200 éve, 1825. július 17-én[1], életének 89. évében hunyt el Balatonfüreden Ógyallai[2] Király József pécsi püspök, a bőkezű mecénás, a mohácsi csata ünnepi megemlékezésének kezdeményezője, valamint a komáromi nemes ifjak számára tett nagylelkű ösztöndíj-alapítvány felajánlója.
Király József pécsi püspök olajfestménye a Pécsi Püspöki Palotában[3]
Király József Komáromban született 1737. április 4-én egy helyi nemesi család legidősebb gyermekeként. Édesapja idősebb Király József, édesanyja pedig az az Ásvai Jókay Katalin, akinek testvére, Jókay Sámuel Jókai Mór dédapja volt. Katalin házasságkötésük (1736) előtt tért át a református vallásról a katolikusra. Király Józsefnek három testvére volt: Julianna, János és András.
A Király família családfája[4]
A család legnagyobb fiát papnak szánta, aki tanulmányait szülővárosában kezdte meg. Az 5. osztályig (1752) a komáromi jezsuiták gimnáziumába[5] járt. Nem tudjuk azonban, hogy 1752 és 1756 között a 6–8. osztályt hol végezte el, hiszen életrajzának ezen időszakának forrásai meglehetősen hiányosak. 1756-ban felvették az esztergomi főegyházmegye növendékpapjainak sorába. A teológiát Nagyszombatban, a Szent István Szemináriumban végezte. 1761-ben szentelték pappá. Ugyanezen év március 1-jén Perényi Antal báróhoz küldték káplánnak, és egy ideig szolgált nevelőként a Szunyogh grófi család gyermekei mellett is.[6]
1764. november 5-től a frissen leválasztott dunamocsi[7] plébánia első plébánosa. A szüleit maga mellé vette, így gondoskodott róluk. Id. Király József és Jókay Katalin Mocson hunytak el és a katolikus templom sírkertjében nyugszanak: előbbi 1772. március 28-án, utóbbi pedig 1784. október 28-án. Ugyanitt temette el 1786. március 28-án legkisebb öccsét, Andrást, a komáromi ügyvédet is. Korabeli leírás szerint nála lakott még Király György nevű unokatestvére is, mint a plébánia külső gazdasági vezetője.
A mocsi plébánossága idején zajlott családi örökösödési pere, amelyet 1777-ben még édesanyja kezdeményezett testvére, Jókay Sámuellel szemben. Ennek 1786-os befejezése azonban már Király Józsefre maradt, aki ennek révén jutott nagybátyja ó- és új-gyallai birtokainak egyötöd részéhez.[8]
1778-ban esztergomi szentszéki ülnök, 1784-ben alesperes, majd 1787-ban esperesi kinevezést kapott a győri egyházmegye komáromi főesperességében. Közben világi feladatokat is elvállalt: így Komárom vármegye táblabírájaként szolgált 1790 és 1803 között. 30 év után, elhagyva a mocsi híveket, 1794. január 13-án Andics Ferenc utódjaként Udvardon lett plébános.
1802-ben a Szent Mártonról címzett pozsonyi társaskáptalan kanonokjává választották. 1805. január 21-én esztergomi kanonok, valamint a nagyszombati Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott szeminárium rektora lett. 1803-ban pozsonyi kanonokként, Bécsben Szent István király napján mondott ünnepi szentbeszédet: műve nyomtatásban is megjelent.[9]
Az 1806-os évben zebegényi címzetes apáti címmel ruházták fel. Esztergomi káptalani követként vett részt az 1807. évi pozsonyi zsinaton. Ő volt a Káldy-féle bibliafordítás megjobbítására létrehozott Biblia-fordítást intéző bizottság vezetője. Király József azonban félt a fordítás általi nyelvrontástól, hogy a Szentírás „uj köntösben ismeretlen lesz”. Így a bizottság végleges állásfoglalásában lefektették, hogy nincs szükség a Káldy-féle fordítás megjobbítására.[10]
Szeptember 18-án esztergomi segédpüspökké választották, egyúttal thaumachusi (Thesszalónia) címzetes püspöki címét is elnyerte.
Király József komáromi olajfestménye és Pollák Zsigmond metszete[11]
Pécsi püspöksége
A trón iránti hűsége okán I. Ferenc 1807. október 30-án őt nevezte ki a Görgey Márton (1807. augusztus 1–23.) halálával megüresedett pécsi püspöki székbe. November 22-én szentelték fel[12], a Szentszéki megerősítése 1808. március 25-én kelt: „…már meghaladta életének 71. évét; ennek daczára fiatalos munkaerőt, magasan lángoló lelkesedést és áldozatkész buzgóságot hozott magával püspöki székbe.”[13]
Király József szentszéki és uralkodói kinevezése[14]
Király József 1808. január 25-én érkezett Pécsre, a papnövendékek meglátogatásával kezdte működését. Ünnepélyes püspöki beiktatására március 25-én került sor.
Király József püspöki címere és püspöki pecsétnyomója[15]
A rövid ideig püspöki címet viselő Görgeyt megelőző kilenc évben a pécsi egyházmegyének nem volt ordináriusa, így Király püspöknek számos lemaradást kellett leküzdenie. Főpásztori teendőit 1810–1811-ben egyházmegyéje vizitálásával kezdte meg. Megvizsgáltatta plébániáit, rendezte a vitás ügyeket, és több százezer forintot juttatott egyházmegyéje számára. Canonica Visitatiói mai napig fontos forrásai az egyházmegye-történeti kutatásoknak.
Az egyházmegye látogatásával párhuzamosan megkezdte hívei bérmálását is. A korabeli feljegyzések szerint nagyon szerette a gyerekeket, szépen bánt velük, de az idősebbeket is többször kikérdezte a hittudományi ismereteikből. Papjaival atyai szeretettel bánt, sokszor utalt nekik hajdani plébánosi múltjára. Mindenkinek meghallgatta a panaszát. Magyarul, latinul tisztán beszélt, a németet törte, és valószínűleg szlovákul is tudott a plébánia lakóitól.
Saját hívságok helyett templomokra, plébániákra, iskolákra és püspökségéhez tartozó épületekre költött. Hét plébánia alapítása és kilenc templomigazgatóság plébániai rangra emelése fűződik nevéhez. Újonnan alapított plébániák: Máriagyűd, Garé, Kisvaszar (1810); Bár, Felsőszentmárton (1811); Királyegyháza (1813) és Lovászhetény (1814) voltak. Emellett plébániai rangra emelte a sióagárdi, a baranyaszentgyörgyi, a kurdi, a mözsi, a várdombi, a pári, a kányai, a miszlai, a szentlászlói lelkészségeket. Összesen 25 templom, 10 kápolna és számos plébániaépület újult meg püspöksége idején.
Az oktatásügyben is határozott tervek szerint hozott döntéseket: a falvak német lakóit is ösztönözte a magyar nyelv megtanulására, és megparancsolta, hogy magyarul nem tudó tanárokat ne vegyenek fel az iskolákba. Új professzorokat nevezett ki a Pécsi Püspöki Szeminárium tanszékeinek élére.
Király József püspök aláírása
Politikai teendőket is ellátott: tagja lett az országgyűlés felsőházának és megbízásokat kapott a kancelláriánál. Részt vett a horvát tartományi gyűléseken is.
1809/10-ben a napóleoni háborúk következményeképpen a vármegye, a város és a püspökség között komoly konfliktus alakult ki.
„1809. június 13–14-én a győri csatában a franciák legyőzték a nemesi felkelő seregeket. A július 5-én visszavonuló seregek többezer szállításra alkalmatlan beteget hagytak hátra különböző dunántúli városokban, de a legtöbbet Pécsre hozták. (…) Tették ezt annak ellenére, hogy a városvezetés jelezte a Helytartótanácsnak, hogy 700 betegnél többet nem tud a város befogadni.[16]
Az Állandó Katonai Bizottság a katonai kórházon kívül 1809 szeptembere és 1810 márciusa között mintegy 2500 sebesült katonát helyeztetett el a pálos és a domonkos kolostorokban[17], a korábbi királyi akadémia és a belvárosi elemi iskola Kisiskola (ma Szepesy) utcai épületében[18], továbbá a püspöki szemináriumban, a városházán, az Arany Naphoz és a Fehér Hattyú Fogadókban, végül a két magtárban és a tánctermekben. Király püspök éppen nem tartózkodott a városban, és visszatértekor kész tények elé állították: a püspöki palotában (a levéltár és a könyvtár helyiségeinek kivételével) 562 beteg katonát szállásoltak el.[19] Szeptember 10-én este hét órakor Vizer Bálint rektorral együtt a szeminárium elöljárói, tanulói, meg a püspök kosztos diákjai kereszt-elővitellel vonultak ki a palotából, és a ferences (Haas Mihály szerint a pálosok) rendházba költöztek. A szerzetesek nagyvonalú befogadásáért a püspök nagyon hálás volt. Március végéig Király József a mindennapjait a nádasdi kastélyban volt kénytelen eltölteni.[20]
Renoválások és térrendezés a püspöki székhelyen
A belső várban található püspöki épületek kapcsán is maradandót alkotott. 1807-ben kezdődtek és az ő időszakában folytatódtak a Székesegyház Pollack Mihály-féle átépítési munkálatai. Befejezését (1831) azonban nem érhette meg. 1820-as rendelet alapján Király József megtiltotta a további temetkezéseket a székesegyház talajába, és egyúttal rendelkezett a püspöki és a káptalani kripta kialakításáról. Ennek keretében történt meg a Székesegyház terének kiszabadítása is. 1819-ben elbontották a belső vár déli várfalát és az Ernuszt Zsigmond püspök által 1498-ban építtetett várkaputornyot.
A másik renoválásra váró épület a püspöki palota volt. Az Udvari Kamara már 1806-ban – Király József Pécsre érkezése előtt – fölszólította a pécsi prefektust, hogy készíttesse el a Thaller, udvari építész által kidolgozott tervekhez a költségvetést.[21] Koller József szerint Görgey Márton püspök is foglalkozott a palota újjáépítésével, de ő annak megtervezését Pollack Mihályra kívánta bízni. Az 1808-as városi földrengésben a püspöklak déli és keleti szárnya több sérülést szenvedett (falak megsüllyedése, repedések). A rezidenciát az 1809/10-es beszállásolás után a katonaság olyan rossz állapotban hagyta, hogy a püspöknek kérvényeznie kellett a Helytartótanácstól annak helyreállítását.
Király püspök 1811. november 5-én kapta meg az engedélyt arra, hogy saját ízlése szerint restauráltassa, valamint a munkálatokra beígértek neki mintegy 8500 Ft támogatást is, azzal a kötelezettséggel, hogy a püspök évenként küldjön jelentést a bevégzett munkálatokról.
A keleti és déli szárnyat újra padlózták és a teljesen új tető készült az egész palotára, továbbá tervben volt az új homlokzat kialakítása is. Mentesítették az épületet a penésztől és a férgektől.[22] A püspök egyébként annyira nem érezte otthonának, hogy a megújított palota homokkövére ezt íratta: „HOSPICIVM NON DOMVS EST”, azaz „Szállás ez, nem ház”.[23]
A királyi kegy alapján az egykor boldog emlékű Radonay Mátyás püspök lakásául szolgáló, régi püspöki kúria (a Mindenszentek templomával szembeni ház) is a megújított ingatlanok között volt. Lelakott állapotából Király József feljavíttatta és emelettel látta el, ahol 6–6 szobát alakítottak ki. Az uradalmi börtönként funkcionáló építményt Király püspök idején a praefektus és az uradalmi tisztek lakták, és egyben az uradalmi úriszék színhelye is lett. A rezidenciára 38 000, az egyéb épületekre 14 000 forintot költött a püspök.
Mecenatúra, jótékonyság és alapítványok
Családi öröksége és takarékossága volt a biztosítéka, hogy számos esetben állhatott közéleti és jótékony kezdeményezések élére. Az alábbi adományok fűződnek a nevéhez: 1808-ban a Ludoviceumnak 2000, a lévai iskoláknak 500, a kaposvári iskoláknak 200, a budai asszonyegyesületnek 300, a pozsonyi orsolyita leánygyermeknevelő intézetnek 1000 forintot adományozott. Kiemelten támogatta Rudanay Sándor esztergomi érsek bazilikaterveit, amelynek felépítéséhez 4000, a főoltárára Hesz Mihály egri festő által készítendő Boldogságos Szűz Mária képének elkészítéséhez pedig 17 000 forinttal járult hozzá.[24]
Nevéhez fűződik a mohácsi csata emlékezetének két momentuma is: a mohácsi vész napján, Nyakavágó Szent János[25] ünnepén (augusztus 29.) Mohácson 3000 forintos alapítványt tett az évenkénti gyászünnepély megtartására. Ennek keretében háromnyelvű (magyar–német–horvát) szentmise megtartását rendelte el.[26] Mohács népe fogadalmi ünnepét VII. Pius pápa búcsúnappá nyilvánította.
A csatában elesettek emlékére 1816-ban a Kálvária-dombon ő építtette fel a klasszicista stílusú Csatatéri-emlékkápolnát, ahová áthozatta a mohácsi püspöki kastélyból az ifj. Dorffmeister István nagyvolumenű mohácsi csataképeit. Király József püspök célja a csatában elesettek emlékének szentelt vallási kegyhely létesítése mellett egy emlékkiállítás megrendezése is volt.
A legnevezetesebb jótéteménye, a komáromi ifjaknak szánt ösztöndíj-alapítványa – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a mai napig él. Az első, 1814-es alapítólevélben meghatározott 62 000 Ft-os összeget a második alapítólevélben már 207 000 forintban maximálta. Az ösztöndíjra pályázhatók körét Komárom megyei nemes tanulókban határozta meg. Ezek hiányában olyan Győr és Pozsony megyeieket is támogathattak belőle, akik Komáromban és Győrött végezték gimnáziumi és akadémiai tanulmányaikat. Minden osztályból 3–3 fő, azaz 30 diák részesülhetett, fejenként 300 forint ösztöndíjban. Előjogot élveztek a rokoncsaládok fiai, így a Király, a Pyber, a Nedeczky, a Zámory, a Jókay és a Konkoly fiúk, az utóbbiak csak akkor, ha visszatérnek a katolikus valláshoz.[27] A Király rokonok közül évente ketten 400 forintra voltak jogosultak. Az alapítványt kezdetben a pannonhalmi bencés rendház kezelte.[28]
A jótétemény ellentmondásossága: sokan – oktalanul – a püspök szemére hányják, hogy miért nem saját egyházmegyéje nemes ifjait támogatta. A történelmi emlékezet szerint eredetileg tényleg baranyai tanulók ösztöndíjára szánta 107 000 forintos alapítványi összegét, ám mivel a beleegyezése nélkül használták 1809 és 1810 között katonai kórháznak püspöki lakhelyét, Király püspök mérgében a már megírt alapítólevelet összetépte. Ezt, a később megnövelt, 207 000 váltóforintos alapot ezután a komáromi és Komárom megyei nemes ifjak támogatására fordította.[29]
Az ordinárius szociális érzékenysége a bajba jutottak megsegítésében is megmutatkozott: 1820. március 27-én, a déli harangszó után tűz pusztított a Budai külvárosban, a Harangöntő utcától kifelé. Egy kisbirtokos a szőlőjében dolgozott, miközben romos házában szárítás céljából a nedves tűzifát a kemence közelébe tette. Távozása után nagy szél támadt, és a rosszul szigetelt házban huzat keletkezett, minek következtében előbb a fa, majd a ház kapott lángra
„…egynek vigyázatlansága miatt száznyolc ház égett el, azonkívül majd annyi istálló, pajta és más egyéb épület, egy asszony az élettől, sokan csendes nyugalmuktól, számtalanok pedig minden vagyonuktól megfosztattak.”[30]
A túlzsúfolt, szűk utcák, a közös telekre építkezések, a gyúlékony anyagokból (fa, vályog, szalma) épített házak, valamint az udvarokon felhalmozott tüzelőanyagok mind-mind előidézték a keletkezett tűz gyors terjedését.
107 ház és 96 istálló, több nyaraló és két csűr lett a tűz martalékává[31], és egy asszony életét vesztette. A kárt 34 015 forint 46 krajcárra becsülték. A veszteségek enyhítésére Király József püspök – példát mutatva – még aznap 1000 forintot és gabonát ajánlott fel a károsultak számára, két nap múlva követte példáját ugyanennyi összeggel a Pécsi Káptalan is. Koller József nagyprépost 100 forintot küldött, a szeminárium elöljárói pedig több száz kenyeret adományoztak. Összefogott a másik két külváros (Szigeti, Siklósi) is; pénzbeli és élelmiszersegélyeket juttattak a budai külvárosiak számára. A házak újjáépítéséhez a város épületfát ajánlott fel.
Hasonlóképpen tett Király József 1823. április 17-én, a komáromi nagy tűzvész után, mikor is a város „leégettjeinek” 500 forintot küldött.[32]
A konzervatív egyházfő
Bizonyos ügyekben hozott döntéseit már kortársai is maradinak titulálták. Király József konzervatív gondolkodásmódjára szemléletes példa a színházakhoz való viszonyulása. Nem szerette a költőket és a színészeket, sőt papjait eltiltotta a színházlátogatástól is. Nem hitt benne, hogy ők lennének a nemzeti művelődés egyik előmozdítói/terjesztői. Segélyért folyamodásukkor azt a választ adta nekik, hogy „szalmát szívesen rezolválok megégetéstekre”.[33] A Lyceum templom kapcsán 1817 januárjában határozottan visszautasította a városi tanács azon kérését– hivatkozva annak történeti múltjára, az ott eltemetett halottak emlékére –, hogy a jó ideje csak raktárként használt épületet színházzá alakítsák át. Tette mindezt úgy, hogy a templom nem is volt a tulajdona.[34]
A püspök halála – a két sír
Balatonfüred a 19. század első felében[35]
Király ordinárius 1813-tól folyamatosan orvosi kezelésben (gyógyszerek, kúrák) részesült.[36] Panaszkodni sohasem panaszkodott, csak keresztényi türelemmel viselte betegségét. Ha vígasztalták azt mondogatta: „fiam, ha a gyümölcs megérik, magától leesik.”[37] 1825 húsvétjától Balatonfüreden savanyú vizes gyógykezelésen vett részt. 1825. július 17-én, 88 éves korában ott érte a halál.
A Pécsi Székesegyház halotti anyakönyvének bejegyzése Király József püspök halálára (1825)[38]
Testét – saját rendelkezése szerint – Füredről a Tihanyi Apátságba vitték, ahol felboncolták. T. T. Orlay Kajetán apátsági adminisztrátor a szívét és belső szerveit szeszben az apátságban, a nagy oltár hátuljába helyeztette el.
Király József sírja a Tihanyi Apátsági Templom szerzetesi kriptájában[39]
Ezt követően földi maradványait Pécsre hozták, hogy méltó módon eltemessék az általa létrehozott püspöki sírboltba. A püspöknek kijáró, ünnepélyes temetését 1825. augusztus 25–27-én rendezték meg Pécsett. Halotti beszédet Miskolczy András pécsi kanonok, országgyűlési követ tartott latin, Udvinácz Nep. János pécsi királyi iskolai tanító, mágocsi plébános magyar, és Kolb Károly hőgyészi plébános, völgységi esperesi kerületi alesperes pedig német nyelven.[40]
Király József pécsi püspöknek mind a mai napig két sírja van: egy a Tihanyi Apátsági Templom szerzetesi kriptájában és egy a Pécsi Székesegyház püspöki kriptájában.[41]
„Megszűnt élni Kiraly Jo'sef, Fő Pásztora Pétsnek,
Meg! 's vele vig kedvünk a’ temetőbe leszált.
(…)
Meg szűnt élni Kirly Jo’sef, meg’ gyáma ügyünknek,
’S benne reményünk’ szép hajnala ködbe borúlt.
Jaj! sem ezernyi fohász, sem buzgó Hymnus’ özönje,
Több nyarat életéhez nem vala adni erős!”
Egyed Antal: Méltóságos és fő tisztelendő Király Jó’sef pétsi püspök’ halálára[42]
Király József püspök sírja a Pécsi Székesegyházban, a püspöki kriptában[43]
Király püspök szabad végrendelkezési jogot nem kért az uralkodótól, hanem a Kollonich-féle egyezmény alapján vagyona egy harmada a Székesegyházra, második harmada az államra, és utolsó harmada az idős papok javára hagyományozódott.
Király József emlékezete
Pécs városa a korábbi Fő utcát (mai a Széchenyi tér és a Felsőmalom utca közti szakaszát) 1864-ben a nagy pécsi tűzvész újjáépíttetője, Király József pécsi püspök tiszteletére Király utcának nevezte el. A vezetéknév használata miatt 1945-ben döntéshozók nem a hajdan volt pécsi püspökre, hanem a méltóságmegjelölő ’király’ uralkodói címre asszociálva változtatták meg: így 1991-ig Kossuth Lajos utcának hívták.[44] A rendszerváltást követően teljes hosszában, a Búza térig újra visszakapta Király (József) nevét.[45]
A pécsi Király utca 1906-ban[46]
Király József nevét a fiatalok tanulmányait segítő alapítványa okán Komáromban is egy utca őrzi: a Vármegyeház utca Király Püspök utca átnevezésével. Ma itt található a Selye János Gimnázium[47]
A szeretett plébánosnak, a bőkezű adományozó püspöknek emlékét szoborállításokkal is igyekeztek fenntartani a hálás utódok. A komáromi gimnázium 350 éves évfordulóján, 1914. június 7-én a város szülöttjének, az alapítványtevő püspöknek dr. Pázmány Zoltán jogakadémiai tanár kezdeményezésére bronzszobrot emeltettek[48] az iskola bejáratánál. Az Istók János által készített, első Király József szobrot 1946. április 30-án a betelepült szlovákok eltávolították és a komáromi erőd raktárába került. A magyar kormány 1948-ban kísérletet tett a szobor megmentésére – egy Jókai Mór és egy Klapka György szoborral egyetemben –, de eleinte azt csak az ellenérték megfizetésével engedélyezték volna. Aztán a szobor sorsa mégis a beolvasztás és az újrahasznosítás lett.[49] 2001-ben Darázs Rozália szobrászművész jóvoltából kerülhetett újra Király József püspök szobor – immáron a második – a komáromi magyar tannyelvű Selye János Gimnázium udvarára.[50]
Az Istók János-féle Király József mellszobrának gipszmintája és komáromi felavatása (1914) (Fényképezte: Wojtowicz Richárd)[51]
A harmadik mellszobrot Mag Gyula szobrászművész készítette süttői márványból, amelyet 2006. november 29-én avattak fel Dunamocson, a templomkertben.[52]
Király József mellszobra ma Komáromban (felső) és Dunamocson (alsó)[53]
***
Király József pécsi püspököt szigorú, szókimondó, erélyes, de emberszerető, méltányos és mindenkivel szemben igazságos emberként jellemezték kortársai. Egyszerű asztalánál nemcsak a szolgák, de az idősebb parasztok is helyet kaptak. Nem szerette a hívságokat, szolgái is „közönséges” öltözetet viseltek. Nemzete jólétéért bármilyen anyagi és erkölcsi áldozatot képes volt meghozni, Nagyarányú adományozásai számos helyen fennmaradtak, szociális juttatásai sokak újrakezdését biztosították. A pécsi egyházmegyében mindig jó szívvel emlékeznek templom-felújításaira, plébániaalapításaira. Nem szokás nevével fémjelezni a Székesegyház Pollack Mihály-féle felújítását, a püspöki palota és a régi kúraiépület renoválását, továbbá az előtte levő tér megnyitását a köz előtt: mégis ő állt mögötte, nem csak tettekkel, hanem anyagi támogatással is. Élharcosa volt a fiú- és a leánynevelés ügyének. A komáromi Selye János Gimnázium hallgatói az újraélesztett Király-ösztöndíj okán minden évben megemlékeznek az alapítványtevő város szülöttjéről, az iskola hajdani diákjáról.
Irodalom
Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000. 252. p.
Aszalay József: Szellemi röppentyűk, történelmi s humoristikai szinezettel. – Pesten, Herz, 1859. 29–31. p.
Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996. 549. p. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.)
Borsy Judit: Király József. In: Pécs Lexikon. 1. kötet. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 393–394. p.
Brüsztle József: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. I. Tomus. Quinque-Ecclesiensiis, Typis Lycei Episcoplais C. Ramazetter, 509–511. p.
Egyed Antal: Méltóságos és fő tisztelendő Király Jó’sef pétsi püspök’ halálára = Koszoru. Szép Literatúrai Ajándék, 1826. június. 7–8.
[Egyed Antal]: Méltóságos és Fő Tisztelendő Király József Pécsi Püspök emléke = Tudományos Gyűjtemény, 1829. IV. kötet. 49–64. p.
Gőzsy Zoltán – Varga Szabolcs: Király József 1808–1825. In: Magyarország egyházmegyéi és főpásztorai. Intézménytörténeti – életrajzi lexikon. 1804–1918. Szerk. Szirtes Zsófia – Tusor Péter –Klieber, Rupert. Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a HUN–REN BTK Moravcsik Gyula Intézet, Budapest, 2024. 14–16. p.
Haas Mihály: Baranya. [Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben] Emlékirat, mellyel a' Pécsett MDCCCXLV aug. elején összegyült magyar orvosok és természetvizsgálóknak kedveskedik nagykéri Scitovszky János, Pécsi Püspök, és k. valóságos benső titkos tanácsnok, a’ szépművészetek, bölcsészet és hittudományok’ tanára, a’ kir. magyar természettudományi római t. arcadiai társulat’ tagja, a m. orvosok és természetvizsgálók VI nagy gyűlésének elnöke. Pécsett, Lyceum Könyv-nyomóintézet, 1845. 290. p.
HKT 1820 = Pétsről = Hazai ’s külföldi Tudósítások, 1820. március 27. 225–226. p.;
Istentisztelet Király József püspökért = Komáromi Lapok, 1925. július 18. 5. p.
Király József, (ó-gyallai). In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. kötet (Kende – Kozocsa) Hornyánszky Viktor, Budapest, 1899. 222. p.
Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 1900. 412–415. p.
Márfi Attila: Kultusz, emlékezet. A francia emlékmű Pécsett. In: „Franciák Magyarországon, 1809” – Konferencia I. Győr, 2010. 89–116. p.
Memoria Basilicae Strigoniensis anno 1856. die 31. Augusti. Pestini, Typis J. Beimel et Basiliis Kozma, 1856. 179. p.
Miskolczy András: Oratio funebris quam in solemnibus exequiis ... Josephi Király episcopi Quinque Ecclesiensis ... 1825, peroravit Andreas Miskolczy. Quinque-Ecclesiis, Typ. Knesevits, 1825. 20 p.
MK 1820 = Pétsról =Magyar Kurir, 1820. április 11.
Nagy Gábor: Francia emlék a Mecseken = Pécsi Szemle, 2002/1. 71–79.
Németh Vilmos: A komáromi kath. gymnasium története. I–II. Komárom, 1894–1895.
Németh Vilmos: Néhai Király József pécsi püspökről. Komárommegye és város nagy jótevőjéről való emlékezés. Komárom, Ziegler Károly Könyvnyomdája, 1886. = Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium1885/86. évi értesítője, Komárom, 1886a. 9–36. p.
Németh Vilmos: A komárommegyei kath. nemes ifjúság jobb neveltetésére tett isk. ösztöndíj-alapítvány ismertetése. In: Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium1885/86. évi értesítője, Komárom, 1886b. 37–62. p.
Németh Vilmos: Néhai Király József pécsi püspök által Komárommegye kath. nemes ifjúsága részére tett iskolai ösztöndíjalapítvány története. 1849-től 1861-ig, az alkotmány visszaállításáig [S.l., s.n., s.a.]
NU 1820 = [Pécs] = Nemzeti Ujság, 1820. április
Orosz Örs: Szoborsorsaink. [Somorja], Méry Ratio – [Budapest], Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, 2022. 153–155. p. (Pro minoritate könyvek / Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány)
Szentkirályi [István]: Baranyavármegye és a Király ösztöndíjak = Dunántúl, 1913. március 23. 2. p.
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Dunántúli Közművelődési Egyesület, Budapest, 1941. 556 [3] p.
Tóth István: Király József (Pécsi utcák – Híres emberek) = Új Dunántúli Napló, 1991. június 26. 10. p
Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. 2. kötet. Pécs, Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., 1897. 643–644. p.
Vargha Dezső: Király (József) utca = Új Dunántúli Napló, 1993. március 4. 10. p.
Vas Gereben: Dixi – Korrajz. Pest, 1856. = Nagy idők, nagy emberek. Magyar korrajz 3. Bécsben, Saját gyártmányú papírra nyomtatta Sommer I., 1856.
Zellinger Alajos: Esztergom vármegyei írók. Budapest, 1888. 91. p.
[1] Halálának pontos időpontját sok helyen június 17-re teszik, ami egy átvett elírásból eredhet, hiszen a halotti anyakönyv, a temetése augusztus végi időpontja is a júliusi időpontot igazolják.
[2] Ógyalla (szlovákul Hurbanovo, korábban Stará Ďala, németül Altdala) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, Komáromtól 14 km-re, a Zsitva bal partján található.
Forrás: Wikipédia = https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93gyalla [2025.05.25.]
[3] A Pécsi Egyházmegye tulajdona. (Pécsi Püspöki Palota) A festmény a századfordulón a mohácsi Csatatéri-kápolnában volt kifüggesztve. Szinnyei 1899. 222. p. Király József arcképének – kisebb módosításokkal – több változata is készült. Egyik példánya eredetileg a komáromi Szent Benedek Gimnázium birtokában volt, ma pedig a jogutód, Selye János Gimnázium muzeális gyűjteménye őrzi. Németh 1886. 35–36. p.; Orosz 2022. 153. p.
A Király családdal rokonságban levő Konkoly-Thege család birtokában is volt a századfordulón egy olajfestmény a neves püspökről. Konkoly-Thege Miklós, az Országos Meteorológiai Intézet vezetőjének atyai nagybátyjának a felesége, Konkoly Lászlóné a jótékonyságáról híres Király József pécsi püspök unokahúga volt. Miklós minden valószínűség szerint családi hagyaték révén juthatott az ordinárius relikviáihoz: így a püspököt ábrázoló olajfestményhez, egy teknősbéka-héjjal kirakott feszülethez, amely előtt az egyházfő mindennap imádkozott, valamint a pénztárcájához. Forrás: Ajándék a nemzetnek – Konkoly-Thege Miklós alapítványa = Magyar Nemzet 1902. január 17. 5. p.
[4] Németh 1886a. 14. p
[5] A komáromi (ma Komarno [Szlovákia]) érseki katolikus gimnáziumot 1649-ben alapították a jezsuiták. A 18. század végétől – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1945-ös államosításáig a bencések működtették. Mai jogutódja a Selye János Gimnázium. Forrás: Egy 374 éves gimnázium története = https://matricula.hu/node/639630 [2025.05.22.] Németh 1894–1895.
[6] Kollányi 1900. 412–415. p.
[7] Dunamocsa/Moča – Szlovákia.
[8] Németh 1886a. 19. p
[9] Dicsőséges szent István Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intéztetett beszéd, melyet a nemes magyar nemzet nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával Bécsben a t. p. kapuczinusok templomában kis-asszony havának 21-ik napján. Bécsben, Haykul Antal betűivel, 1803. 32 p.
[10] Egyed 1829. 55. p. Érdekesség: éppen pécsi püspökutódja, br. Négyesy Szepesy Ignác (1828–1838) fogja elkészíttetni a Szentírás magyar fordításának megjobbítását.
[11] A képek forrása: Orosz Örs Facebook-oldala https://www.facebook.com/photo/?fbid=1368931411902211&set=pcb.1368939895234696 [2025.07.11.]; Németh 1886. 35. p.
[12] Udvari Kancellária: 10 306. sz – 1807. október 30.
[13] Kollányi 1900. 413. p.
Pécsi püspöki kinevezésére keletkezett dicsőítő énekek
- Nagy József: Méltoságos es Főtisztelendő ó-gyallai Király József úrnak a pécsi püspökségre lett eljövetelén örvendő Músa. Pécs, Engel Kristina betűivel, 1808. 2 l.
- Métóságos és főtisztelendő Király József úr ő Nagyságának a pécsi piispökségbe lett beiktatásán: Nagy József Mindszenti káplánynak örvendező versei. Nyomtattatott Pécsen, özvegy Engel Kristina betűivel 1 2 l.
- Nagy István: Méltóságos főtisztelendő Király J6zsef ő Nagyságának, a pécsi paLástos püspökségre Lett béVezetesén zengő oreaDesek, azaz küLső s beLső érzékenységgeL tapsoLó hegyl nIMfák, Nagy István abaligeti lelkipiásztor által. Pétsett, Engel Kristina betűivel 4 l.
- Bartoss József – Juranits Antal: Örvendező versek, melyekkel méltóságos főtisztelendő ó-gyallai Király József pécsi piispök ő nagyságát a Petsi Második Deák Iskolabéli Ifjúság az Ernlitett Fő Egyházi hivatalba való béiktatásának Alkalmatosságával Nemes Barthos Jóseff és Nemes Juranits Antal személlyekben Tiszta szívből üdvözlette Esztendőben. Nyomtattatott Pécsett, özvegy Engel Kristina betűivel, 1808. 2 l.
- Siegvart Ignác: Köszöntő beszéd, mellyet a nagy Mélt. és Feö Tisztelendö megyebéli püspök Király József Ő Nagyságának bé iktatásakor mondott Siegvart Ignátz. Péts, özv. Engel Kristina, 1808. 2 l.
- Elegia ad ingressum illustrissimi ac reverendissii domini domini Josephi Király de Ó-Gyalla dei et apostolicae sedis gratia episcopi Quinque-Ecclesiis. Typis viduae Cbristinae Engel, 1 2. l.
- Ambrózy János: Ode ad illnstrissimum ac reverendissimum Josephum Király de Ó-Gyalla praesulem V. Ecclesiensem Quum MDCCCVIII. munus episcopi adiret Oblata a Joanne Nep. Ambrózy Humanitatis I. Professore P. Ord. Quinque Ecclesiis, Typis Viduae Christinae Engel, 1808. 2 l.
- Illustrissimo ac Reverendissimo domino domino Josepho Király dei et apostolicae sedis gratia praesuli Quinque-Ecclesiensis munus episcopi Kalendis Aprilis capessenti Juventus gymnasii V. Ecclesiensis applausit. Quinque-Ecclesiis, Typis Viduae Christinae Engel, 1808. 4 l.
- Carmen quo illustrissimo ac reverendissimo domino domino Josephi Királ y de Ó-Gyalla dei et apostolicae sedis gratia episcopo Quinque-Ecclesiensi. In solemni ad suam Ecclesiam ingressn applauditu Anno MDCCCVIII. Quinque-Ecclesiis, Typis Viduae Christinae Engel, 1808. 4 l.
- Méltoságos Feő Tisztelendő Királ y József pétsi püspök úr nevenapján örvendező udvarlás. G6zony á!tal 19-ik Martiusban, 1 2 l. (Későbbi névnapi versezet)
[14] A dokumentumok a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban találhatók.
[15] A képek forrása: Király József pécsi sírja a Székesegyház püspöki sírboltjában (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva); Király József pecsétnyomója (Pécsi Egyházmegyei Levéltár – PEL.VI.1.)
[16] Nagy Gábor: Francia emlék a Mecseken = Pécsi Szemle, 2002/1. 70.; Márfi Attila: Kultusz, emlékezet. A francia emlékmű Pécsett. In: „Franciák Magyarországon, 1809” – Konferencia I. Győr, 2010. 89–116. p.
[17] A hajdani pálos kolostor ma a Baptista Szeretetszolgálat Ejsz Széchenyi István Gimnázium és Technikuma. A domonkos kolostor pedig a Pécsi Nemzeti Színház terének keleti része.
[18] Ma a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma.
[19] 60 deszka és 825 szögre volt szükség, hogy bedeszkázzák a folyosókat és az ablakokat, és egy kettős ajtóval zárták le mindezt. Az istállót is kórteremmé alakították. Egy szalmaraktárt különítettek el, amelyben egy deszkára függesztették ki a betegcédulákat. (…) Összesen 126 katona hunyt el a városban. Haláluk oka sebesüléseik mellett a kiütéses tífusz volt. Nagy 2002. 70. p..; Márfi 2010. 89–116. p.
[20] 1908. május 31-én a Mecsek egyik sziklaszirtjén emlékművet állítottak Bonaparte Napóleon hadseregének a Grande Armée katonái tiszteletére.
[21] PEL PPL 50/1808.
[22] Petrovich Ede: A pécsi püspöki palota. Pécs, 1984. (Kézirat) [Kiegészítésekkel látta el: Kikindai András]
[23] Várady II. 1897., Pécsi Napló, 1905. május 14., Új Dunántúli Napló, 2004. április 14.)
[24] Egyed 1828. 56. p.
[25] Sokácul Sikovanje.
[26] Németh Béla: Baranya Szent-Istvántól a jelenkorig. In. Várady Ferenc: Baranya multja és jelenje. 2. kötet. Pécs, 1897. 657–658. p.
[27] Németh 1886a. 9–36. p.; Németh 1886b. 37–62. p.; Németh [é.n.] Nem egyértelmű, hogy Jókai Mór író is részesült-e a Király-féle alapítvány ösztöndíjából.
A Király Püspök Alapítvány ma is működik a komáromi Selye János Gimnáziumban: 1992-ben hívták újra életre. Az alapítvány bevételeit a különböző szervezetek és polgári egyesületek, szülők és magányszemélyek hozzájárulásaiból, valamint a 2%-os adófelajánlásokból (Szlovákia) befolyt összeg alkotják. https://sziakomarom.sk/selye-janos-gimnazium-kiraly-puspok-alapitvanyanak-tevekenysege/ [2025.05.30.]
[28] A Király József-féle ösztöndíjasoknak kötelező volt a kiváló eredmények elérése mellett a Szent András alapítványi kápolna előtt minden szombaton loretói litániát és kapcsolt imákat elmondani az alapító lelki üdvéért, valamint a rendes gyónásokon felül még külön is gyóntak és áldoztak a Mária-ünnepeken Komáromban, valamint Győrött is.
Király püspök adományának és élete több mozzanatának történetét Vas Gereben írta meg Dixi – Korrajz (Pest, 1856) című művében, Kelemen József pécsi nagyprépost által névtelenül megküldött adatgyűjtemény alapján. Ám egy véletlen folytán felismerte a kézírás tulajdonosának kilétét, ekképpen a kész művet neki dedikálta. Kollány 1900. 415. p. – Kelemen Józsefet (1790–1868) Király püspök szentelte pappá 1812-ben. Az ő hivatalának titoknoka, szentszéki jegyzője és püspöki titkára volt. 1818 és 1832 között szászvári plébános. 1833–1836 között a pécsi Püspöki Lyceum aligazgatója, majd 1838-ig dékánja lett. Br. Szepesy Ignác püspök nevezte ki székesegyházi kanonoknak. Tevékenyen részt vett a Szepesy-féle bibliafordításban. 1854-től nagyprépost. Borsy Judit: Kelemen József. In: Pécs Lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010. 380. p.
[29] Szentkirályi 1913. 2. p.
[30] Madas József: pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény. I. kötet. Ágoston tér - Katalin utca. 1985, 23. p.; Kiss Z. Géza: A Pécs-budai külváros pusztulása és megújulása egy tűzvész fényében – 1820. március 27. = Honismeret, 1995/6. 63–67. p.
[31] Kiss Z. Géza: A Pécs-budai külváros pusztulása és megújulása egy tűzvész fényében – 1820. március 27. = Honismeret, 1995/6. 67. p.
[32] HKT 1820; MK 1820; NU 1820.
[33] Kollányi 1900. 413. p.
[34] Gálos László: A Lyceum templom és épület története. In: Gróf Széchenyi István Gyakorlóreáliskola Értesítője 1928/29. Pécs, 1929.14. p.
[35] A kép forrása: https://likebalaton.hu/telepules/balatonfured/hireink/a-balatoni-furdozes-tortenete-124185/ [2025.05.23.]
[36] Bél Mátyás szerint 1735 után a három gyógyvizes (savanyú víz = szénsavas) forrásból a kettő nyugatabbra eső a Tihanyi Apátság tulajdonában volt. A gyógyvizet (kálium, kálcium, magnéziumtartalommal) emésztő- és légzésszervi, vérkeringési zavarok, ideg- és izomrendszeri bántalmak és nőgyógyászati megbetegedések ellenszereként hasznosították. Vizét a 18. század végére a 350 leghíresebb gyógyforrások között jegyezték. A bencés rend 1786-os feloszlatása után, II. József idején az udvari kamara vette kezelésébe. 1802-ben a bencés rend visszaállítását követően a fürdő működtetését is visszavette, majd 1822-ben fürdőházat is emeltettek. Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban. In: Zalai Gyűjtemény 28. Zalaegerszeg, 1989.; Lichtneckert András: A füredi savanyúvízi gyógyfürdő kezdetei 1702–1755. 2–4. p.
[37] Németh 1886a 29. p.
[38] PEL III. 107. – Pécsi Székesegyház – Halottak anyakönyve I. kötet 1782–1832. 85. p.
[39] A kép forrása: a komarnoi Selye János Gimnázium facebook-oldala- 2025. március 24. = https://www.facebook.com/photo/?fbid=1076752521136572&set=pcb.1076753097803181 [2025.05.20.]
[40] A három gyászbeszéd nyomtatásban is napvilágot látott: Miskolczy András: Oratio funebris quam in solemnibus exequiis ... Josephi Király episcopi Quinque Ecclesiensis ... 1825, peroravit Andreas Miskolczy. Quinque-Ecclesiis : Typ. Knesevits, 1825. 20 p.; Udvinátz Nepomucenus János: Halotti ditséret, mellyben ... Király Jósef urnak a' pétsi megye püspökjének ... nagy érdemeit az ô végsô halotti pompás tiszteletének alkalmatosságával ... ki fejteni igyekezett Udvinátz Nepomucenus János. Péts, Knesevits Ny., 1825. 25 p.; Kolb Károly: Trauer Rede, welche zum Andenken des ... Herrn Joseph Király .... in der Domm-Kirche zu Fünfkirchen am 27. August 1825. vorgetragen hat. Fünfkirchen, 1825. 25 p.
[41] PEL III. 107. – Pécsi Székesegyház – Halottak anyakönyve I. kötet 1782–1832. 85. p.
[42] Egyed Antal: Méltóságos és fő tisztelendő Király Jó’sef pétsi püspök’ halálára = Koszoru. Szép Literatúrai Ajándék, 1826. június. 7–8.
[43] A fényképet készítette: Schmelczer-Pohánka Éva.
[44] Pécs város közgyűlése 75/1991. (II.28.) sz. határozata
[45] Tóth István: Király József (Pécsi utcák – Híres emberek) = Új Dunántúli Napló, 1991. június 26. 10. p.; Vargha Dezső: Király (József) utca = Új Dunántúli Napló, 1993. március 4. 10. p.
[46] A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Gyűjtemény – Tóth Tibor Endre képeslapgyűjteménye = https://mandadb.hu/dokumentum/900857/tted_1906ffxx_kiralyutca_00.jpg [2025.07.10.]
[47] Steiner Gábor kommunista politikus Széna téri szobra készült el a beolvasztott Király-szobor alapanyagából. Orosz 2023. 153. p.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7a/Kir%C3%A1ly_J%C3%B3zsef_mellszobra_Dunamocson.jpg [2024.12.16.]
[48] Egy volt pécsi püspök szobra Komáromban = Dunántúl, 1912. október 10. 3. p.; Egy volt pécsi püspök szobra Komáromban = Pécsi Ujlap, 1912. október 10. 1. p.; Király pécsi püspök. Beöthy Zsolt beszéde Király József pécsi püspök komáromi szobrának fölavató ünnepén, június 7-ikén = Dunántúl, 1914. június 10. 1. p.
[49] Orosz 2023. 155. p.
[50] Popélyi Árpád: Komárom szobrai = Új Szó, 2012. július 14. 19. p.
[51] A képek forrása: Király József pécsi püspök szobra = Vasárnapi Ujság, 1914. június 14. 467. p.; Király püspök szobra = Az Érdekes Ujság, 1914. június 28. 6. p.
[52] A talapzat felirata: 1764-től - 1994-ig / Dunamocs község / plébánosa / Király József / püspök - biskup / rímskokatolický farár / v Moči / od roku 1764 do roku 1794. vkm: Szobrot állítottak Király József püspöknek = Új Szó, 2006. november 30. 5. p.
[53] A képek forrása: Köztérkép: 1/ Komárom – Fényképezte: Szórád Péter = https://www.kozterkep.hu/22554/kiraly-jozsef-mellszobra#vetito=1614592/ [20205.05.25.] Dunamocs – Fényképezte: Dr. Pinczés Sándor = https://www.kozterkep.hu/22555/kiraly-jozsef-mellszobra#vetito=373963 [2025.05.25.]