Jelen írásunkban Hahót Ferenc (1908–1990) pécsi egyházmegyés papra, filatelistára, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület alapítójára emlékezünk születésének 115. évfordulója alkalmából. Arra a lelkiismeretes plébánosra, a gyűjtőszenvedéllyel megáldott bélyeggyűjtőre, aki noha rossz korban született, számos esetben meghurcolták, "államellenes bélyeggyűjtés" címén bebörtönözték, mégis életével és munkásságával, továbbá sziklaszilárd hite, egyenes jelleme és hatalmas szakmai tekintélye révén példaként szolgál az utókor számára.

Hahót Ferenc 1908. november 25-én[1] Hemrich Ferenc néven látta meg a napvilágot Mohácson Hemrich Károly épület- és díszműbádogos és Dlusztus Paula negyedik gyermekeként. Testvérei Ottó, József, Gizella és Anna voltak. Mohácson a Kardos Kálmán utcában (Wásinger-féle ház – ma Dózsa György utca 46.) laktak. Édesanyja fiatalon, 1912. október 3-án hosszas betegségben hunyt el.[2] Édesapja, és későbbi nevelőanyja Turschl Mária a „Kegyelet” Temetkezési Vállalatot működtették, ahol temetési felszereléseket készítettek (szemfedő, művirág- és érckoszorú, fejvánkos, sírlámpa, vállszalag, koszorúszalag, fa- és érckoporsók). Édesapja ezen kívül mosó-, mángorlógépek és bádogkádak, továbbá kéménytoldalék készítését is vállalta. Hemrich Ferenc nevét 1945. október 17-én magyarosította Hahótra.[3]

Hahot Hemrich Ferenc

Hahót (Heimrich) Ferenc

Tanulmányait a pécsi Pius Alapítványi Katholikus Főgimnáziumban végezte, ahol az 1925/26-os tanévtől magántanulóként szerepelt[4], majd 1927 nyarán érettségizett. Ezután felvételt nyert a Pécsi Püspöki Szemináriumba. 1931. december 6-án Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) alszerpappá (subdiakonus), 1932. április 11-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola kápolnájában szerpappá szentelte Hemrich Ferencet szemináriumi paptársaival, Bencze Jánossal, Juhász Pállal, Kolbert Bálinttal, Kosztolányi Pál Lászlóval, Kovács Kálmánnal, Oszkay Lajossal, Szeitz Andrással, Szinger Józseffel, Ventura Lászlóval, valamint Wágner Károllyal egyetemben.

Pappá szentelése 1932. június 19-én volt a Pécsi Székesegyházban szemináriumi paptársaival, valamint Reisz Elemér jezsuita szerpappal.[5] Primíciáját június 26-án tartotta Németbólyban, ahol hg. Montenuovo Nándor és családja is megáldatta magát. Június 29-én pedig szülővárosában, Mohácson, a püspöki templomban mutatott be szentmisét.

Számos baranyai településen szolgált: 1932-ben segédlelkészként működött Aparon, 1933-ban adminisztrátor Pécsváradon, majd 1934-ben vikárius Mozsgón. 1936-ban két évre Olaszra került, 1938-tól pedig Mágocson káplán.

1938 decemberétől Bikal adminisztrátora, majd 1939 márciusától 1948 októberéig plébánosa lett. Itt a nácibarát Volksbunddal szemben 1939-ben megalapította a bikali KALOT és KALÁSZ[6] ifjúsági csoportokat, hogy a hitleri eszméktől megóvja nemcsak a német, de a magyar anyanyelvű híveit is. A németek 1944 tavaszi bevonuláskor a bikali katonaköteles férfiakat – függetlenül attól, hogy tagjai voltak-e a Volksbundnak – besorozták az SS-be. A falu lakói gyónással és szentáldozással búcsúztatták őket, Hahót pedig ekkor a szószéken azt mondta nekik, hogy szívükben és lelkükben idegen mundér alatt is megmaradhatnak hívő kereszténynek és hű magyar állampolgárnak.

Ezt a Volksbund nem tűrhette szó, vagyis tett nélkül: Hahót személye ellen egy merényletet készített elő egy Schöpf nevű SS őrmester. 1944. augusztus 30-án a Bikalban elszállásolt páncéltörő SS-század éjjel feldúlta a plébániát, Hahót plébánost tettleg bántalmazták, rálőttek, ő azonban egy óvatlan pillanatban kiugrott a plébánia ablakán, majd fogva tartójára reteszelte az ajtót és a kertek alatt elmenekült. Éjszaka második szomszédja a szénapadláson bújtatta. Másnap visszatért a feldúlt plébániára, ahol bútorai felborítva, könyvei és ruhái szanaszét hevertek a földön, csillárját pedig lelőtték a mennyezetről. Rádióját, írógépét, asztali óráját és apróbb személyes dolgait elvitték.

Az 1940-es évek második felében „a népi demokrácia elleni cselekedetei” miatt többször összetűzésbe került a helyi pártvezetőséggel. Ilyen és ehhez hasonló indokokat hoztak fel ellene: „Május elsején is, amikor a bikali dolgozó parasztság a munka ünnepén egyetértve ünnepi felvonulásra készül. Hahót (Hemrich) Ferenc a délelőtti szentmiséjét elnyújtotta, az esti műsoros vigadalom programmal egyidejűleg gyertyás Mária-körmenetet tartott.”[7]

1948. október 24-én éjjel dorongokkal felszerelkezett férfiak és egy rendőr zörgetett az ablakán. Tanulva a korábbi esetből Hahót nem nyitott ajtót. Másnap este egy dzsippel megérkezett a rendőrség, majd „békétlenség szítása” és „Mindszenty-összeköttetés” vádjával letartóztatták, Pécsre hurcolták, és egy poloskáktól hemzsegő zárkába zárták. A reggeli kihallgatáson egy hajdani kisszeminaristát vélt felismerni kihallgató tisztjében. Harmadnapon kivitték a kisállomásra, vonatra tették és az Andrássy út 60-ba vitték. Voltaképpen semmit nem tudtak felhozni ellene, mégis 3–4 nap múlva a Buda-Déli táborba internálták. „Ez a sors várt akkor mindenkire, akire nem lehetett rábizonyítani semmiféle bűncselekményt vagy törvénysértést, de politikai okokból ki kellett vonni a forgalomból.”[8]

Egy terembe került hasonló sorsú paptársaival. Egy táborparancsnok engedélyével a budai irgalmas nővérektől misézéshez szükséges felszereléseket kaptak, így a karácsonyi éjféli misét már megtarthatták. 1949 májusában a tábort áthelyezték Kistarcsára. Hahót Ferenc hat hónapos internálását vagy ötször – egy idő után már papír nélkül – hosszabbították meg. Itt már nem volt szabad a közel 50 papnak miséznie, ám Mócsy Imre (1907–1980) jezsuita teológus – sakkozás címén kijátszva a szobaparancsnokot – falazott nekik a misék alatt. Ugyanő a zsúfolt papi szobában egyháztörténelmi börtönszemináriumot is szervezett, úgy, hogy még könyveket is szerzett a hallgatók számára. A tanári kar egészségügyi papíron adta ki a vizsgaigazolásokat, amelyet utólag a világ minden teológiai tanfolyamán elfogadtak hivatalos okmányként.[9]

Hahót Kistarcsáról 1951. december 21-én szabadult, és 23-án vissza is tért Bikalra, másnap és karácsonykor pedig már misézett. Bikalon nem maradhatott, így 1952-ben Abaliget helyettes plébánosa lett. Sem egyházi segélyt, sem állami kongruát nem kapott: jövedelme alig volt 50–100 forint. Megélhetése miatt könyveit áruba bocsátotta, azaz megalapította a PAKSZ-ot, a Papok Alkalmi Könyvszolgálatát. Ez havi 200–300 forint jövedelmet biztosított neki. 1958-ig legálisan – rendőrségi engedéllyel – plébánia hét szobájából négybe fizetővendégeket fogadott: a hirdetéseket az Új Emberben tette közzé.

1958-ban újabb bírósági eljárást indítottak ellene tiltott könyvek terjesztése miatt. A sásdi bíróság azonban felmentette a vádak alól, mert kiderült, hogy csak szépirodalmi és vallásos könyveket adott kölcsön a híveinek. Mondva csinált ürügyekkel próbálták mégis bűnösnek kikiáltani, közben az is kiderült, hogy sekrestyése már évek óta besúgóként jelentett róla. Ekkor azonnali hatállyal, 1961. március 1-gyel Dunakömlődre helyezték plébánosnak.[10]

Élete következő meghurcoltatását – keresve egy jó ürügyet – gyűjtőszenvedélye, a bélyeggyűjtés miatt kapta. A külfölddel rendszeresen levelező plébános ugyanis ismét magára vonta az államvédelem figyelmét.

Hahót Ferenc gyermekkorától fogva szenvedélyes bélyeggyűjtő volt: 1921-ben negyedikes gimnazistaként „diákgyerek módra” kezdte gyűjteni a bélyegeket, és egy idő után járatni kezdte a Filatériai Kurírt.[11] 1948-ban az internálótáborban hallott először a keresztény-motívumgyűjtésről egy jezsuita teológustól, tudomást szerezve arról, hogy Nyugat-Németországban 1941 óta rendszeresen foglalkoznak keresztény motívumokat bemutató bélyegek szisztematikus gyűjtésével, erre egy egyesületet is életre hívtak. Ekkor határozta el, hogy ha kiszabadul, összegyűjti a bélyeggyűjtő papokat.

1953-ban mintegy 50–60 magyarországi egyházi és világi motívumgyűjtővel együtt felvette a kapcsolatot az NKSZ-s ferencesekkel, P. Gabriel Schmidttel és P. Clemens Anheuserrel, a Gabriel Gilde alapítóival.[12] 1955. május 1-jén – abaligeti helyettes plébánosként – megalapította a keresztény témájú magyar bélyeggyűjtő csoportot, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesületet. A szakmai tömörülés össze kívánta fogni mindazokat, akik érdeklődnek a kereszténységgel kapcsolatos postai kiadványok iránt. Főként a postabélyegek sajátos világán keresztül akarták bemutatni a keresztény hit értékeit. Feladatukul tűzték ki a témába vágó bélyegek bemutatását és feldolgozását is.[13]

Hahót Filatelis Sacerdotalis címmel kőnyomatos bélyegértesítőt is készített: „…havonta egyszer szétküldésre kerülő kézirat, mely a bélyeggyűjtőket érdeklő dolgokról ír… baráti segítség papok részéről is a filatélia minden ágából és kérdésében. Éppen május havában, a Szűz Anya hónapjában indul, kinek már régóta köze van a filatéliához is, mint Patrona Hungariae, Patrona Bavariae, Patrona Lusitaniae stb. régtől szerepel bélyegeken.” A házisokszorosításban készített lap 1956 januártól 1961-ig Szent Gábor Bélyegértesítő néven jelent meg.

St GAbriel Filatelisten belyeg 1961

A St. Gabriel Sammlergemeinde levélzárói (1961)

A csoport tagjai többször tartottak összejövetelt, így 1956 októberében Pécsett mutatták be egyedi gyűjteményeiket Dr. Kálmán János vezetésével a MABÉOSZ (Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége) szervezésében megrendezett kiállításon.

Hahót szakértő mivoltát mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1960-ban beválasztották az 1953-ban alapított Szent Gábor Világszövetség Filatéliai Akadémia tagjai közé.[14]

1961. április 6-án éjjel – betörve az ablakokat – nyomozók hatoltak be a dunakömlődi plébániára, és házkutatást tartottak reggelig. Hahót a karosszékében elaludt, amivel igencsak felbőszítette a rendőröket. Reggel az elé tett jegyzőkönyvet aláírta. Ezt az esetet utólag többször fel is emlegették a rovására. Autóba ültették, majd előbb Kecskemétre, onnan pedig Pestre vitték. A cellájában egy besúgóval próbálták szóra bírni, aki jó magaviselete esetére még egy püspöki kinevezést is kilátásba helyezett Hahótnak, de nem ő „viselkedett jól”. Két hétig Szunyogh Xavér Ferenc (1895–1980) bencés atyával osztoztak a cellán, amit Hahót valóságos lelki felüdülésként élt meg.[15]

1962. szeptember 8-án a Markó utcában tartott tárgyaláson a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesületet és annak működését a népi demokratikus államrenddel ellentétesnek, a Nyugattal való bűnös kapcsolattartásnak, kiadott lapját pedig sajtóvétségnek nyilvánították („sajtó útján elkövetett sorozatos izgatás”). Hahót Ferencet és Béni József (1932–2012) tanárt börtönbüntetésre ítélték, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesületet pedig feloszlatták. Több gyűjtőtársukatt állásvesztéssel fenyegették meg vagy megalázó zaklatásoknak tették ki.

1963 januárjában Hahót büntetését a Legfelsőbb Bíróság elnöke összesen 5 évre mérsékelte azzal az indokkal: „a vádlott tevékenysége nem összeesküvés volt, hanem bélyeggyűjtés” Tehát, hogy ne ússza meg ennyivel még három és fél év börtönbüntetése maradt. Végül 1963. március 26-án amnesztiával szabadult. 1962 és 1964 között egyházmegyei szolgálaton kívüliként jelenik meg a forrásokban.[16] Békére ekkor sem lelhetett, mert még 1978-ban – noha volt nyugatra szóló útlevele – kétes külföldi kapcsolatokra hivatkozva Hegyeshalomnál visszafordították.[17]

1964-ben a Pécs-Szigeti Külváros segédlelkésze, Mohács-Belváros és Majs helyettes plébánosa. majd 1965-ben Dunafalvára került. Ekkor elnyerte a püspöki tanácsos címet. 1971-től Mohács-külvárosban Dér István plébános mellett dolgozott kisegítő lelkészként. 1980-ban egészségügyi állapotára való tekintettel nyugdíjba vonult.[18]

Ezüstmiséjét 1957. június 20-án Abaligeten celebrálta. Aranymiséjét korábbi állomáshelyein és felszentelése városában tartotta: 1982. június 19-én Pécsett, június 26-án Bólyban, június 27-én Mohácson, július 25-én Bikalon és augusztus 29-én Aparhanton.

Hahot Ferenc mises emlekek coll

Hahót Ferenc ezüst- és aranymisés emlékei (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

A családja nagyon fontos szerepet játszott életében. Nyugdíjba vonulásakor visszavásárolta akkor már Dózsa György utca 46-os számú szülőházát, ahol gyerekként a családjával lakott, és ott élt haláláig.

Hahot 1990

Az utolsó fényképek egyikén Hahót Ferenc 1990-ben a szülőházában (Fényképezte: Baracs H. Dénes)[19]

Hahót Ferenc 1987-től felelős szerkesztője volt a Bélyegek és Események című keresztény motívumú bélyegek tájékoztatójának, továbbá a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület 1989-es újraalapításában még tevékenyen részt vett.

Hahót Ferenc rengeteget olvasott, hihetetlen műveltséggel rendelkezett. Újságolvasás közben nem szerette a történelmi és stilisztikai-nyelvhelyességi pontatlanságokat, így számos esetben olvasói levélben küldte meg kiigazításait pl. a Ludas Matyi, a Magyarország, a Tükör, a Képes7 és a Magyar Hírlap, Új Ember szerkesztőségének.

Hahót Ferenc 82 éves korában, papságának 58. évében, 1990. október 19-én hunyt el Mohácson. Engesztelő koncelebrációs misét a mohácsi temetőkápolnában Mayer Mihály megyéspüspök (1989–2011) mutatott be 26 paptársával. A Mohácsi Temetőben nyugszik a 13. parcella első sorában, a hatodik sírhelyben.[20]

A Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület 1995. december 29-én születési és halálozási helyén, Mohácson bélyegbemutatóval emlékezett Hahót Ferenc plébánosra, az egyesület alapítójára. Ez alkalomra emlékbélyegző és emléklap is készült a bélyeggyűjtő plébános arcképével. Az egyesület 2005-ben tagja lett a Szent Gábor Világszövetségnek. Több kiállítást is szerveztek Pécsett, így 2000-ben, valamint 2009-ben. [21]

Hahot belyeggyujto emlekek 1995

Az 1995-ös Hahót-emlékkiállításra készített levelezőlap és emlékbélyegző[22]

Hahót Ferenc katolikus motívumok tematikájában összeállított, értékes bélyeggyűjteménye 2022 folyamán került át a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárba, és lett rendhagyó módon annak egy speciális különgyűjteménye. 16 nagy rendezett és 7 kisebb, valószínűleg a még rendezés előtt álló, többes példányoknak fenntartott albuma alkotja a Hahót Ferenc-féle filatéliai hagyatékot. Fő gyűjtőkörébe a gyűjtői bélyegsorozatok, mellett az ünnepi bélyegzővel felülbélyegzett alkalmi borítékok és levelezőlapok, elsőnapi borítékok/levelezőlapok (FDC[23]), valamint TCV-képeslapok[24] tartoztak. Gyűjteményében azonban szép számmal találhatók leáztatott, esetenként felülbélyegzett bélyegek is. A gyűjtemény törzsanyaga 1960 és 1989 közöttre tehető, de egyes tematikai egységekben ennél korábbi postabélyegek és postai kiadványok is fellelhetők. (Az írás legalján egy galéria található a bélyeggyűjteményből.)

Hahot belyegek coll

Hahót Ferenc bélyeggyűjteményének darabjai (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

Egyik igencsak részletesen kidolgozott tematikai egység – négy albummal – a karácsony egyházi témáját járja körbe a világ minden tájáról (Európa, Amerika, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Óceánia) származó bélyegekkel, alkalmi levelezőlapokkal, alkalmi bélyegzővel felülbélyegzett borítékokkal, elsőnapi levelezőlapokkal. Külön kiemelt szerepet kaptak a szentek, azon belül is a magyarországi tiszteletnek örvendő szenteknek kiadott bélyegek, bélyegsorozatok. Elkülönítve találhatók meg a magyar és külföldi Szűz Máriát ábrázoló (Patrona Hungariae, Immaculata, Havas Boldogasszony, stb.) bélyegek. A Vatican Post bélyegeit, valamint a II. Vatikáni zsinat egyes ülésszakaira kiadott bélyegeket, postai kiadványokat, és az azt követő pápák anyagait Hahót külön albumba rendezte. Vegyes anyagában világi témájú bélyegsorozatok is helyet kaptak.

Hahot belyegek coll2

Hahót Ferenc bélyeggyűjteményének darabjai (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

Hahót Ferenc a megpróbáltatásai ellenére élete végéig mélyen vallásos, szakmai feladatokban precíz, tevékeny ember volt. Minden meghurcoltatásból egyenes derékkal tudott felállni, annak fényében, hogy tudta, nem tett semmi börtönbüntetéssel sújtandó cselekedetet. Mind papként, mind bélyeggyűjtőként élete és munkássága példaként áll az utókor előtt.

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)

Rövidítés

PEL = Pécsi Egyházmegyei Levéltár

PPL = Pécsi Püspöki Levéltár

Irodalom

Havasy Gyula: A magyar katolikusok szenvedései 1944–1989. Szerző kiadása, 1990. 17., 409. = https://mek.oszk.hu/24300/24345/24345.pdf [2023.11.24.]

Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért. Papi sorsok a horogkereszt és nyilaskereszt árnyékában. Budapest, Ecclesia, 1985. 180–190.

Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Abaliget, Lámpás Kiadó, 1992. 331.

Hetényi-Varga Károly: Hahót (Heimrich) Ferenc. In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/H/Hah%C3%B3t.html [2023.11.21.]

Sajtóforrások

Gyászhír = Mohács és Vidéke, 1912. október 6. 4.

A Jézus Társasága vezetése alatt álló Pécsi Pius-Alapítványi Kath. Főgim. az 1925-26-iki iskolai évről. Pécs, 1926. 343.

Pappászentelés a székesegyházban = Pécsi Hírek, 1932. június 20. 1.

Második Pócspetrit akart rendezni a demokrácia ellen uszító bikali plébános = Dunántúli Napló, 1948. december 1. 5.;

Hetényi Varga Károly: A sekrestyés följelenti a papot = A Helyzet, 1990. április 6. 16.

= https://www.mediadigitar.hu/idoszaki/ahelyzet/a_helyzet_1990_04_06.pdf [2023.11.24.]

Hetényi Varga Károly: Papok és diktatúrák. Hetényi Varga Károly beszélgetése Hahót Ferenc nyugalmazott plébánossal. = A Helyzet, 1990. április 14. 16­.

= https://www.mediadigitar.hu/idoszaki/ahelyzet/a_helyzet_1990_04_14.pdf [2023.11.24.]

In memoriam Hahót Ferenc = Filatéliai Szemle, 1991. február 1. 4.

Szolidaritás a bélyeggyűjtői kapcsolatban = Filatéliai Szemle, 1990. december 1. 16–17.

Tarka oldal – Hírek = Bélyegvilág, 1996. február 1. 16.

45 éves a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület = Bélyegvilág, 1996. július 1. [11]

Rozsnyói György: Bebörtönzött bélyeggyűjtők = Keresztény Élet, 1999. szeptember 19. 3.

Bemutatóval köszöntik az egyházi jubileumot – A Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület kiállítása a Dómmúzeumban = Dunántúli Napló, 2009. augusztus 19. IV.

 

[1] Tévesen sok helyen a november 29-ét adták meg születési dátumaként, noha az a keresztelési anyakönyvekből a keresztelése időpontja volt. PEL III.84. Mohács-Külváros – Matricula Baptizatinum a anno III: 1890-1913.

[2] Gyászhír = Mohács és Vidéke, 1912. október 6. 4.

[3] PPL 2072/1945 – 1945. október 17.  Hemrich Ferenc bikali plébános neve „Hahót”-ra változik.

[4] A Jézus Társasága vezetése alatt álló Pécsi Pius-Alapítványi Kath. Főgim. az 1925-26-iki iskolai évről. Pécs, 1926. 343.

[5] Pappászentelés a székesegyházban = Pécsi Hírek, 1932. június 20. 1.

[6] KALOT = Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete; KALÁSZ = Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége

[7] Második Pócspetrit akart rendezni a demokrácia ellen uszító bikali plébános = Dunántúli Napló, 1948. december 1. 5.; Hetényi Varga Károly: A sekrestyés följelenti a papot = A Helyzet, 1990. április 6. 16.

[8] Hetényi Varga Károly: A sekrestyés följelenti a papot = A Helyzet, 1990. április 6. 16.

[9] Hetényi Varga Károly: A sekrestyés följelenti a papot = A Helyzet, 1990. április 6. 16.

[10] Hetényi Varga Károly: A sekrestyés följelenti a papot = A Helyzet, 1990. április 6. 16.

[11] Szolidaritás a bélyeggyűjtői kapcsolatban = Filatéliai Szemle, 1990. december 1. 16–17.

[12] Szolidaritás a bélyeggyűjtői kapcsolatban = Filatéliai Szemle, 1990. december 1. 16–17.

[13] A Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület honlapja: http://szgbe.freeweb.hu/index.php [2023.11.23.]

[14] Rozsnyói György: Bebörtönzött bélyeggyűjtők = Keresztény Élet, 1999. szeptember 19. 3.

[15] Hetényi Varga Károly: Papok és diktatúrák. Hetényi Varga Károly beszélgetése Hahót Ferenc nyugalmazott plébánossal. = A Helyzet, 1990. április 14. 16­.

[16] Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I. Abaliget, Lámpás Kiadó, 1992. 331.; Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért. Papi sorsok a horogkereszt és nyilaskereszt árnyékában. Budapest, Ecclesia, 1985. 180–190.

[17] Hetényi Varga Károly: Papok és diktatúrák. Hetényi Varga Károly beszélgetése Hahót Ferenc nyugalmazott plébánossal. = A Helyzet, 1990. április 14. 16­.

[18] Hetényi-Varga Károly: Hahót (Hemrich) Ferenc. In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/H/Hah%C3%B3t.html [2023.11.21.]

[19] A kép forrása: Hetényi Varga Károly: Papok és diktatúrák. Hetényi Varga Károly beszélgetése Hahót Ferenc nyugalmazott plébánossal. = A Helyzet, 1990. április 14. 16­.

[20] In memoriam Hahót Ferenc = Filatéliai Szemle, 1991. február 1. 4., Mohácsi Temető sírhelykereső: https://mohacsitemeto.hu/sirhely_kereso [2023.11.24.]

[21] Bemutatóval köszöntik az egyházi jubileumot – A Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület kiállítása a Dómmúzeumban = Dunántúli Napló, 2009. augusztus 19. IV.

[22] Bélyegvilág, 1996. február 1. 16.; Bélyegvilág, 1996. július 1. [11]

[23] FDC – elsőnapi boríték (first day of issue cover / first day cover)

[24] TCV = timbre sur cote vue, azaz a képes oldalon látható bélyeges képeslap

2024 március
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31