120 éve, életének 90., papságának 67. évében, 1905. február 7-én[1] hunyt el Budapesten csajági Csajághy Károly pécsi egyházmegyei pap, egyházi jogtudor, nyugalmazott szászvári esperes-plébános, szentszéki ülnök, a Szent István Társulat választmányi tagja.
Dr. Csajághy Károly az Ország-Világ 1899. január 15-i számában[2]
Csajági Csajághy Károly 1815. október 30-án született Bácsban[3]. Szülei: Csajághy Sándor kalocsai érseki megbízott és Késmárky Erzsébet voltak. Nyolc testvére közül többen fontos világi és egyházi pozíciót töltöttek be. Név szerint ismertek: Csajághy Márton (1803–1882) Bács-Bodrog megye volt főszolgabírója, ügyvéd, földbirtokos, a Szent István Társulat alapító tagja; Csajághy Sándor (1810–1860) hittudós, későbbi csanádi püspök; dr. Csajághy István (1813–1896) királyi tanácsos, buziási fürdőorvos, továbbá Csajághy Krisztina (1817–1908 – Malonyay Ignácné) és Csajághy Anna (1818–1892 – Szalay Józsefné). Károly családja legfiatalabb fiúgyermeke volt. Családja mély vallásosságának ékes bizonyítéka, hogy szülei adományozták a Szent Flórián mellékoltárt a bácsi Szent Pál-templomnak.[4]
A bácsi Szent Pál-templom, a Szent Antal kápolna és a kálvária az 1860-as évek második felében[5]
Elemi iskoláit szülőhelyén és Bukinán[6], majd középiskolai tanulmányait magánúton a bajai katolikus főgimnáziumban[7] végezte.
A bajai katolikus főgimnázium épülete[8]
Az érettségi után a jogi pályát választotta. 1832. augusztus 28-án felvételt nyert a pécsi egyházmegyei kispapok sorába. A Pécsi Püspöki Joglyceumban (1833–1835), valamint a püspöki szemináriumban (1834–1838) végezte felsőfokú tanulmányait.[9]
Báró Négyessy Szepesy Ignác püspök váratlan halála (1838. július 16.) miatt 1838. december 5-én, Kalocsán szentelte pappá Girk György, Klobusiczky Péter kalocsai érsek segédpüspöke, későbbi pécsi püspök.[10] Primíciáját első állomáshelyén, (Duna)Szekcsőn celebrálta 1838. december 9-én. Grager Gábor plébános (1838–1850) mellett szolgált itt 1840-ig.
A dunaszekcsői templom és belseje[11]
Ezt sombereki és szekszárdi káplánkodás követte 1843-ig. Sombereken a társadalmi szerepvállalás jegyében „a bajai tűzkárosultak segedelmezésére” kinyomtattatta az 1840. augusztus 20-án mondott gyászbeszédét, majd annak teljes bevételét felajánlotta számukra.[12] Csajághy elkötelezett támogatója volt egy közköltségen felállítandó mohácsi emlékmű ügyének, csak annak helyszínét vitatta. Véleménye szerint az ifj. Dorffmaister István-féle mohácsi csataképén ábrázolt, a Csele-patak melletti csárda-malom terület nem lehetett II. Lajos halálának helyszíne.[13]
A sombereki Szűz Mária Szent Neve templom és a bajai tűzkárosultakért kiadott mohácsi gyászbeszéd[14]
Ezt követően nevezte ki Scitovszky János püspök 1843/1844-ben tanulmányi felügyelővé, és egyúttal felkérte a lelkipásztorkodástan és az erkölcstan oktatására. 1846-ban rendes tanárrá választották: 1846 és 1855 között a Pécsi Püspöki Szeminárium teológiatanáraként egyházmegyéje több mint 100 kispapját tanította. 1849. január 23. és 1855 között a nyilvános pécsi püspöki bibliotéka könyvtárőre, mint legfiatalabb teológiatanár. Az intézmény fontosságát alátámasztandó több tanulmányában is foglalkozott a bibliotékaalapító Klimo György püspök életével és gyűjteményének értékes dokumentumaival.[15]
1854-ben Girk György püspök a (szabad)szentkirályi plébániát ajánlotta fel számára, ahová 1855. január 1-jén Král József kanonok iktatta be. Rendbe hozatta a plébánialakot, Gerdén pedig iskolát alapított. 1861-ben babarci plébános és 1870-től mohácsi kerületi esperes lett. 1874-től szászvári plébánosként a mágocsi kerületi esperes tisztet is viselte. Lelkipásztori érdemeinek elismeréséül 1868-ban egyházmegyéjében szentszéki ülnökké választották.
1880-ban gégebaja miatt Kovács Zsigmond püspök javaslatára vonult nyugalomba. 42 évet töltött papi pályán, abból 31 évet lelkészként, és 10 évet a tanári katedrán. Budapestre költözött és a ferencvárosi plébániatemplom mellett lakott.[16] Magas kora ellenére jó egészségnek és teljes szellemi épségnek örvendett, jelenlétével és tevékeny szerepvállalásával megtisztelte a fővárosi katolikus élet nevezetesebb mozgalmait és ünnepeit. Számos zarándoklaton is részt vett (pl. 1893: csanádi egyházmegye római zarándoklata XIII. Leo pápa 50 éves püspöki jubileuma alkalmából).
Rokonsága és tisztelői körében celebrálta 1888. december 9-én Budapesten, a ferencvárosi plébániatemplomban[17] arany-, 1898. december 4-én pedig gyémántmiséjét. Ez utóbbin a pécsi szemináriumi tanítványai közül az egyedül még életben levő Troll Ferenc címzetes püspök, pécsi nagyprépost segédkezett manudoktorként.
A jubileumi szentmisék színhelye, a budapesti ferencvárosi plébániatemplom[18]
Tevékeny részt vállalt a tudományos életben: számos egyházi értekezése mellett szépirodalmi művei is jelentek meg. 1838–1850-ig mint vidéki levelező publikált előbb a Nemzeti Ujságban és annak melléklapjában, a Hasznos Mulatságokban, a Jelenkorban, a Hirnökben, a Magyar Sionban (1838) és a Közleményekben. 1842-ben a Hasznos Mulattató szerzője is volt, majd az 1850-es években különféle cikkeket közölt a Religióban, a Családi Lapokban és a Katholikus Néplapban saját neve alatt Cs. vagy -y. névjeggyel. A Pécsi Egyházi Töredékek 1842. és 1843-ra című lapban megjelent egy hosszabb értekezése a vegyes házasságokról.
1859-től a Szent István Társulat rendes tagja volt.
A pécsi egyházmegye nesztora (legidősebb papja) csajághi Csajághy Károly nyugalmazott pécsi egyházmegyei pap 1905. február 7-én, vasárnap este fél tízkor hunyt el Budapesten. Február 9-én, kedden délután helyezték örök nyugalomra a budapesti Kerepesi temetőben levő családi sírboltban.[19] A gyászolók között volt Malonyai, Geramb bárói, az Erdegáté és a Lengváry családok is.
A Csajághy család sírboltja a Kerepesi temetőben[20]
Dr. csajági Csajághy Károly „…nagy kort élt, mely Isten dicsőségéért s az emberek lelki-testi javáért buzgó papi munkásságban telt el. (…) állhatatosan ápolta szivében az egyház s a pap-társakhoz való testvéri, önzetlen ragaszkodás érzelmeit, lelkesen gyakorolva annak kötelességeit.”[21] Egy fennmaradt kis családi történet szerint 4–5 éves koráig nem tudott, csak néhány szót beszélni. Ekkor édesanyja teljes bizalommal Máriagyűdre vitte, a Boldogságos Szűz Máriához esedezett, és kérelmük meghallgatásban részesült.[22] A szótlan kisfiúból neveltetése, tanulmányai és munkássága révén kortársai által kiválónak, nagytudásúnak, de mégis szerénynek ismert pap és tanár vált. Csajághy Károly hosszú évtizedeken át buzgón vett részt a katolikus hit- és társadalmi életben, élen járt jótékony intézmények, valamint szegény sorsú, de jóképességű diákok tanulmányainak támogatásában, és nem egyszer állt különböző közadakozások élére.
Művei
Klimó György Pécsi Püspök élete. In: Munkálatai a’ pesti növendék-papság’ magyar iskolájának. V. kötet. Buda, A m. kir. Egyetem betűivel, 1838. 321–342. p.
Egyházi gyász-beszéd, mellyet a’ mohácsi vérmezőn, ama szerencsétlen Lajos-csata évfordulta napján: (augusztus 29-én). A’ bajai tűzkárosultak segedelmezésére. Pesten, Esztergami K. Beimel Jósef betűivel, 1840.
Még valami a mohácsi emlékről = Hírnök, 1842. március 31. [4. p,]
Consensus extraconciliaris habita peculiariter ratione ad praxim ecclesiae hungaricae circa matrimonia, ut aiunt, mixta = Pécsi Egyházi Töredékek 1842. és 1843-ra. 1. füz. Nyomatott a lyc. könyvnyomtató-intézetben, Pécsett, 1846. 1–48. p.
Adserta e jure naturae et ecclesiastico, quae in Reg. Scientiarum Universitate Hungarica Pestiensi pro consequendo e jure canonico doctoris gradu annutu et auctoritate magnifici domini praesidis et inclytae Facultatis Juridicae publice defendenda suscepit Carolus Csajághy. Pestini, Typis Josephi Beimel, 1847.
Pécsi árvaház = Katholikus Néplap, 1850. szeptember 5. 73–75. p.
Érdekes régiségek = Családi Lapok. 1852/4. (augusztus 31.) 170–174. p.
Források, szakirodalmak
Brüsztle József: Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis. Tomus IV. C. Ramazetter, Quinque-Ecclesiis, 1880. 555–557., 628–629., 839. p.
Az egyházmegyéből [Csajághy Károly aranymise] = Pécsi Hírlap, 1888. december 16. 3. p.
Szöllősy Károly: Pécs-egyházmegyei papság irodalmi működése – II. Irodalom és művészet = Magyar Sion, 1892/6. 553–554. p.
Gyémántmise = Pécsi Közlöny, 1898. november 29. 2. p.
Gyémántmise = Tolnamegyei Közlöny, 1898. december 4. 4. p.
Gyémántmisés áldozár [dr. Csajághy Károly] = Ország-Világ, 1899. január 15. 46. p. (fénykép: 36. p.)
Schultz Károly: Gyémánt- és aranymisés papok a pécsi egyházmegyében 1901. évben = Pécsi Közlöny, 1901. augusztus 1. 2. p.
Gyémánt- és aranymisés papok a pécsi egyházmegyében 1901. évben = Religio, 1901. 70. p.
Csajághy Károly = Pécsi Közlöny, 1905. február 9. 7. p.
A pécsi egyházmegye nesztorának halála = Pécsi Napló, 1905. február 9. 3. p.
Csajághy Károly dr. halála = Alkotmány, 1905. február 10. 6. p.
Halálozás – Csajághy Károly = Pesti Hírlap, 1905. február 10. 11. p.
A pécsi egyházmegye nesztorának halála = Közérdek, 1905. február 11. 7. p.
A pécsi egyházmegye nesztorának halála = Tolnavármegye, 1905. február 12. 5. p.
A pécsi egyházmegye nesztorának halála = Mohács, 1905. február 12. 4. p.
A pécsi egyházmegye gyásza = Mohács és Vidéke, 1905. február 12. 53 p.
Dr. Csajághy Károly 1815–1905 = Religio, 1905/7. 53. p.
Halálozások – dr. Csajághy Károly = Vasárnapi Újság, 1905. február 12. 109. p.
Valdinger [Szentkirályi] István: Adatok a hittudományi intézet történetéhez – Csajághy Károly dr. In: A Pécsi Püspöki Hittudományi Intézet évkönyve 1901–1902-iki tanévről. I. évf. Püspöki Lyceumi Nyomda (Madarász Béla), Pécsett, 1902. 105. p.
’Csajághy Károly’ In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 2. kötet: Caban–Exner. Budapest, Hornyánszky Viktor császári és királyi könyvnyomda, 1893. 128–129. h.
’Csajághy Károly’ In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 4. kötet: Brediceanu Kajusz–Czeglédy Rózsika. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1942. 553. h.
’Csajághy Károly’ In: Magyar Katolikus Lexikon. 2. kötet: Bor–Éhe. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993. 327. p.
Pál László György: Egy bőkezű adakozó a XIX. században – Csajághy Márton, az iskolaépítő = Honismeret, 2020/5. 20–22. p.
[1] Halálának napjaként számos helyi és országos napilapban tévesen 1905. február 4-ét jelölték meg. A négy és a hét számok elírása véleményünk szerint egy szóbeli félre hallás eredménye lehetett az első hírforrásban, amelyet változtatás nélkül vettek át a sajtóorgánumok. A Pécsi Egyházmegyei Levéltár Püspöki Levéltára beérkezett levelezésének iktatókönyvi bejegyzése (475/1905 – Kurtz Vilmos budapesti apátplébános távirata: Csajághy Károly nyug. pécsegyhm. plébánosnak 1905. február 7-ikén haldoklók szentségének felvétele után bekövetkezett halálát jelenti) és a vonatkozó egyházmegyei körlevél alapján a hibás dátum javításra kerülhetett. 650/1905 – Litterae Circulares ad venerabilem Clerum Dioecesis Quinque-Ecclesiensis Anno 1905. Dimissae. Typis Lycei Episcopalis (B. Madarász), Quinque Ecclesiis, 1906. 16. p.
[2] A kép forrása: Gyémántmisés áldozár [dr. Csajághy Károly] = Ország-Világ, 1899. január 15. 46. p.; fénykép: 36. p.
[3] Ma város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában. Október 30-án keresztelte meg Trabálik József káplán. Köszönöm Lakatos Andornak, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár levéltárvezetőjének a segítségét Csajághy Károly anyakönyvi bejegyzésének megküldése ügyében.
[4] A Csajághy család adományából származó Szent Flórián oltárképét Schöfft József (1779–1851) pesti festő készítette. Balogh György: A bácsi r. k. plébánia százéves emléke. Esztergom, 1867. = Balogh György. A bácsi r. k. plébánia százéves emléke = Magyar Sion, 1867. 101. p.; Korhecz Papp Zsuzsanna: Schöfft József Károly (1779–1851) oltárképeinek festéstechnikája = Műtárgyvédelem, 2011. 150. p.
[5] A képek forrása: Bács mezőváros = Katholikus Néplap, 1866. december 6. 383. p.; Balogh György: A bácsi r. k. plébánia százéves emléke = Magyar Sion, 1867. 103., 113. p.
[6] Ma Szerbia – Dunabökény.
[7] Ma III. Béla Gimnázium.
[8] A kép forrása: http://www.bajabela.hu/weboldal/tortenetunk/iskola.php [2025.01.24.]
[9] Szögi László: A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782–1852. Pécs–Budapest, 2016. (Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 12.; A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 15.) 70., 142. p. – Pécsi Püspöki Szeminárium – 572. tétel; Pécsi Püspöki Joglyceum – 2573. tétel
[10] Schultz Károly: Gyémánt- és aranymisés papok a pécsi egyházmegyében 1901. évben = Pécsi Közlöny, 1901. augusztus 1. 2. p.
[11] A képek forrása Zempléni Múzeum (Szerencs) – HUNGARICANA
[12] Csajághy Károly: Egyházi gyász-beszéd, mellyet a’ mohácsi vérmezőn, ama szerencsétlen Lajos-csata évfordulta napján: (augusztus 29-én). A’ bajai tűzkárosultak segedelmezésére. Pesten, Esztergami K. Beimel Jósef betűivel., 1840. A 23 lapos kis füzet ára 10 kr volt.
[13] Papp Júlia: Az 1526. évi mohácsi csata helyszínének emlékezete = Történelmi Szemle, 2021/3. 383–426. p.; Csajághy Károly: Még valami a mohácsi emlékről = Hírnök, 1842. március 31. = https://adt.arcanum.com/de/view/Hirnok_1842/?query=duna+egyh%C3%A1za&pg=103&layout=s [2025.01.31.]
Csajághy Károly: A mohácsi szerencsétlen csata emlékére állítandó oszlop tárgyában némelly jegyzetek = Hasznos Mulatságok, (1842) 44. szám. 173–175. p.
[14] A kép forrása: Pécsi Egyházmegye – Lelki séta a sombereki római katolikus plébánia területén = https://pecsiegyhazmegye.hu/aktualis/lelki-seta/5033-lelki-seta-a-sombereki-romai-katolikus-plebania-teruleten [2025.01.23.]; Könyvcímlap: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – MaNDA = https://mandadb.hu/tetel/607343/Egyhazi_gyaszbeszed_mellyet_a_mohacsi_vermezon_ama_szerencsetlen_Lajoscsata_evfordulata_napjan_augusztus_29en_mondott_Csajaghy_Karoly [2025. 01.31.]
[15] Csajághy Károly: Klimó György Pécsi Püspök élete. In: Munkálatai a’ pesti növendék-papság’ magyar iskolájának. V. kötet. Buda, A m. kir. Egyetem betűivel, 1838. 321–342.; Csajághy Károly: Érdekes régiségek. = Családi Lapok. 1852/4. (augusztus 31.) 170–174. p.
[16] Cím: Budapest IX. Erkel Ferenc utca 18.
[17] Ma a Bakács téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplom.
[18] A kép forrása: https://www.kitervezte.hu/epuletek/vallas/assisi-szent-ferenc-templom [2025.01.27.]
[19] Sírhelye: Kerepesi temető, Salgótarján utcai oldali falsírboltok – M-JOBB 1/409
[20] A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:K%C3%A1roly_Csaj%C3%A1ghy#/media/File:Csaj%C3%A1ghy,_csaj%C3%A1gi_csal%C3%A1d_s%C3%ADrboltja,_2008.jpg/2 [2025.01.27.]
[21] Dr. Csajághy Károly 1815–1905 = Religio, 1905/7. 53. p.
[22] Brüsztle József: Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis. Tomus IV. C. Ramazetter, Quinque-Ecclesiis, 1880. 556.; Valdinger [Szentkirályi] István: Adatok a hittudományi intézet történetéhez – Csajághy Károly dr. In: A Pécsi Püspöki Hittudományi Intézet évkönyve 1901–1902-iki tanévről. I. évf. Püspöki Lyceumi Nyomda (Madarász Béla), Pécsett, 1902. 105. p.