60 éve szentelték pappá és 35 éve püspökké Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspököt
Kettős jubileumot ünnepel 2024-ben Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök: 60 éve szentelték pappá, valamint 35 éve püspökké. Ünnepi, egyben gyémántmiséjét a szintén jubiláns püspöktársával, az aranymisés Bíró Lászlóval pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban.
Mayer Mihály 1941. január 31-én született Kisdorogon magyarországi német (sváb) családban Mayer Péter lakatosmester és Lehel Anna gyermekeként. Két testvére van: öccse Péter géplakatos-gépésztechnikus és húga Klára gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem c. egyetemi docense. Édesapja négy testvérével szovjet munkatáborba került. József fivére már a vonaton, Mayer Mihály édesapja, Péter pedig 1946-ban a fogolytáborban hunyt el. A munkatáborból húgával, Katalinnal csak Gábor tért haza, aki 1950-ben vette feleségül Mayer Mihály édesanyját.[1]
Általános iskolai tanulmányait 1947 és 1955 között szülőfalujában, Kisdorogon végezte. Gimnáziumi felvételijét az akkori plébánosának, Szinger Józsefnek (1903–1991) köszönhette, mivel nem volt úttörő csak pótfelvételivel kerülhetett be. Ahogy az iskola igazgatónője jellemzésében leírta: „Semmi hibája nincs, csak egy, hogy nem volt úttörő.”[2] Középiskolában 1955 és 1959 között a bonyhádi Petőfi Sándor Állami Általános Gimnázium humán tagozatára járt.
A bonyhádi Petőfi Sándor Állami Általános Gimnázium humán tagozata (1959) [Alsó sor balról a harmadik][3]
Nagy hatással voltak rá Kisdorog és Bonyhád plébánosai: így az előbbi helyen a már említett Szinger József, akit egy dezertőr német katona rejtegetése miatt „száműztek” oda, utóbbin pedig Pór (Bauer) József (1883–1964). Bonyhádon működött sekrestyésként még P. Fricsy Ádám (1914–1998) jezsuita és káplánként Ropoli Tibor (1928–1996).[4]
Az ifjú Mayer Mihály az érettségi környékén[5]
Az érettségit követően Pécsi Egyházmegyéből Farkas Bélával (1941–2016), Herendi Jánossal (1940–2021), László Imrével és Román Miklóssal felvételt nyert a Győri Szemináriumba, ahol 1964-ig folytatott teológiai tanulmányokat.[6] Kiemelkedő tanárok tanították őket: így Szomor Tamás a filozófiát, Takács Zoltán az egyháztörténelmet, a teológiát és a dogmatikát pedig a pécsi egyházmegyés Szalai János.[7]
1963. június 23-án dr. Cserháti József pécsi káptalani helynök, későbbi megyéspüspök (1969–1989) kérésére Kisberk Imre cristianopolisi tit. püspök, székesfehérvári segédpüspök a Pécsi Székesegyházban szerpapokká szentelte Mayer Mihály és Farkas Béla alszerpapokat.
A győri szeminarista Mayer Mihály
Pappá szentelésük 1964. június 21-én ugyancsak a székesfehérvári segédpüspök által a Pécsi Székesegyházban történt meg. Ugyanekkor szentelték szerpappá Herendi János alszerpapot. Mayer Mihály primíciáját egy héttel később, június 28-án szülőfalujában, Kisdorogon tartotta, ahol – a szokásokhoz híven – Szinger József plébános kérte ki a szülői házból és kísérte el a templomig. Az ünnepi szertartásokon már részt vehettek a Kelet- és Nyugat-Németországban élő rokonok is.
Mayer Mihály primíciája Kisdorogon. Előtte Szinger József plébános, mögötte nevelőapja, Mayer Gábor[8]
Mayer Mihály az alábbi jelmondatot választotta újmisés papként: „Dicsérjétek az Urat velem, magasztaljuk nevét együttesen.”
Mayer Mihály első misés emlékei családjának[9]
1964. november 12-én a papszentelés állami hivatalossá tétele jegyében a megyei tanácselnök, Szabópál Antal jelenlétében Hérincs Pál (1912–1967) kajdacsi, Rédling János (1911–1986) bátai, Gyimesi László (1913–1975) decsi, Ropoli Tibor mőcsényi, Nagy Ferenc nagydorogi, Lendvai István (1930–2011) tengelici, Lovinusz Mihály (1916–1993) nagymányoki plébános és Mayer Mihály simontornyai segédlelkész letették az állami esküt.[10]
Papi működése során széleslátókörű, a tudományokat is jelesen művelő plébánosok, káplánok mellé került, akik mind nyomot hagytak lelki életében és gondolkodásmódjában. 1964 és 1966 között Simontornyán Siklósi László (1914–2007), majd 1966 és 1967 között Pincehelyen Szigethy Béla (1905–1976), 1967-től Tamásiban Pataki István (1925–1998) és Gyimesi László plébánosok mellett szolgált káplánként. 1972-ben Dunaföldvár-Belvárosba helyezték át. Utóbbi helyen dr. Gergye Győző (1902–1981) c. prépost, plébános mellett végezte segédlelkészi feladatait, káplántársa pedig dr. Kelemen Vendel (1929–1991), dr. Csőgl János (1928–1996) és dr. Gesztesy András (1947–2018) voltak. 1975-től ugyanott vikárius, 1980-tól pedig plébános lett[11]. 1985-ben a Szekszárd-belvárosi plébániára került plébánosként, majd 1988-ban a Szekszárdi Esperesi Kerület esperese lett. A szülőfalujában bemutatott szentmiséken két évtized után újra német egyházi énekek hangzottak el.
Mayer Mihály szekszárdi plébános (1988)[12]
Mayer Mihály ifjúsági és felnőtt kiscsoportokat szervezett, betegeket látogatott, idős és magányos híveknek nyújtott jelenlétével vigaszt. A lelkipásztori munka közben részt vett az egyházmegyei liturgikus, egyházművészeti, műemlékvédelmi bizottság szakmai tevékenységében: 1969-ben az Egyházművészeti és Műemléki Bizottság tagja lett. 1975-től az Egyházmegyei Papi Szenátus (EPSZ) választotta három évre tagjai közé, majd 1983-ban kinevezett tag lett. 1978-ban az Egyházmegyei Katechetikai Bizottságba választották be. Az Egyházmegyei Liturgikus Bizottság, a Hivatásgondozó Bizottság és a Hitoktatási Munkaközösség is tagjai között tudhatta.
Tamásiban és Dunaföldváron az ottléte alatt újult meg kívülről és belülről a templom. Utóbbi helyen a plébániaépület teljes külső-belső tatarozásához, modernizálásához, hittanterem létesítéséhez is nagyban hozzájárult. Kiváló szervezőkészsége nyomán került sor a Szekszárd-Belvárosi Templom belső festésének befejezésére és a plébánia épület külső-belső renoválására.
1988. december 8-án Budapesten az Úri utcában dr. Paskai László bíboros megkérdezte, hogy vállalná-e Cserháti József mellett a segédpüspöki feladatok ellátását. Természetesen ez akkor a hivatalos bejelentésig pápai titoknak minősült. Magát a kinevezés végleges tényét a vatikáni és a budapesti rádiók egy időben tették közzé: a végleges döntést ő is a rádióból tudta meg. II. János Pál pápa 1988. december 23-án nevezte ki Mayer Mihály szekszárdi esperes-plébánost segédpüspöknek, és a szokásokhoz híven egy régi püspöki székhely címére, titulusára szentelték, így lett Giru Marcelli[13] címzetes püspöke. Segédpüspöki kinevezése után Szekszárdon kívánt maradni.[14]
A beiktatott pécsi megyéspüspök
Mayer Mihály püspökké szentelése 35 éve, 1989. február 11-én, Szűz Maria lourdesi megjelenése ünnepén volt az Esztergomi Bazilikában Dékány Vilmos és Várszegi Asztrik esztergomi, Takács Nándor székesfehérvári és Ács István egri segédpüspökökkel. Jelmondata: „Gaudium Nostrum Dominus – Az Úr a mi örömünk”.
Mayer Mihály püspökszentelési meghívója
A püspökké szentelésről, az ünnepi szertartásról, valamint pécsi megyéspüspöki beiktatásáról bővebben korábbi írásainkban olvashatnak:
Az 1989-ben felszentelendő püspökök
- Schmelczer-Pohánka Éva: Krisztus itt van, hogy felszenteljen Benneteket! – Mayer Mihály nyugalmazott pécsi főpásztor püspöki felszentelésének 30. évfordulója (1. rész)
- Schmelczer-Pohánka Éva: Krisztus itt van, hogy felszenteljen Benneteket! – Mayer Mihály nyugalmazott pécsi főpásztor püspöki felszentelésének 30. évfordulója (2. rész)
Első püspöki szentmiséjét 1989. február 19-én a Pécsi Székesegyházban, február 26-án pedig korábbi szolgálati helyén, Szekszárdon a Belvárosi Templomban celebrálta.
Az első püspöki szentmise emlékei[15]
Ezüstmiséjét 1989. június 21-én a szekszárdi Belvárosi Templomban ünnepelte: koncelebránsai Szinger József és Jónás János (1934–2005) voltak.
Mayer Mihály ezüstmiséje a szekszárd Belvárosi Templomban. Jobbra tőle Szinger József és Jónás János.[16]
Segédpüspökként Cserháti József püspök a családi és ifjúsági lelkipásztorkodás irányításával bízta meg. Végül a Szentatya 1989. november 3-án felmentette a 75. életévét betöltött Cserháti püspököt az egyházmegye vezetése alól, és Mayer Mihályt nevezte ki megyéspüspöknek. A püspöki beiktatási ünnepi misére december 16-án a Pécsi Székesegyházban került sor.
Mayer Mihály megyéspüspöksége ideje alatt 23 új templom, kápolna és iskolakápolna épült az egyházmegye területén, amelyeket felszentelt és megáldott. Mindezek kivitelezésében nagy segítséget jelentett az egyházmegye papsága a hívek, és a püspökség munkatársai. (Templomok: Kéty, Kozármisleny, Babarcszőlős, Baksa, Bervárdgyula, Dunaszentgyörgy, Egyházaskozár, Felsőegerszeg, Kisbeszterce, Lothárd, Pogány, Pörböly, Pusztahencse, Szentborbás, Zalánta, Zók; kápolnák: Beremend, Dombóvár, Dombóvár-Gunaras; iskolatemplomok: Gyód, Jágónak; Kékesd, Új-Mohács; iskolakápolna: Aranyosgadány).
Kiemelt szerepe volt a hitélet megújításában, az egyházi ingatlanok visszaszerzésében, katolikus óvodák, iskolák és szociális intézmények alapításában, továbbá a szerzetesrendek Pécsre való visszatelepítésében. Fontosnak tartotta a templomok bevonását a helyi kulturális és zenei életbe.
Kezdeményezője volt az egyházi oktatási rendszer újraélesztésének: 1991-ben újraindította a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolát, amely a leendő papok mellett a hittantanárok és világi teológusok képzését is magára vállalta. Az első tanévet még a püspöki palotában végezték a Győrből visszatérő kispapok, majd az oktatás helyszíne átkerült a Káptalan utca 8. szám alá az egyházközségi termekbe és a Székesegyházi hittanterembe. Majd a főiskola visszakapta korábbi Papnövelde utca 1. szám alatti épületét, a szeminárium pedig a Mindenszentek temploma melletti, hajdani Kármelita kolostor épületébe költözött.
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola újraalapítási épülete, a hajdani püspöki szeminárium
1990 szeptemberében megszakított működtetését követően újra megindult az oktatás a Püspöki Énekiskolában, amely 1995-re koedukált, katolikus általános iskolává fejlődött, és Szent Mór Iskolaközpont néven a Pécsi Egyházmegye legnagyobb közoktatási intézményévé lett. A püspöki időszakában számos óvoda, általános iskola és középiskola működtetését biztosította az egyházmegye: ekképpen a paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumét, a szekszárdi Szent Rita Katolikus Óvodáét és a Szent József Iskolaközpontét, a siklósi Szent Imre Katolikus Általános Iskoláét, a tolnai Szent Mór Katolikus Általános Iskoláét, végül az alsószentmártoni Szent Márton Óvodáét.
Működése idején alapította az egyházmegye három szociális gondozóintézetét: a Szent Lőrinc Gondozóotthont (1996), a vásárosdombói Skóciai Szent Margit Gondozóotthont (1998), valamint az egyházmegye felügyelete alá kerülő Prohászka Otthont (2007).
Mayer Mihály püspöksége idején nagy hangsúlyt fektetett a hívekkel való találkozásokra. Jó alkalmak voltak erre a bérmálások, búcsúk, világháborús emlékművek ökumenikus megáldása, különböző templomi események és az azt követő agapék.
A rendszerváltást követően a lelki megújulás jegyében látogatott el Magyarországra II. János Pál pápa 1991. augusztus 16. és 21. között. Augusztus 17-én lelkipásztori látogatást tett a Pécsi Egyházmegyében: elsőként a pogányi repülőtéren közel 80 000 hívő számára szentmisét celebrált, majd fogadták a Pécsi Székesegyházban és a püspöki palotában. 1991-ben basilica minor címet adományozott a Szentatya a Pécsi Székesegyháznak.
II. János Pál pápa és Mayer Mihály megyéspüspök a pécsi pápalátogatás alkalmával
(Fényképezte: Szentgyörgyvári)[17]
A speciális feladatok szakértői ellátására 1991-ben létrehozta, majd 2006-ban megújította az egyházmegyei bizottságokat, amelyek munkájában világi szakemberek is részt vettek: ekképpen az Egyházművészeti és Műemléki, valamint az Egyházmegyei Közoktatási Bizottságot, Egyháztörténeti Munkaközösséget, majd Bizottságot.
1996-ban a hatékonyabb evangelizáció jegyében meghirdetett egyházmegyei zsinat előkészítésében is kiemelt szerepet játszott. A záróülésen 38 világi és 38 pap vett részt: 4 szekcióban 16 témakörben vitatták meg a munkadokumentumokat.
1990. július 9-én Mayer Mihály lett az elnöke a Pécsi Dómmúzeum Alapítvány öttagú kuratóriumának (kuratóriumi titkár Várkonyi György művészettörténész volt). Az alapítvány célja a középkori pécsi Székesegyház kőszobrászati leletegyütteseinek múzeumi bemutatása lett: a forgatókönyvet Tóth Melinda és Sonkoly Károly művészettörténészek írták. A Bachmann Zoltán által tervezett épületben 2004. május 29-én nyitották meg a Közép-Európában egyedülálló, állandó kiállítást.
A Dóm Múzeum, mai nevén Dóm Kőtár (Fényképezte: Cseri László)[18]
A történelmi múlt mind részletesebb feltárása kiemelt szerepet töltött be a millenniumát ünneplő Pécsi Egyházmegye feladataiban. Mayer Mihály ennek élére állva már az előkészületi években támogatta tudományos konferenciák, ismeretterjesztő történelmi előadások, tanulmánykötetek, monográfiák kiadást. Fontosnak tartotta a múlt megismertetése mellett a meglevő kulturális értékek különböző keretek közötti bemutatását (kiállítások, képes albumok) is. Az ünnepségre elkészült a püspöki palota külső-belső felújítása, a püspöki kápolna liturgikus megújítása, valamint a Székesegyház Rétfalvi Sándor szobrászművész által jegyzett millenniumi bronzkapuja és déli bejárati ajtajának biblikus plakettjei. 2009. augusztus 18. és 23. között hatnapos ünnepség keretében, színvonalas kulturális programokkal emlékezett meg a Pécsi Egyházmegye fennállásának ezeréves évfordulójára. Az ünnepi szentmisét augusztus 23-án többezres tömeg előtt – a Szent Jobb jelenlétében – a Szentatya különleges küldöttjeként Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek mutatta be a Szent István téren.
A millenniumi szentmise a Dóm téren 2009. augusztus 23-án
Mayer Mihály megyéspüspököt számos szervezet tagjai közé választotta: 1990-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax bizottsági elnöke, valamint a „III. Világ” Bizottsága elnöke. A papi hivatásokért imádkozó Serra Klub megalapítója, a Szent Sír Lovagrend keresztes főtisztje. Történelmi hagyományok tiszteletét nagy becsben tartotta: a Pécs Dóm Múzeum és Pécsi Sírkamra kuratóriumi, a Baranya Baráti Kör és a Pécsi Dóm Múzeum Alapítvány tiszteletbeli elnöke lett. A Pán Európai Unió magyarországi szervezetének prézesének, a Szent Gellért Katolikus Németek Magyarországi Egyesületének, valamint a Gerhards Werk fővédnökének kérték fel.
Mayer Mihály püspöki működését, kultúratámogató munkásságát számos elismeréssel, díjjal jutalmazták: 1992-ben Szekszárdon Bezerédj István-díjat, 2000-ben Pécs Város Millenniumi Díját, 2010-ben Tüke-díjat, 2015-ben Lenau-díjat kapott. 2000-ben Dunaföldvár, 2006-ban Pécs, 2010-ben Vókány, 2020-ban pedig Kisdorog díszpolgárává avatták.
Mayer Mihály a kitüntetettek között 1992-ben Szekszárdon és 2020-ban Kisdorogon
(Fényképezte: Rónai Gábor)[19]
Mayer Mihálynak a pécsi egyházmegye kormányzásáról való lemondását 2011. január 19-én fogadta el XVI. Benedek pápa. Azóta nyugalmazott püspökként lelkipásztori munkát végzett Tevelen és a hozzátartozó településeken (Kisdorogon, Bonyhádvarasdon, Tabódon), 2014 júliusától pedig Kakasdon szolgál.
Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspök[20]
Mayer Mihály a papi hivatás választásának legmélyebb és alapvető okának az isteni hívást nevezte meg. Gyermekként, ministránsként megragadta a szertartások szépsége, a gyakorlati vallásosság, a szemináriumban pedig a teológia, a dogmatika és az egyháztörténet mélyebb tanulmányozása csak megerősítette hivatásában.[21] De a családi legendáriumban is maradt fenn egy kis történet: „Ez olyan, mint az élet többi dolga: ha az ember visszafelé néz, akkor látja a magyarázatot. Faluhelyen nem sokat olvasnak. Édesanyám egyszer elmesélte, hogy megszületésem előtt kölcsönkapta valakitől Don Bosco életregényét. Biztos vagyok benne, ez mozgatta tizenhét éves fantáziáját, hogy leendő gyermekét – ha fiú lesz – felajánlja Istennek, úgy, hogy ez ne lemondást jelentsen, hanem boldogságot.”[22]
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Források
B. Petőfi Ágnes: A mi örömünk az Úr – Interjú Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel = Igen, 1993. április 30. 4–6.
Fazekas Orsolya – Sümegi József: A kommunizmus bukása után. In: A Pécsi Egyházmegye ezer éve. Szerk. Sümegi József. Pécs, 2008. 211–219.
Mayer Mihály megyéspüspök = http://www.szentver-bata.hu/images/szentver/docs/nalunk-jartak/mayer-mihaly.pdf [2024.06.05.]
Mayer Mihály: Szabadon elkötelezve – Elmer István beszélgetése Mayer Mihály megyéspüspökkel. Budapest, 2005. (Pásztorok 1.)
Rózsa Ibolya: A mi örömünk az Úr – Beszélgetés Mayer Mihály megyéspüspökkel = Dátum, 1989. november 13. 6.
[1] Kozma Ferenc: Hívő és nem hívők a mindennapok szeretetében – Karácsony, a mindenkori történelmi dátum = Új Dunántúli Napló – Karácsonyi melléklet, 2001. december 24.
[2] Rózsa Ibolya: A mi örömünk az Úr – Beszélgetés Mayer Mihály megyéspüspökkel = Dátum, 1989. november 13. 6.; Mayer Mihály: Szabadon elkötelezve – Elmer István beszélgetése Mayer Mihály megyéspüspökkel. Budapest, 2005. 36., 45. (Pásztorok 1.)
9*
[3] A kép forrása: http://www.pseg.hu/html/tablok/tablok/1959-h.jpg [2024.03.04.]
[4] B. Petőfi Ágnes: A mi örömünk az Úr – Interjú Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel = Igen, 1993. április 30. 4–6.
[5] A kép forrása: Mayer Klára magángyűjteménye. Köszönöm Püspök Atya húgának, hogy a családi emlékek megosztásával színesítette az ünnepi írásunkat.
[6] Teológiára jelentkezettekről jelentés (Pécs, 1959. július 31.) = https://www.mek.oszk.hu/09500/09579/09579.pdf [2024.06.09.]
[7] Mayer Mihály: Szabadon elkötelezve – Elmer István beszélgetése Mayer Mihály megyéspüspökkel. Budapest, 2005. 56. (Pásztorok 1.)
[8] A kép forrása: Mayer Klára magángyűjteménye.
[9] A kép forrása: Mayer Klára magángyűjteménye.
[10] Katolikus papok eskütétele = Tolnai Népújság, 1964. november 12. 5.
[11] 1969-ben letette a plébánosi vizsgát.
[12] A kép forrása: Takács–Kapfinger: Segédpüspökké nevezték ki a szekszárdi plébánost = Tolnai Népújság, 1988. december 31. 2.
[13] Nyugat-Afrika, Namíbia.
[14] Takács – Kapfinger: Segédpüspökké nevezték ki a szekszárdi plébánost = Tolnai Népújság, 1988. december 31. 2.
[15] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Szentkép és imalapgyűjtemény
[16] A kép forrása: Mayer Klára magángyűjteménye.
[17] A képek forrása: MaNDA – Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény.
[18] A képek forrása: https://www.jelenkor.net/pecs/767/a-dom-kotar [2024.06.09.]
[19] A képek forrása: –szá–: A megyei közgyűlés kitüntetettjei: Mayer Mihály, dr. Kurnik Ernő és Újvári Lajos = Tolna Megyei Népújság, 1992. augusztus 21. 3. (Fényképezte: Ótós Réka); Rónai Gábor: Mayer Mihály és Tamás Menyhért díszpolgárok lettek = Tolna Megyei Népújság, 2020. október 26. 5. (Fényképezte Rónai Gábor)
[20] A kép forrása: Pécsi Egyházmegye
[21] Mayer Mihály: Szabadon elkötelezve – Elmer István beszélgetése Mayer Mihály megyéspüspökkel. Budapest, 2005. 52. (Pásztorok 1.)
[22] B. Petőfi Ágnes: A mi örömünk az Úr – Interjú Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel = Igen, 1993. április 30. 4–6.