"Se nem kelepel, se nem kalapál, KELE PÁL" - Kele Pál Tüke-díjas apát-plébános emlékezete
Öt éve, 2019. október 15-én életének 90., áldozópapságának 66. évében szentségekkel megerősítve hunyt el Kele Pál Tüke-díjjal jutalmazott pécsi egyházmegyés apát-plébános, püspöki tanácsos, kerületi esperes, mindenki Pali atyája/Pali bácsija.
Közvetlenségével, humorával, következetességével, a kitűzött célokért végletekig kitartó, a közösségért munkálkodó habitusával hatalmas köztiszteletnek örvendett Pécs városában és a Pécsi Egyházmegyében. Egyes szolgálati helyein kiemelkedő tevékenységével írta be magát a plébániák históriájába: kiemelten Görcsöny, Ibafa, Pécs-Gyárváros és Pécs-Belváros. A Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban fellelhető 2011-es keltezésű, jelen írás törzsét adó önéletrajzai személyes visszatekintésként nem ismert részletességgel enged számunkra betekintést életútjába és munkásságába.
Kele Pál 1930. április 4-én született a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcagon Kele János és Csurilla Julianna „egyszerű, föld nélküli munkásemberek” negyedik gyermekeként. 1930. április 21-én keresztelték meg a karcagi római katolikus templomban. Négy testvére volt.
Kiskora óta papnak készült, de az út odáig nem volt nehézségektől mentes. Mottója végig ez maradt: Krisztust hirdetni! A cél eléréséhez szükséges gimnáziumi tanulmányokat a karcagi káplán, Dr. Orosz Pál biztosította saját költségén. 1942 szeptemberének közepén, a tanév megkezdése után íratta be a helyi, jóhírű Karcagi Református Nagykun Gimnáziumba (Debreceni Tankerület Tiszántúli Református Egyházkerület), ahol 1946-ig tanult.[1] Iskolai éveit így foglalta össze: „Nem voltam kiváló tehetség. (…) A Szalvátor Nővérek pedig imádkoztak, nehogy elveszítsem a hivatásomat…” Negyedikes korában – tanári engedéllyel – a helyi moziban öt osztálytársával jegyszedőként dolgozott, hogy ebből fizesse tandíját.
A Karcagi Református Nagykun Gimnázium[2]
Az 1946/47-es tanévben a debreceni Domonkos Rendház perjele, P. Sütő Albert lelkigyakorlatot tartott a gimnázium katolikus tanulói számára. A vele kapcsolatos személyes benyomások vezették a szerzetesi hivatás felé, és Badalik Bertalan tartományfőnök közbenjárt az érdekében, hogy Budapestre utazhasson egy ismerkedő beszélgetésre. Kele Pál ekkor ismerte meg a domonkos-rendet és az atyákat. 1946 szeptemberében ezáltal került be a domonkos rend soproni internátusába (Julianeum), ahol a módos diákok mellett rászorulóként kapott férőhelyet és ellátást. A soproni gimnáziumi évei alatt megismerkedett a domonkos rend szellemiségével, ekképpen a hatodik gimnáziumi osztályt követően 1948-ban novíciusként lépett be a rendbe. Gimnáziumi tanulmányait a soproni Állami Széchenyi István Gimnáziumban folytatta, és a helyi Szent Benedek rend Szent Asztrik Gimnáziumában szeretett volna érettségit tenni, ám 1950. június 13-án haza kellett utaznia, hogy az elhurcoltatást elkerülje.[3]
A tartományfőnökök ekkor növendékeiket igyekeztek püspöki szemináriumokban elhelyezni: így néhány társával egyetemben az Esztergomi Érseki Szemináriumba kapott felvételt, ám helyhiány miatt átirányították a budapesti Központi Szemináriumba. Ekkor számos szerzetesnövendék tanulhatott itt. A nyár közepére a Dékáni Hivatal értésére adta, hogy államilag érvényes érettségi vizsga hiányában többed magával kénytelenek elbocsátani. „Ismét levegőben lógott az életem.” Ezután egy kis egri próba után, rendtársait követve visszatért Budapestre. Ősszel ismét jelentkezett az Egri Szemináriumba, de Kiss István vicerektor nyersen elutasította: „Tavaly nem kellettünk, most maga nem kell nekünk! Alászolgája!”
Orosz Pál, korábbi karcagi káplán, akkor Eger mellett plébánosként segítette: majd egy szarvaskői erdőmérnök vette pártfogásába egy „Sándor bácsi” nevű jezsuita atyával egyetemben. Ott éltek hat hetet együtt, a munka után, mint szerzetesek: „Este az atya misézett, a mérnök úr minisztrált, én meg a hívő sereget képviseltem.”
1951. október végén egy expresszlevelet kapott, hogy felvételt nyert a Pécsi Püspöki Szemináriumba. A valóságban azonban a Pécsi Püspöki Énekiskola igazgatója Mayer Ferenc karolta fel, ahonnan civil hallgatóként bejárhatott a Hittudományi Főiskola püspöki palotába bezsúfolt előadásaira. Mivel a másodév óráiból Budapesten már levizsgázott, így az elöljárók engedélyezték, hogy harmadéves legyen, és csak a hiányzó tárgyakból kellett vizsgát tennie.
Civil „státusza” lett Kele Pál szerencséje: 1952 tavaszán állami parancsra ugyanis a Papnevelő Intézetből el kellett távolítani a szerzetes kispapokat. Mivel ő nem volt a Szeminárium diákja, ez rá nem vonatkozott: „Ekkor áldottam Kiss vicerektor úr nyers elutasítását! Azt hiszem, ő sem gondolta, hogy elutasításával voltaképpen megmentette a jövőmet.” Cserháti József, akkori szemináriumi prefektus, későbbi pécsi megyéspüspök (1969–1989) pedig a kispapok közé sorolta, így a szombathelyi szeminaristákkal együtt a Győri Szemináriumban fejezhette be tanulmányai utolsó két évfolyamát. Szerzetesnek készülő osztálytársai Bárdos Oresztesz, Ruttmayer Ince bencések, Zdiarszky László, Galambos László Balázs kármeliták, Brenner János, Jakab Béla ciszterciták, Hankovszky Béla domonkos, Szabó Ferenc jezsuita, Máthé Péter pálos, Tóth Pál szalézi, Dömötör László irgalmas, Táncsics Jenő Adorján premontrei, továbbá Tóth István és Markó Gyula, Bán Lajos verbiták voltak.[4]
A Győri Szeminárium épülete[5]
Húsvétra a szentelendő papok Pécsre érkeztek. Virág Ferenc megyéspüspök 1954. június 20-án szentelte pappá a Pécsi Székesegyházban Bodoni Tihamérral, Goják Jánossal, Hábel Ferenccel, Némedi Ferenccel, Petrás Gyulával és Sándor Lászlóval együtt. Előzetesen audienciára mentek a püspökhöz, aki így fogadta: – Magát nem ismerem! Erre Kele Pál elmesélte hányattatott élettörténetét, mire a püspök szeméből két könnycsepp csordult ki, e szavak kíséretében: – Fiam, maga a Gondviselés embere. Én is az voltam! Arra kérem, sokszor prédikáljon arról, hogy Isten szeret bennünket.” Papszentelés után mindenkinek haza kellett mennie a szüleihez, majd kinevezéseiket csak szeptemberben kapták meg.
Az 1954 nyarán felszentelt pécsi papok közös emléke[6]
Kele Pál első kápláni helye Görcsöny volt 1954 és 1957 között. Ifj Molnár József plébánosát (1939–1973) bölcs, gyakorlatias emberként nagyra tartotta. Első szolgálati helyén dr. Rogács Ferenc püspök ösztönzésére plébánosával és dr. Gálos László egyházjogásszal közös felfedezésükkel, a görcsönyi Vérző Madonna kép eredetének azonosításával bejegyezte magát a plébánia- és a művészettörténet külön lapjára.
Kele Pál görcsönyi káplán ministránsai társaságában[7]
Az olaszi plébánián Horényi Kálmán mellett egy évet volt káplán (1957–1958). 1958-ban Ozorára került Németh László plébános helyettesének Márton Dénessel együtt. Egy év múlva Dóra Antal került mellé, aki megbetegedett, így két évre egyedül maradt.
Szülei 50 éves házassági évfordulójára ajándékozott emlékek (1959)[8]
1962 novemberében Cserháti püspöktől kapta az első plébánosi kinevezését Ibafára, ahol nagy szeretettel fogadták a hívek. Ekkor szülei is a plébániára költöztek, segítve egymást mindennapjaikban: – „Fiam, itt a menyországban érezzük magunkat!” – mondogatta édesapja. Ám édesanyja 1965-ös halála után Kele János azonban visszatért Karcagra. Kele atya egyike volt utódaival – Zagorácz István (1965–1966) és dr. Timár György (1965–1973) plébánosokkal – egyetemben az ibafai fapipa-gyűjtemény lelkes gyarapítóinak.[9]
„Az ibafai papnak fapipája van…”[10]
1965 májusában Cserháti megyéspüspök Pécs-Gyárváros plébánosává nevezte ki és egészen 1980-ig itt szolgált. Nehéz szívvel jött el Ibafáról, és némiképp fenntartásokkal volt Pécsre kerülése kapcsán. Itt egy idős ciszterci szerzetes[11] személyében hét évre kisegítő káplánt kapott, kiegészülve az idős Erdélyi Gyula apáttal nagy tiszteletben és szeretetben dolgoztak együtt. Utána hét évig egy szintén ciszterci, idősebb szerzetes, dr. Oppermann János Balduin (1902–1979) segítette, aki végül a karjai közt hunyt el.[12] A 15 éves gyárvárosi plébániai munkásságának számos újítás köszönhette létét: 1968-ban tervei alapján, Kuld György asztalos kivitelezésében készült el[13] a liturgikus megújulás jegyében a szembe miséző oltár, kialakult az új liturgikus tér. Kiépíttette a plébániaépületben a központi fűtést, valamint a villanyfűtést a templom padjainak ülései alá. Az elsőáldozásokra a kislányok számára bevezette az egységes ruhaviselést, amely kezdeményezést később több plébánia is átvette.
1980 tavaszán Cserháti József az alábbi szavakkal indokolta áthelyezését: „Nekem az tetszik benned, hogy te mindig kitalálsz valamit, amitől tovább mehet a kocsi. A belvárosi plébánia most alvó stádiumban van. Szeretném, ha elfogadnád és megpróbálnád feléleszteni.” Dr. Horváth János püspöki helynököt váltotta. A plébánián lakó segédlelkészei dr. Hegyi László teológiatanár, 1962 óta a belvárosi templom ünnepelt szónoka, Horváth József és Timár György egyházmegyei oltártervező, aki a Szent Ferenc Plébániatemplom kisegítője voltak lakótársai. 1980-ban Pécs-Belváros plébánosaként utolsó állomáshelyén kezdte meg a lelkipásztori munkát 2008-as nyugdíjazásáig.
Az új helyén a plébániaépületbe a beköltözés előtt központi gázfűtést szereltetett be, majd kisebb átalakításokat eszközöltetett az emeleti részen.
Előzetes óvintézkedés gyanánt a Kálvária és a keresztúti stációkat kellett megakadályoznia a pusztulástól. Az anyagi háttér megteremtésére Kele Pál és dr. Marton István létrehozták a Pécsi Kálvária Alapítványt. A teljes rendbe tétel 1990 és 1994 között készült el.
A Kálváriáért! „téglajegye” és a felújítást követően megjelenő képeslap[14]
A renoválás költsége a Műemléki Felügyelőség, a belvárosi hívek és a grazi Szent Vér-testvérplébánia prépost-plébánosa, Karl Hofer adományaiból valósulhatott meg. A kápolna keresztjét Kele Pál apát-plébános áldotta meg, annak gömbjében pedig különböző iratokat – az alapítvány alapítólevelét, és a Dunántúli Napló vonatkozó írásait – helyeztek el. Ünnepélyes felszentelése 1994. szeptember 10-én volt, az ünnepi szentmisét Mayer Mihály megyéspüspök és Karl Hofer grazi kanonok celebrálták.
A legfőbb feladata emellett a Bevárosi Templom belső kifestése lett. A korábbi Gázi Kászim dzsámi dr. Kelemen Andor plébános 1939-es bővítését (modern kiegészítő csarnok és altemplom) követően pénz hiányában félbe maradt. Kele atya az altemplomba kolumbárium[15] kialakítását terjesztette be Cserháti püspöknek, bogarat téve a fülébe. De közben Timár György káplán, egyházmegyei tervező már kész tervvel állt elő, a kőműves elkészítette a sablonokat, és Fülöp Géza kántorral társulva elkészítették a kolumbáriumot. A püspöki megáldásra 1982 októberében került sor, és az Altemplomi Szabályzat megfogalmazását követően megkezdődtek a Belvárosi Templomban az urnás temetések 2011-ig. Ekkor telt be az altemplom, ám időközben másik folyosórészt is kialakítottak temetkezési helyül.
1986-ban a Belvárosi Templomot rákötötték a távfűtésre. 1998-ban a plébániaház is megújult.
Megszervezte a Belvárosi templom török alóli felszabadulásának 300. évfordulóját. Pécs városát 1943-ban a püspök és az akkori polgármester Jézus Szíve oltalmába ajánlotta. Ennek a felajánlásnak 50. és 60. évfordulójára Kele Pál atya szervezett nagyszabású ünnepségen Mayer Mihály megyéspüspök úr megújította a város felajánlását. Utolsó nagy vállalkozásként pedig 2004-ben egy a földből kiemelkedő harangállvány felállításával koronázta meg belvárosi plébánosi munkáját. A tervezők Bachmann Zoltán Műszaki Főiskolai tanár és tanítványai voltak, a költségeket pedig a belvárosi templomi hívek, Pécs Város Önkormányzata, Toller László polgármester, a Pécsi Hőerőmű, a helyi Kereskedelmi Bank igazgatója és egyéni adományokból gyűjtötték össze. A harangállványhoz nem szervesen kapcsolódó, de a középkori Szent Bertalan templomot felidézendő névtelen magánadományból elkészült Rétfalvi Sándor szobrászművész Szent Bertalan szobra. A harangláb alapja éppen az 1930-as években feltárt egykori középkori Szent Bertalan templom szentélyének közepén helyezkedik el. Ezzel sikerült Szent Bertalan tiszteletét felújítani.[16] A harangjátékot Kircsi László, a PTE Művészeti Karának egyetemi docense, oboaművész komponálta, egyeztetve a dallamot Kele Pállal.
A pécsi Belvárosi Templom mozgó haranglába Szent Bertalan szobrával[17]
Az egyházi képzőművészeti emlékek megmentését szívügyének tekintette: 1996-ban tagja volt a Pécsi Szentháromság Szobor Megmentésért Közalapítvány Kuratóriumának. Támogatta a mecseki Bánffy úti korábbi Graits Endre-féle Mária kép újrafestetését (Mauksné Diettrich Csilla) és beszentelését is vállalta.[18]
Mayer Mihály megyéspüspök felkérte 1991-ben az újjáalapított Pécsi Püspöki Hittudományi főiskola tanárának. Közel egy évtizedig tanított a papnövendékeknek, teológusoknak, hittantanároknak homiletikát, azaz egyházi beszédtant.
Kele Pál vezette be a Pécs-Belvárosi Templomban a német nyelvű szentmiséket, amelyeket 2014-ig itt, majd a Szent Ferenc Plébániatemplomban, ma pedig már a Pécsi Székesegyházban tartanak. Folyamatosan képezte magát: gyárvárosi plébánosként megtanulta az eszperantó nyelvet, 2000-től az összejöveteleiknek a Belvárosi Plébánia alagsorában adott helyet.[19] 2010 júniusában, 1947-es eszperantó találkozó után először celebrált szentmisét eszperantó nyelven. Az 1990-es évek után a híveket számos alkalommal vitte Kele atya belföldi és külföldi (Bologna, Sienna, Róma, Loretto, Padova, Velence, Medjugore, Graz) zarándoklatra, csatlakozott különféle kirándulásokhoz.
Kele Pál atya hívei társaságában egyik útjuk alkalmával
A Katolikus Papi Békemozgalom Baranya megyei Bizottsága 1980-ban a bizottság titkárának tartós betegsége miatt Kele Pál római katolikus plébánost, püspöki tanácsost bízta meg a titkári teendők ellátásával, majd 1981-ben Brenner Ferenc tiszteletbeli elnök mellett bizottsági elnöknek is megválasztották.[20]
Egy őszinte visszaemlékezés Pali bácsitól „hiányosságáról”: „Hátrányom volt, hogy nem vonzódtam a motorokhoz, autókhoz. A fíliákba gyalog jártam, mert a kerékpár nem mindig volt használható. Már pécsi plébános voltam, amikor Cserháti püspök úr autóvezetői tanfolyamot szervezett. Ő is beült a tanulók közé. Én nem mentem, mondván, hogy egy városi papnak lukszus (sic!) az autó. Ma már belátom, hogy nem volt igazam, bár az autóvezetéstől most is viszolygok.”
Dr. Hegyi László teológiatanárhoz – aki atyai szeretettel fordult felé – különleges viszony fűzte. A Pécs-Belvárosi Templomba kerülésekor szinte megközelíthetetlen, szótlan embernek ismerte meg. Mikor Kele Pál átvette tőle a pénztárosságot, arra kérte a perselypénzszámolásban segítse. „Minden kedd reggel mise után volt a pénzszámolás. Meghívtam erre az egyházközség elnökét is, aki iskolatársa volt a tanár úrnak. A házvezetőnőmet meg megkértem, hogy mire végzünk készítsen reggelit. Egy kupica pálinka és egy finom reggeli. A meglepetéss sikerült. Hegyi atya már várta a kedd reggelt, és minden alkalommal beszédesebb lett, mindent meg tudtunk vele beszélni, teljesen megnyílt előttünk, mint hajdanában volt.”
Ezüstmiséjét 1979-ben Cserháti József pécsi megyéspüspök és Winkler József szombathelyi segédpüspök részvételével három egyházmegye 21 jubiláló papjával együtt ünnepelte.
Az 1954 nyarán szentelt pécsi papok közös ezüstmisés emléke (1979)[21]
Aranymiséjét 2004. május 1-jén a Pécs-Gyárvárosi templomban celebrálta, majd június 27-én a Pécs-Belvárosi Templomban szűk körben közösen ünnepelt kurzustársával, Dr. Goják János teológiatanárral.
Első szolgálati helyén, a görcsönyi templomban 2014. november 9-én ünnepelte az egybegyűlt hívekkel gyémántmiséjét.
Kele Pál jubileumi papi emlékei[22]
Vasmiséje 2019. június 20-án a Szent Lőrinc Gondozóotthonban volt.
Kele Pál gyémántmiséje a Pécsi Székesegyházban (2014) és vasmiséje a Szent Lőrinc Gondozóházban (2019)[23]
54 év szolgálattal maga mögött kérte nyugdíjazását 2008 nyarán Kele Pál, de tovább szolgált Farkas Béla plébános mellett: misézett, gyóntatott. Egészségügyi állapota miatt 2016-ban a Szentlőrinc Gondozóházba került, ahol megmaradt lelkipásztornak és amíg egészsége engedte folytatta hivatását. Az ott lakó idősek számára lelkigyakorlatokat, bibliaórákat tartott, lelkigondozója, segítője volt az otthon lakóinak, misézett, házmegáldást adott, és fontosnak tartotta a szentségkiszolgálást.
A pécs-belvárosi egyházközséghez tartozó, beöltözésre készülő világi domonkosok hatására 2013-ban maga is beöltözött, majd 2014. február 2-ától első fogadalmas világi domonkos lett. Pappászentelése 60. évfordulóján (gyémántmise) így beteljesült az ifjúkori elhivatottsága, amely ezáltal bekeretezte életpályáját: domonkos lett és a Humbert atya nevet vette fel.[24] 2015. augusztus 22-én a Szent Domonkos Világi Közösség szabályzata szerint a pécsi Veronai Szent Péter Közösségben is örök fogadalmat tett.[25]
A pécsi Veronai Szent Péter (világi domonkos) közösség örökfogadalmi emléke (2015)[26]
Kele Pál 2019. október 15-én hunyt el a Szent Lőrinc Gondozóházban.
Kele Pál gyászjelentése (2019)[27]
Október 26-án a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomban mutattak be engesztelő szentmisét, majd az altemplomban, az általa létrehozott kriptában helyezték örök nyugalomra, utolsó belvárosi plébánostársa, Farkas Béla mellé.
Kele Pál és Farkas Béla plébánosok sírhelye a Belvárosi Templom altemplomában (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)
Pali atya, Pali bácsi nagy köztiszteletnek örvendett a városban. Életét ekképpen foglalta össze önéletrajzában: „Ha valaki megkérdezné, mi volt a szép, legszebb az életemben, akkor azokra a soha meg-nem-érdemelt, megmagyarázhatatlan fordulatokra hivatkoznék, amikor életem legsötétebb, már-már kilátástalan szakaszaiban Isten a tenyerébe vett, fölemelt és tovább segített! Legyen áldott az Ő neve mindörökké! Az is csodálandó, hogy mindig nagyszerű segítőtársak álltak mellettem!
Kitüntetései:
Egyházi
- 1975: püspöki tanácsos
- 1976: szentszéki bíró
- 1988: kerületi esperes
- 1988: rudinai címzetes apát
Polgári
- 1992: Karcag díszpolgára
- 1995: Városháza Emlékérem
- 1997: Magyar Köztársaság Műemlékvédelemért emlékplakett (Köves Gusztávval megosztva)
- 2000: Városszépítő emlékérem
- 2002: „Für Kultur der Deutschungaren” emlékérem
- 2005: Lenau-díj
- 2008: Pécsi Tüke-díj
A 2008-as év Tüke-díjasai: Kele Pál apát-plébános és Dr. Bari Istvánné Simrák Ilona pedagógus[28]
Művei
Kele Pál: Dominikánus leletek Pécsett = Katolikus Szó, 1988. január 31.
Kele Pál: A pécsi Kálváriáról. In: Baranya, 1991/1–2. 290.
Kele Pál – Bán Endre: Találkozás Istennel. Elmélkedések az imáról és a lelkiéletről. Budapest, 1973. (PEMK PB 301)
Csendes órák. Olvasmányok, költemények és imák az egyházi és ünnepköreihez, [összeáll.] Magyar Ferenc – Kele Pál – Márton Dénes. Budapest, 1975. (PEKM PB 334)
Cserháti József (szerk.): Mindennap együtt az Úrral. Liturgikus szövegek és elmélkedések. Szent István Társulat, Budapest 1977. (Összeáll. szerkesztői: Dr. Bán Endre – Bors László – Dr. Csőgl János, – Kele Pál – Várnagy Antal) (PEMK PA 343)
Kele Pál könyvei a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban
Fordítás
Holzner, Josef: Szent Pál. Az apostol élete és levelei. (Paulus. Sein Leben und seine Briefe. Freiburg, 1959.) Ford: Dr. Fekete Antal Weiszenburger József és Kele Pál fordításának felhasználásával. Budapest, 1982.
***
Kele Pál hagyatékai a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban
Kele Pál atya hagyatéki anyagának egy része 2022 tavaszán a Pécs-Belvárosi Plébániai Könyvtár revíziója során került a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományába. Kele Pál saját könyveiben a maga által tervezett, „gólyás” exlibrisét (Ex libris Pauli Kele) helyezte el. Könyvgyűjteményét a vallástudományi, történelmi és művészettörténeti könyvek mellett, szépirodalmi művek, útikönyvek és nyelvkönyvek (főleg német, olasz, eszperantó), továbbá számos ajándékkönyv gazdagította.
Kele Pál maga tervezte ex librise
A könyvválogatás közben nagy felfedezést tettünk: Pali bácsi emlékeit a szeretett könyveinek lapjai közé rejtette el: így leveleket, barátoktól, egyházi személyektől kapott képeslapokat, továbbá jegyzeteket, fényképeket, imalapokat, végül papi emléklapokat. A Szentlőrinc Gondozóházban maradt gépiratait és könyveinek egy részét 2023 őszén fogadtuk be, amely vasárnapi és ünnepi prédikációk szövegeit, valamint főiskolai egyházi retorikai jegyzeteit, továbbá történelmi és művészettörténeti cikkek gyűjteményét foglalja magába. Hagyatékában található személyes használatú Bibliája, énekes- és imakönyve, és személyes iratai egy része is.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Felhasznált források
Kele Pál önéletrajzai dr. Udvardy György püspöknek [Gépirat] Pécs, 2011.
Személyi kérdőív a pécsi egyházmegyében működő papok részére belső használatra (Pécs, 2011)
[1] A Karcagi Református Nagykun Gimnázium évkönyve az 1942–1943. iskolai évről. Szerk. Gaál László. Karcag, 1943. 22.; A Karcagi Református Nagykun Gimnázium évkönyve az 1943–1944. iskolai évről. Szerk. Gaál László. Karcag, 1944. 28.; A Karcagi Református Nagykun Gimnázium évkönyve az 1944–1945. iskolai évről. Szerk. Gaál László. Karcag, 1945. 16.; A Karcagi Református Nagykun Gimnázium évkönyve az 1945–1946. iskolai évről. Szerk. Gaál László. Karcag, 1946. 16.
[2] A dokumentum forrása: http://kepeslaptar.vfmk.hu/kepeslapok/1060.jpg [2024. 10.15.]
[3] A soproni Állami Széchenyi István Gimnáziumban évkönyve az 1946–47. iskolai évről, az iskola fennállásának 97. évében. Szerk. Martonos Lajos. Sopron, 1947. 13…
[4] Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. Vasszilvágy, 2007. 93. p.
[5] A kép forrása: https://www.gyoriszalon.hu/news/14120/66/Nagy-m%C3%BAlt%C3%BA-iskol%C3%A1ink-k%C3%A9peslapokon-3 [2024.10.15.]
[6] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Pécsi papi emlékek gyűjteménye
[7] A kép forrása: https://regi.gorcsony.hu/regesreg/templom.htm
[8] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Pécsi papi emlékek gyűjteménye
[9] Gál Éva: Dohánytörténeti gyűjtemények Baranya megyében. In: Hedonizmus. Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25. Győr, 2001. 104. p.
[10] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Kele Pál hagyaték
[11] Sajnos a ciszterci atya nevét nem említette, és a hozzáférhető forrásokban sem találtuk.
[12] Sétáló Ferenc: Ciszterci atyák 1945 előtt és után. Az „alvó cserkészet” [Dr. Oppermann János Balduin és Dr. Éber Gyula Alán] = AKuFF Hírmondó. Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete, 2018. október 27. 27–28. p.
[13] Gábori Imréné: Hatvanéves Pécs -Gyárváros temploma 1989. [Pécs, 1989] 24. p.
[14] A dokumentumok forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Képeslapgyűjtemény (Pécs)
[15] columba = ’galamb’ szóból ered., hiszen az a legrégibb idők óta az áldozat és a lélek halhatatlanságának szimbóluma A kolumbárium a hamvasztás után urnák befogadására kiképzett hely a temetőkben, templomokban.
[16] Fazekas Orsolya: Ötvennégy esztendőnyi papi szolgálat gyümölcse. Nyugdíjba vonul Kele Pál apátplébános. a pécsi Belvárosi templom plébánosa = Új Dunántúli Napló, 2000. június 28. 11. p.
[17] A dokumentumok forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Képeslapgyűjtemény (Pécs)
[18] Dr. Bátai István és Dr. Bátainé Dr. Kerényi Mónika: A Bánffy út Madonna képei. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2019. egyesületi évről. Szerk. Baronek Jenő. Pécs, 2020. 195. p.
[19] Dunai Imre: A templomfelújító és az eszperantó = Új Dunántúli Napló, 2000. október 31. 7. p.
[20] A közélet hírei = Dunántúli Napló, 1980. február 13. 4. p.; A közélet hírei = Dunántúli Napló, 1981. május 1. 4. p
[21] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Pécsi papi emlékek gyűjteménye.
[22] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Pécsi papi emlékek gyűjteménye
[23] A képek forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Kele Pál hagyaték; Szent Lőrinc Gondozóotthon facebook-oldal
[24] Hidvégi Péter: Életen át tartó küldetés – Kele Pál nyugalmazott apátplébános gyémántmiséje = Új Ember, 2014. augusztus 10. 14. p.
[25] A dokumentum forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Kele Pál hagyaték
[26] A dokumentum forrása: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár – PEMK Kele Pál hagyaték
[27] A dokumentum forrása: Pécsi Egyházmegye.
[28] A kép forrása: Wikimédia = https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Barri_Istvanne_Kele_Pal.jpg [2024.10.15.]
