_iBildID=7531437 [2023.10.31]

[4] Szent Irás, vagy is az Ó Szövetségnek szent könyvei, magyarúl Káldy György után a közönséges Diák forditásból az eredeti Görög betűre figyelmezve jegyzetekkel Szepesy Ignátz ... felügyelése alatt. 1–4. kötet. Posony, Bélnay’ örököseinek betűivel, 1835–1836.

Szent Irás, vagy is az Új Szövetségnek szent könyvei, magyarúl. Káldy György után a közönséges Diák forditásból az eredeti Görög betűre figyelmezve jegyzetekkel Szepesy Ignátz ... felügyelése alatt. 1–2. kötet. Posony, Bélnay’ örököseinek betűivel, 1834–1835.

[5] Romváry 1982. 21.; Romváry 2014. 34.

[6] Pécsi Napló, 1893. november 4. (Rendkívüli melléklet)

[7] B.S.: A szobor története = Pécsi Napló, 1893. november 4.

[8] Katholikus Hetilap, 1886. október 28.

[9] Katholikus Hetilap, 1886. október 28.

[10] Fővárosi Lapok, 1886. augusztus 10.; Budapesti Hírlap, 1886. augusztus 11.; Pesti Hírlap, 1886. október 20.; Katholikus Hetilap, 1886. október 28.; Pécsi Hírlap, 1887. február 13. 3.

[11] A Szepessy-szobor új mintázata = Pécsi Hírlap, 1887. október 16. 3.

[12] Pécsi Hírlap, 1887. február 13. 3.; Pécsi Figyelő, 1891. november 18.

[13] Pécsi Figyelő, 1891. augusztus 8.

[14] Pécsi Figyelő, 1891. október 3.

[15] Gerecze 1893

[16] Prém 1893

[17] A kép forrása: családi hagyaték. Nagy Ildikó – Szokoly Károly: Küldjetek nekem az András-gödriből mecseki szederbokrokat… Kiss György (1852–1919) szobrászművész életműve. Szászvár 2020. 169–172.

[18] Pesti Hírlap, 1892. november 23. 5.

[19] A kép forrása: Ország-Világ, 1893. október 15.

[20] Prém 1893.

[21] Romváry, 1982. 23.; Romváry, 2014. 34.

[22] A kép forrása RégiPécs facebook-oldal: https://www.facebook.com/RegiPecs/photos/a.360734660672699/2999674450112027/ [2023.11.01.]

[23] Pécsi Napló, 1893. november 7. 2–4.

[24] Pécsi Napló, 1893. november 7. 2–5.

[25] Budapesti Hírlap, 1893. november 6.

[26] A kép forrása: Gerecze 1893.

[27] Pécsi Napló, 1893. november 26. 3.

[28] A kép forrása: Gerecze 1893.

[29] Prém 1893. 1349.

[30] A kép forrása: Gerecze 1893.

[31] Kovács 1893.

[32] Romváry, 1982. 23.; Romváry, 2014. 35.

[33] A kép forrása: Gerecze 1893.

[34] Pécsi Napló, 1893. november 4. – Rendkívüli melléklet. 4–5.; Gerecze 1893.

[35] BS 1893

[36] Pécsi Figyelő, 1893. november 29. 3.

2024 március
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31