Az Alsó Sétatéri Szent György-kút
Április 24-e a magyar egyházban Sárkányölő Szent György (271 k. – 303), a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények, katonák, cserkészek védőszentjének névünnepe. A keresztény mártírhalált halt római katona a középkorban egyike volt a 14 segítőszentnek. A legenda szerint egy csillapíthatatlan éhségű sárkány rettegésben tartotta Silena városát, és minden évben egy lányt követelt magának. Szent György azonban megölte a sárkányt, majd kiszabadította fogságából a királylányt.
Szent György ünnepén egy elfeledett pécsi emléket idézünk fel: Az Alsó Sétatér (később Scitovszky, ma Szent István tér) felső részén – nagyjából a későbbi Pezsgőgyár kapujával egyvonalban –, a búza-, gyümölcs- és edénypiac (Frucht Platz, Hafner Platz) mellett 1750 és 1891 között állt egy sandervár, azaz tartályos kút a piaci árusok ellátására, vízelosztó oszlopán sárkányölő Szent György szoborral. A szökőkutat a város állította 1750-ben[1], majd Klimo György püspök (1751–1777) szereltette fel, tiszteletből védőszentjének szobrával.
A 18. század közepén a püspökvárat ellátó Petrezselyem forrás és a püspöki udvari kút vízfeleslegének elvezetésére két további kút létesült: ezek egyike volt a Szent György-kút az Alsó Sétatéren. A csővezeték onnan dél felé, a ferencesek előtt álló városi közkútba vezette a vizet, majd onnan haladva a Dischka Győző utcai sandervárat látta el (korábbi Fogászati Klinika), majd a maradék vizet tovább szállította a szomszédos püspökkertbe (Dischka Győző utcai). A fővezetéket Klimo püspök építtette ki. Szárazabb esztendőkben még a Szent György kútba sem jutott víz. [2]
A kút 1750-es tervrajza a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárában
A kútról egy 1975-ben előkerült rajz alapján derült ki, hogy 1750-ben készült, így az évszám ellentmond annak, hogy Klimo György püspök készíttette magát a kútalapot. Minden valószínűség szerint védőszentje szobrának későbbi elhelyezése fűződhet csak a nevéhez. A Szent György-kút elnevezés végül a történeti hagyományban mégis teljesen hozzá kötötte a ma már nem látható emléket.[3]
A Szent György-kút 1867-es állapota egy 1867-es egykorú rajz után készített metszeten[4]
Szőnyi Ottó a Pécsi Székesegyház 1882 előtti állapotáról szóló 1916-os pályamunkájában a következőképpen írta le a teret:
„A Szepesy-szobor (1893) helyén kőcsészés és kővel szegélyezett medencés szökőkút állt. Az alsó sétatér akkor fásitatlan tér volt, az u. n. edénypiac, melyen egy „sandervár“ állt, vagyis egy kőmedencés közkút [ti. csorgókút - SPÉ]. A medence közepéről kiemelkedett Szent György kőszobra, gyalogosan állt a szent és lándzsával szúrja le a sárkányt. A kőmedence oldala ívesen kidudorodó, hajtott volt. A viz a közepén álló szobor felől kiágazó két hosszú, a medencének majdnem a pereméig vízszintesen nyúló vascsövön ömlött ki.”[5]
Klimo püspök 1777-ben felvett hagyatéki leltárában a kút leírása ekképp volt megfogalmazva: mellette két kocsival, vörösre festett vízhordóval felszerelt színben 10 darab fafüles kanna, két hosszú létra. Nyilvánvalóan tűzoltás céljából.[6]
Antoine Duplater: A pécsi püspökvár helyszínrajza (1780)
Antoine Duplater 1780-as püspökvári helyszínrajzán 28. szám alatt Gemeinschafftliche Fontun-ként, közösségi kútként szerepel.
A kút Szent György szoborral egy 1802-ben készült céhlevélen
Scitovszky János püspök (1838–1849) 1851-ben „feltételesen” a kutat átadta a városnak búza- és fazekas piac céljaira, majd ugyanebben az évben kőkarimát faragtattak a kúthoz, arra pedig vasrács került.
Székesegyház az Alsó Sétatérrel (19. század közepe) (Ismeretlen szerző műve)[7]
1866-ban Littke György a Scitovszky téren álló Szent György-kútból kérte a víz bevezetésének az engedélyezését, de azt a városi tanács megtagadta.[8]
A Szent György szobros kút az 1865-ös kataszteri térképen
Az 1870-es évek elején készült fényképen annak ellenére, hogy rosszabb minőségű a kép, mégis elég pontosan látjuk a kút helyét.
A Szent György kút az 1870-es években (Fényképezte Zelesny Károly)
1892-ben a városi tanácsi bizottság döntött a Tettye forrásból vizet nem kapó kutak sorsáról. Valószínűleg ekkor bonthatták el a Klimo György-féle Szent György-kutat.[9]
Pécs szabad királyi város 1891 előtt létezett tettyei és egyéb forrásból táplált régi vízvezetéktérképe[10]
1936-ban a Szent György-kút vízfolyása mentén építették meg Gosztonyi Gyula tervei alapján a Pécsi Szent István tér ikonikus vízlépcsőjét, amelyet 1975-ben kezdtek elbontani. A bontás közben leltek rá az ókeresztény mauzóleumra, amely a munkálatokat vagy 10 évvel elhúzta.
A Pollack Mihály Műszaki Főiskola két tanára – Bachmann Zoltán és Vezér Csaba – tervei alapján 1981-ben az Alsó-Sétatér látványtervét a 18. századi hangulat visszaadásával fémjelezték. A vízlépcső helyén lágyan emelkedő, füves térséget gondoltak ki, melyen középen – az eredeti helyén – a Klimo György püspök által felállított Szent György szökőkutat rekonstruálták volna az akkor megkerült levéltári (akkor a Baranya Megyei Levéltárban) műleírás alapján. A visszaállítást 1983-ra tervezték befejezni, ám megvalósulása nem történt meg.[11]
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Irodalom
Gerecze Péter: A pécsi székesegyház: különös tekintettel a falfestményekre. Budapest, 1893.
Gosztonyi Gyula: A Scitovszky-tér környékének helytörténeti vizsgálata = Pécs Baranyamegyei Múzeumegyesület Értesítője, 1941. 53–64.
Hársfai István: Kiviteli terv az ókeresztény sírtemplom védőépületére = Dunántúli Napló, 1981. március 4.
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai – Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. (113.)
Nagy Lajos – Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története. In: Baranyai Helytörténetírás 1974–1975. Pécs, 1976. 129–188. (161.)
Nagy Lajos: Levéltári adatok Pécs régi vízvezetékrendszerének és közkutainak történetéhez. In: Levéltári Szemle, 1976/1. 131–155. (139.)
Szentkirályi: Egy püspöki leltár = Dunántúl, 1929. október 20. 18.
Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház leírása az 1882. évi átépítés előtti állapotában. = Különlenyomat a „Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője“ 1916. évi 3–4. füzetéből. 1–52. (4.)
[1] MNL BaML – Lymbus anyaga. Richter és Rath kútterve 1750-ből.
[2] Szentkirályi 1929. 18., Nagy 1976. 139.; Nagy–Fetter 1976. 161.
[3] Madas 1972. 113.
[4] Pécsi Figyelő, 1891. június 20. – Emlék-Lap 1. p. (egykorú rajz után)
[5] Szőnyi 1916. 4.
[6] Szentkirályi 1929. 18.*
[7] A kép forrása – Janus Pannonius Múzeum facebook-oldal: https://www.facebook.com/photo/?fbid=950713920186313&set=pcb.950713990186306 [2024.03.20.]
[8] Nagy–Fetter 1976. 173.
[9] Nagy–Fetter 1976. 174.
[10] Köszönöm Baranyai Pál mérnök-helytörténeti kutatónak, hogy felhívta a figyelmemet a térképre, amely által még pontosabban meghatározhatóbb lett a hajdani Szent György kút pontos helye.
[11] Hársfai István: Kiviteli terv az ókeresztény sírtemplom védőépületére = Dunántúli Napló, 1981. március 4. 3.; Hársfai István: Látogatás a „fekete dobozban” Készül a római kori sírkamra védőépülete = Dunántúli Napló, 1982. április 17 4.