Az aranymisés Bíró László nyugalmazott püspök
Bíró László nyugalmazott püspököt hármas jubileuma alkalmából köszönti a Pécsi Egyházmegye 2024-ben: most ünnepli ugyanis pappá szentelése 50., püspökké szentelése 30., valamint tábori püspöki beiktatása 15. emléknapját. Ünnepi szentmiséjét, egyben aranymiséjét püspöktársával, a gyémántmisés Mayer Mihállyal pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, valamint június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban. Jelen összefoglalóval rövid visszaemlékezést kívánunk adni püspök atya pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából életének első szakaszáról.
Bíró László György 1950. október 31-én született Bíró Ferenc és Czéh Julianna első gyermekeként Szekszárdon, testvérbátyja Ferenc. Alsós tanulmányait szülővárosában, az Alsó utcai Béri Balog Ádám Általános Iskolában végezte, felsőben a belvárosi Garay János Általános Iskolába került. Szekszárdon életre szóló szellemi és lelki útravalót kapott szeretett hitoktatójától, Hevenesi János (1919–2017) jezsuita atyától, aki számvevőként és harangozóként dolgozott a plébánián. Nagy hatással volt rá Szalai János (1923–2015) szekszárdi káplán is, aki átvezetve az iskolaválasztás nehézségein, később a győri gimnáziumban és a papi szemináriumban is a tanára lett.
Az érettségiző, ifjú Bíró László[1]
Középiskolai tanulmányait 1965 és 1969 között az 1627-től folyamatosan működő Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban végezte 27, egyházmegyék által támogatott kispapjelölt társával. Ez az egyházi középiskola 1950 után a magyar állam és a püspöki kar megállapodása szerint a nyolc működő katolikus gimnázium egyike volt. Az iskola igazgatója Dr. Danczi Villebald, a győri bencés rendház főnöke, tanár, nyelvjáráskutató nyelvész, osztályfőnökei Csóka Gáspár (első évfolyam) és Mayer Farkas bencés kémia-fizika szakos tanár, a Jedlik Ányos életmű kutatója voltak.
A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium 4.A osztálya[2]
1969 és 1974 között 13 kispaptársával együtt a Győri Hittudományi Főiskolán filozófiai és teológiai stúdiumokat hallgatott. 1973 nagyböjtjén a Győri Szeminárium kápolnájában Kacziba József győri püspök (1969–1975) szentelte fel diakónussá paptársaival.
Papszentelés – 50 éve
Szolgálatra visszatérve a Pécsi Egyházmegyébe 1974. június 23-án szentelte áldozópappá Dr. Cserháti József megyéspüspök, azonban a pappá szentelési szertartása a hagyományokkal ellentétben nem a Pécsi Székesegyházban, hanem a Szekszárd-Belvárosi Plébániatemplomban volt. A szülővárosában való ünnepi alkalomra az 1975-ös jubileumi szentév felkészülési éve adott lehetőséget.
Újmisés emléke 1974-ből[3]
Bíró László újmisés jelmondata: „Taníts meg engem arra, hogy akaratodat megtegyem, mert Te vagy az én Istenem.” (142. zsoltár) Ugyanazon napon, ugyanabban az órában Pécsett a dómban dr. Endrey Mihály pécsi segédpüspök (1972–1975) szentelte fel paptársait, Kvanduk Frigyest és Horváth Istvánt.[4] Bíró László újmiséjét szintén szülővárosában tartotta 1974 júniusában.
Bíró László 20 éven keresztül szolgált a Pécsi Egyházmegyében. Először Mágocson kapott segédlelkészi kinevezést Barcza Tivadar plébános mellett, ahol 1974 és 1977 között működött és három falu tartozott hozzá: Mágocs mellett Alsómocsolád és Nagyhajmás. Atyai barát plébánosától nagyon sokat tanult a következetességről és a felkészültség fontosságáról.
1977-ben Szigetváron a betegségből gyógyuló Sümegi Kálmán plébánost segítette 8 hónapon keresztül, majd még ugyanebben az évben egyházmegyéje székhelyére kapott kinevezést Cserháti püspöktől: Hergenrőder Miklós utódjaként a Pécsi Székesegyház káplánja lett.
1977-ben az előírt zsinati vizsgát letette és plébánosi képesítést nyert. Ugyanekkor a Katechetikai Bizottság tagjaként, valamint az országos bizottságban kisegítőként működött. 1978-ban szentszéki jegyző lett. 1979-ben a Papi Szenátus választott tagja. Lassan kinőtte magát az ifjúsági pasztoráció, valamint az általa esketett párokból létrejött felnőtt házas csoporttal is megkezdődhetett a munka.
1980-tól 1989. december 6-ig püspöki szertartóként és Dr. Cserháti József megyéspüspök titkáraként folytatta munkáját. A hivatalban olyan nagynevű pécsi papok mellett tevékenykedett, mint Kalász Gyula számvevő, dr. Kneip István irodaigazgató: „szép asztalközösséget alkottunk…”. A titkári teendők mellett a Székesegyházi Plébánián kisegítő lelkészként a továbbiakban is részt vett a hívek lelki gondozásában. Innentől maradt fenn a ma is híres „keddi csoport”.
Bíró László 1989. december 16-án, Mayer Mihály megyéspüspök beiktatási miséjén
(Fényképezte: Laufer László/Dunántúli Napló)
1977-ben az Egyházmegyei Hivatásgondozó Bizottság tagja, majd 1983-ban moderátora lett. 1989 és 1994 között visszatérve a lelkipásztori teendőkhöz ismét a Pécsi Székesegyházi Plébániára került, immár plébánosként. 1990-ben püspöki bírósági helynöki, majd 1991-ben mesterkanonok kinevezést kapott, 1991-ben pedig az újonnan felállított Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Lelkipásztori Tanszék vezetőjeként aszketikát és lelkipásztorkodást tanított. 1994-től tagjává választotta az Egyházmegyei Papi Szenátus.
Pécsi működése alatt mindvégig a hívek lelkipásztora maradt. Az ifjúsági pasztoráció kiemelt szerepet töltött be feladataiban, így lett 1992-ben a Dél-Dunántúli Katolikus Ifjúsági Régió vezetője, az Országos Ifjúsági Munka Pécsi Regionális koordinátora. Elindítója volt az egyházmegyés papi találkozóknak, és szervezője a házas- és értelmiségi találkozóknak. Összefogta a felnőttoktatások megszervezését.
Bíró László székesegyházi plébánosként két, xerox-sokszorosításban megjelent plébániai és közösségi lap elindítója és felelős kiadója is volt. 1991 márciusában látott napvilágot a negyedéves lap, a Pécsi Bazilika - A székesegyházi egyházközség lapja, szeptemberben pedig megindult a Pengető - A pécsi katolikus kisközösségek tájékoztatója című havilap.
A pécsi egyházközösségi lapok első számai (Forrás: Csorba Győző Könyvtár)[5]
Tevékeny szerepet vállalt az 1988. október 29–30. között megrendezett pécsi Szent Jobb ünnepségek szervezésében és lebonyolításában.
A Szent Jobb Pécsett 1988. október 29–30-án (Fényképezte: Laufer László/Dunántúli Napló)
1989 áprilisában Roger Schütz és Alois Löser, a Taizé Közösség alapítója és priorja mellett a tematikus közös gondolkodás, a megbékélés és kiengesztelődés jegyében Pécsett megrendezett európai regionális taizéi (ökumenikus szerzetesközösség) találkozó fő mozgatórugója volt, ahol a háromnapos rendezvényen mintegy 15 000 fiatal vett részt Közép- és Kelet-Európából.
Roger testvér a fiatalokkal a Pécsi Székesegyházban (Fotó: Laufer László/Dunántúli Napló)[6]
Egyházkormányzati munkája megkoronázásaképpen 1994. április 18-án II. János Pál pápa Castra Galbae-i címzetes püspökké és kalocsa–kecskeméti segédpüspökké, 2008. november 20-án pedig XVI. Benedek pápa Magyarország Katonai Ordinariátus tábori püspökévé nevezte ki. Püspöki kinevezéseiről és működéséről korábbi írásunkban olvashattak.
A Pécsi Egyházmegye büszkén engedte el szeretett plébánosát, a nagyra becsült lelkivezetőt és közösségszervezőt, Bíró László kanonokot 1994 tavaszán a rábízott, új egyházkormányzati feladatokra, 2021-ben pedig a legnagyobb örömmel és hálaadással várta visszatérését.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Felhasznált források
Bíró László: Rendelkezésre állok. Elmer István és Kipke Tamás beszélgetése Bíró László tábori püspökkel. Budapest, 2013.
Személyes beszélgetés Bíró László püspök atyával [Schmelczer-Pohánka Éva]
[1] A kép forrása: https://czuczor.hu/kepgaleria/tablokepek/ [2024.05.07.] Köszönet Tóth Konstantin Atyának, a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium igazgatójának, hogy elküldte Bíró László püspök úr tablóképének jó minőségű változatát.
[2] A kép forrása: https://czuczor.hu/kepgaleria/tablokepek/ [2024.05.07.]
[3] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – Kis- és Aprónyomtatvány-gyűjtemény – Pécsi egyházmegyei papi emlékek
[4] 735/1974 – Püspöki Körlevelek a pécsi egyházmegye papságához 1974-ben. [Pécs, 1974] 12.
[5] Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) = https://mandadb.hu/ [2024.05.13.]
[6] A kép forrása: Kevés a Taizé vendéglátó = Dunántúli Napló, 2009. október 15. 11.