Szeptember 30. a kiemelten fontos dátumaink közé tartozik, ezen a napon emlékezünk meg Szent Jeromosról, a könyvtárosok védőszentjéről. Jeromos (347-420) egyháztanítóként, teológusként és történészként a nyugati kereszténység egyik legfontosabb alakja, legismertebb munkája a Szentírás latin köznyelvre fordítása (vulgata versio). A Bibliával kapcsolatos munkája mellett Jeromos nagyban hozzájárult a keresztény teológia fejlődéséhez, kommentárokat írt a szentírásokhoz, levelekhez és prédikációkhoz, amelyekben olyan témákat tárgyalt, mint az aszketizmus, a szerzetesség és a nők szerepe az egyházban. Szent Jeromos tudományok iránti elkötelezettsége miatt a könyvtárosok mellett a tudósok és fordítók is védőszentjükként tisztelik, példakép mindazoknak, akik osztoznak a tudás iránti szeretetében, melyben kutatással, tolmácsolással igyekeznek jobban megérteni és megértetni a bennünket körülvevő világot.
Sophronius Eusebius Hieronymous néven született Stridon városában, ami egy római provinciában található, Dalmácia és Pannónia határán. A jómódú, keresztény családból származó Jeromos görög és latin irodalmat tanult, de képzett volt a filozófia tudományában és retorikában is. Fiatalkorának nagy részét Rómában töltötte, ahol a nagyvárosi élet forgataga magával ragadta és akkoriban jobban érdekelték a klasszikus költők – főleg Vergilius műveiért rajongott – mint a Biblia.
Egy sor látomás és súlyos betegség után végül Jeromos a vallásos életet választotta, a legenda szerint álmában egy angyal kivette kezéből a könyveket, és az égi bíró színe elé vezette. Ezt követően döntött úgy, hogy életét Istennek szenteli. A Szentföldre utazott, és több évet töltött a sivatagban remeteként, itt kezdte el alaposabban tanulmányozni a Szentírást. Anyagi javairól lemondva, szigorú aszkéta életet folytatott, sivatagi otthonában viszont magával vitte a teljes könyvtárát.
Remeteéletét az ariánus vita és az antióchiai egyházszakadás zavarta meg. Megdöbbenve látta, hogy a szerzetesek között is pártok alakultak. Jeromos belefáradt a vitákba és kiábrándultan tért vissza Antióchiába. Itt Paulinus, a város püspöke pappá akarta szentelni, ezt Jeromos csak azzal a feltétellel fogadta el, hogy hű maradhat szerzetesi hivatásához, és megőrizheti mozgási szabadságát. Szentelése után ismét útra kelt, 380–381-ben Konstantinápolyban tartózkodott, és a város könyvtárában dolgozott. Közben Damasus pápa kiharcolta a császárnál, hogy hívjon össze zsinatot, ide Paulinus püspököt Jeromos kísérte el, ezután Róma felé vette útját, ahol Damasus pápa titkára lett, tőle kapta a megbízást a evangéliumok latin fordításának átvizsgálásával. Ez a munka azonban nem egyszerűen szövegvizsgálat, fordításrevízió volt, hanem fordítás is. Nem korlátozódott csupán az evangéliumokra, hanem idővel kiterjedt az egész Szentírásra. A munkával húsz éven át foglalkozott Jeromos.
Rendkívül sokat dolgozott. A fordításokon kívül jegyzeteket, kommentárokat készített bibliai írásokhoz. 117 levele beszámol a korabeli eseményekről és írókról (De viris illustribus).
Damasus pápa halála után Jeromos elhagyta Rómát, és testvérével együtt újra keletre ment. Betlehemben követőivel két kolostort alapított: egyet a férfiak, egyet pedig nők számára. Az ezt követő hosszú, harmincöt évig tartó időszakban fordította le eredeti nyelvből a Szentírás majd minden könyvét, megteremtve azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a nyugati egyház hosszú ideig hivatalos szentírási szövegként használt. Nevéhez kapcsolódik a híres legenda, amely szerint Betlehemben egyszer egy sánta oroszlán ment be a kolostorba. Az összes testvér rémülten szaladt szét, Jeromos azonban az oroszlánhoz lépve úgy fogadta, mint kedves vendégét. Ekkor az oroszlán nyögve tartotta a mancsát Jeromos elé, ekkor látszott, hogy belelépett egy hatalmas tövisbe. Jeromos kihúzta a tövist, sebeit bekötötte, ettől kezdve az oroszlán megszelídülve úgy ragaszkodott hozzá, mintha a macskája lett volna.
Hosszas betegeskedés után Jeromos 420. körül adta vissza lelkét teremtőjének, testét Betlehemben temették el.
Jeromos élete szakadatlan harc volt, hitét rendíthetetlenül megőrizve folytatta munkáját, a tudományok iránti elkötelezettsége példakép minden könyvtárosnak. Szent Jeromos ünnepe jó alkalom arra, hogy elmélyedjünk a Szentírás tanulmányozásának fontosságán és a lelki életünkben betöltött szerepén.
Az összeállítást készítette: Bittner Mónika
Felhasznált irodalom:
Babura László. 1926. Szent Jeromos élete. Budapest: Szent István Társulat. http://szit.ppek.hu/konyv/babura_laszlo_szent_jeromos_elete/?n=40 (letöltés: 2024. 09. 28.)
Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító. https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jeromos-aldozopap-es-egyhaztanito (letöltés: 2024.09.28.)
Magyar Katolikus Lexikon
St. Jerome | Biography, Patron Saint, Birth, Death, Feast Day, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (letöltés: 2024.09.29.)
A képek forrása:
Jacques Blanchard: Szent Jeromos. Szépmüvészeti Múzeum
Giovanni Bellini: Szent Jeromos a sivatagban. Palazzo Pitti Firenze