A nyilvános pécsi püspöki könyvtár alapítása
„Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!”
250 éve, 1774 március végén vagy április elején nyitotta meg mindenki számára Klimo György pécsi ordinárius (1751–1777) püspöki könyvtárát. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amelyet társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki használhatott, aki birtokában volt az olvasás és írás tudásának. Az alapító nemes szándéka szerint a városban felállítandó újkori egyetemet, valamint a széleskörű ismeretszerzést szolgálta volna. Ennek okán polcain az egyetemes tudás, a széleskörű műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is. Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára századokon át maximálisan betöltötte a tudományos-ismeretterjesztő és kulturális szerepvállalását.
A pécsi püspöki könyvtár első épületének alaprajza 1774-ben[2]
A természettudományos gyakorlati vizsgálatok végzéséhez Klimo György a püspöki palota délnyugati tornyában pedig csillagvizsgálót rendeztetett be, innen lett a neve Matematikai torony. Az átgondolt tudomány-, kultúratámogató tervének részeképpen átvette a káptalani papírmalmot, valamint hathatósan támogatta az 1773-ban Pécsre települő Engel János József nyomdászt. Ezen lépéseivel a megalapítandó egyetem teljes kiszolgáló intézményrendszerét felállította a 18. század végére.
A püspöki palota tornya melletti, ötablakos könyvtári épületszárny
A pécsi püspöki bibliotéka megnyitása a korszakban is kiemelkedő sajtónyilvánosságot kapott, hiszen nem sokkal az alapítás után a Habsburg Birodalom területén megjelenő két nagy német nyelvű lapban – a Pressburger Zeitung és a Wienerisches Diarium hasábjain – terjedelmes hírek számoltak be a pécsi egyházfő nagyszerű kezdeményezéséről. A két újság három nap különbséggel, azonos szöveggel jelentetett meg híradást a követendő könyvtáralapításról: a pozsonyi újság 1774. április 13-án, a bécsi pedig 1774. április 16-án.
Pressburger Zeitung – Belföldi hírek – 1774. április 13. (szerda)
„Pécsről érkezett az örvendetes hír, hogy a tudós, főtisztelendő Klimo püspök úr saját költségén püspöki palotájában rendkívüli értékes könyvtárat létesített. Ez mintegy 20.000 kötetet tartalmaz, és Őméltósága szándéka szerint mindenki számára nyitva fog állani. Ennek a pompás és hasznos kincsnek a főfelügyeletét az alapító akarata szerint, a Székeskáptalan egyetértésével, Főtisztelendő, tudós Koller József úr, a teológia doktora, a szentírástudomány professzora fogja ellátni. Hogy ez a kiváló mű az idő haladtával még hasznosabb és tökéletesebb lehessen, már most gondoskodás történt egy alapról, melyből évenként a szükséges új művek beszerezhetők lesznek.
Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel! Még boldogabb lenne azonban, ha szeretett hazánk más tájairól is hasonló intézmények létesüléséről kaphatnánk híreket. Egyik fény gyújtja a következőt.
Őméltósága a püspökúr egy másik hasznos művet is alkotott, ugyanis rendkívül jól felszerelt papírmalmot létesített, amire már több mint 15.000 forintot áldozott. A küldött minta alapján a papír szépnek és jónak mondható. Ez az épület éppúgy, mint sok egyéb intézkedése, a fáradhatatlan szorgalomról tanúskodik, mellyel Őméltósága minden alkalmat megragad, hogy a köz javát hasznos, ékes és örvendetes létesítményekkel gazdagítsa.”
(Fordította: Móró Mária Anna)[3]
Wienerisches Diarium 1774. április 16. (szombat)
A kéthasábos beszámoló nagyban alátámasztja a pécsi püspök széleskörű ismertségét és elismertségét a korszakban. Klimo György egyáltalán nem volt ismeretlen a lapok olvasói számára, hiszen korábbi hírekben számos esetben bukkan fel a neve. A Pressburger Zeitung tudósítója a puszta hírközlés mellett kiemelten példaértékűnek és követendőnek tartotta a könyvtár alapítását.
Klimo György 1774-ben, a köz hasznára átadott bibliotékájának állományával kapcsolatban ugyan a kutatások megcáfolták a szakirodalomban meggyökeresedett 15–20 000 kötet meglétét: a könyvtár számítások szerint kb. 7500–8000 kötetet foglalhatott magába. Mindez azonban semmit sem von le a könyvtáralapítás, valamint a mellé rendelt szándék nagyszerű és a korszakban unikális voltából, amely új utat nyitott a magyarországi könyvtárkultúra változásainak.
A bibliotékát 1832-ben a második alapítóként tisztelt báró négyesi Szepesy Ignác püspök (1828–1838) átköltöztette a líceum Kisiskola (ma Szepesy Ignác) utcai, Piatsek József pécsi építész által tervezett klasszicista épületébe. Nevéhez fűződik az állomány többszintű katalogizálása, továbbá a könyvtár kulturális látnivalóként történő bevezetése.
A pécsi püspöki könyvtár Piatsek-féle, klasszicista épülete (Fényképezte: Zsabokorszky Jenő)
A püspöki könyvgyűjteményt 1923-ban – közel 35 000 kötettel – gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1906–1925) a tulajdonjog fenntartása mellett, egy haszonkölcsön-szerződés (végleges aláírás 1925. május 4.) keretében átadta a Pozsonyból Pécsre költöző M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem számára. A Klimo Könyvtár ma a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont legnagyobb különgyűjteménye, de a püspöki bibliotéka állománya és berendezése mind a mai napig a pécsi megyéspüspök tulajdonát képezi. A történetiségét tekintve pedig a gyűjtemény közvetlen előzménye a jelenlegi Pécsi Egyházmegyei Könyvtárnak.
A pécsi püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) belső enteriőrje a századfordulón és ma
***
A jeles évforduló alkalmából a Pécsi Egyházmegye vendégeként 2024. április 11-én (csütörtökön) a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban tartja idei tavaszi bizottsági ülését a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottságának Könyvtörténeti Munkabizottsága. Prof. Dr. Monok István elnök úr javaslatára az ülést a 250 éves pécsi nyilvános püspöki könyvtár és Klimo György emlékezetének szentelik a bizottsági tagok. A részletes programról és a megemlékezésről a rendezvény után beszámolunk.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Irodalom
Schmelczer-Pohánka Éva: „Boldog idők! Amikor az emberi értelem ilyen intézményekben támogatásra lel. (…) Egyik fény gyújtja a következőt.” A pécsi püspöki könyvtár története 1774–1945. PTE Egyetemi Könyvtár, Pécs, 2012. 370 p., [24] t. = https://mek.oszk.hu/17400/17464/ [2024.03.22.]
[1] Az arckép forrása: Csajághy Károly: Klimó György Pécsi Püspök élete. In: Munkálatai a’ pesti növendék-papság’ magyar iskolájának. V. kötet. Buda, A m. kir. Egyetem betűivel, 1838.
[2] Petrovich Ede: A 200 éves Klimó-könyvtár történetéhez. = Magyar Könyvszemle 1974/3–4. 315–325.
[3] Móró Mária Anna: Pressburger Zeitung – Belföldi Hírek. = Pécsi Könyv- és Infotár, 1996. március 31. 8–9.