90 éve, 1935. szeptember 1-jén életének 71., papságának 47. évében rövid lefolyású betegség után hunyt el dr. Igaz Béla prelátus-kanonok, nagyprépost, felsőházi tag, Baranya Vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Halálával az egyházmegyéjét, vármegyéjét és városát tudása legjavával, odaadó, önzetlen szorgalommal, továbbá feltétlen szeretettel szolgáló egyéniség távozott az élők sorából.
Dr. Igaz Béla felsőházi tag fényképe[1]
Igaz Béla Kropf Béla néven látta meg a napvilágot 1865. január 8-án a Somogy megyei Lábodon. Édesapja Kropf Gyula (1836–1908)[2], a Széchenyi grófi uradalom gazdatisztje és számtartója, édesanyja szatmári Igaz Berta (1837–1919)[3]. Egy bátyja és egy nővére volt: Lajos (1861–1922)[4] és Ilka/Ilona (1863–1926).[5]
Iskolai tanulmányait a veszprémi Kegyes Tanítórend (piarista) gimnáziumában kezdte meg (1875–1877)[6], majd a Budapest Fővárosi VIII. Kerületi (Józsefvárosi) Községi Főreáltanodában folytatta (1877–1880)[7], végül a ciszterci rend pécsi főgimnáziumában (1880–1884) fejezte be. Ez utóbbi helyen tett érettségi vizsgát 1884 júniusában.[8] Tanulmányai alatt a magyar, a német és a francia mellett a klasszikus latin és görög nyelveket is elsajátította.
A veszprémi piarista gimnázium, a budapesti VIII. Kerületi Községi Főreáliskola és a pécsi Ciszterci Főgimnázium épülete[9]
1883 augusztusában édesapjuk kérvényezte a Magyar Királyi Belügyminisztériumnál fiainak, Lajosnak és Bélának a Kropf vezetéknevük átváltoztatását édesanyjuk családnevére, Igazra.[10]
A névváltoztatási engedély a Budapesti Közlöny 1883. augusztus 18-i számában
Igaz teológiai tanulmányait 1884 és 1888 között a bécsi egyetem Hittudományi Karán, a Pázmáneumban végezte kitűnő eredménnyel, ahol későbbi püspöke, hetyei Hetyey Sámuel volt a tanára. 1888 decembere és 1891 júliusa között az Augustineumban tanult, ahol 1891. december 23-án végül hittudományi doktorátust szerzett. Disszertációjának címe: De aetate generis humani, illustranda e. ss. Litteris, ss. Patribus et sudiis rerum antiquarum recentioribus.[11] Hosszabb tanulmányúton volt Svájcban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, valamint Csehországban.
1888-ban Dulánszky Nándor pécsi püspök (1877–1896) szentelte pappá, majd Pincehelyre helyezte káplánnak, ahonnan pár hónap múlva bécsi doktori tanulmányai miatt távozott. 1891. július l. és december 31. között mágocsi, majd 1892. január 1-től pécs-belvárosi káplán. Egyúttal kinevezték a Baranya Vármegyei Árvaház hitoktatójának és a városi leányiskola hittanárának (1882–1894). 1894. július 1-től a Pécsi Püspöki Szeminárium prefektusa, továbbá a teológia és a kateketika helyettes tanára lett. 1894 őszén Dr. Rézbányay Józsefet váltotta a papnevelő intézet Szent Pál Apostolról Nevezett Irodalmi Társulatának igazgatói posztján.
Megbízhatósága, precíz munkavégzése és lojalitása révén két pécsi püspök közvetlen bizalmasa lett: 1898 januárjában Hetyey Sámuel ordinárius (1897–1903) – korábbról, Bécsből ismerve Igaz képességeit és tudását – a püspök és személye körüli szolgálattételre, a titkári teendők elvégzésével bízta meg. 1899-ben szentszéki jegyzői, majd 1901-ben szentszéki tanácsosi kinevezést kapott. 1900-ban püspöki irodavezető lett. 1906-ban az új megyéspüspök, gróf Zichy Gyula (1905–1926) egyházmegyei irodaigazgatójának nevezte ki.
„Ismeri a pécsi egyházmegye összes személyi, anyagi és lelki ügyeit, ismeri minden csínját-bínját és csak azzal a csodálatraméltó munkabírással tudott eligazodni az egyházmegyei ügyek végtelen labirintusában, melyet az isteni Gondviselés kegyelme juttatott neki.”[12]
1909-től az egyházmegyei Vigilantia Bizottság tagja lett: feladata az egyházmegyei papok közszerepléseinek és irodalmi munkásságának dogmatikai és egyházpolitikai vizsgálata volt.
Dr. Igaz Béla püspöki titkár 1902-ben[13]
Igaz Béla 1912-től a szeminárium rektora lett, amely pozícióból 1917 októberében – saját kérésére – Zichy Gyula ordinárius mentette fel.[14] 1912. szeptember 1-től kinevezett egyházmegyei főtanfelügyelőként felvirágoztatta a többszáz felekezeti iskolát.[15] Munkája megbecsülése jeléül Zichy püspök őt küldte 1912. szeptember 8. és 11. között Bécsbe a keresztény nevelés első nemzetközi konferenciájára.[16] 1923-tól a tanfelügyelőséget átadva a Pécs-egyházmegyei Római Katolikus Tanítók Fegyelmi Tanácsának elnökévé választották, valamint ő volt az egyházmegyei Római Katholikus Tanítóegyesület igazgatósági és választmányi elnöke. 1920–1926 között káptalani uradalmi kormányzó. Tagja volt az egyházmegyei zsinati vizsgáló bizottságnak. Az egyházmegyei szentszéki bíróság helyettes elnöke, majd 1930 és 1935 között az elnöke lett. Az Egyházmegyei Eucharisztikus Papi Egyesület és a Pécsegyházmegyei Missiós Papok Társulatának elnökségi tagjainak sorába is felvették.
1899-ben XIII. Leo pápa – püspöki előterjesztésre – pápai kamarási címet adományozott Igaz Bélának. 1906-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előterjesztésére a Székesegyház tiszteletbeli kanonokjává választották. 1912. március 21-től székesegyházi mesterkanonok.[17] 1917. június 1-jén Ferenc József osztrák császár és magyar király dorozsmai címzetes apáti[18] címet adományozott neki, 1923. július 30-án dr. Szilvek Lajos mellett pápai prelátussá választották. 1924-ben éneklő kanonok, 1930-ban pedig olvasókanonok. 1934. október 10-én általános püspöki helynökké, nagypréposttá nevezte ki XI. Pius pápa és megyéspüspöke.
Igaz Béla 1912-ben[19]
Pécs város és Baranya megye politikai és társadalmi életében is tevékeny részt vállalt. A vármegye és a városi törvényhatóság munkájában gyakran szólalt fel bölcs és mértéktartó szavakkal. Társadalmi munkáját békés konzervativizmus jellemezte. A vármegyei ünnepek kiemelkedő szónoka volt, a problémás ügyek kapcsán pedig jószándékú, becsületes, megoldásra törekvő személyt tisztelhettek benne. A vármegye tevékenysége elismeréséül örökös tagjává választotta. A Pécsi Járás Adófelszólamlási Bizottságának elnöke, továbbá a Baranya Vármegye Gazdasági Egyesületének alelnöke is volt.
1927. és 1930. években Baranya megye küldöttségében az országgyűlés felsőházának tagjaként magas kora ellenére minden ülésen részt vett, és szinte minden témában alapos és tárgyilagos előadásmódban szólalt fel. A felsőház vitáinak legszorgalmasabb és egyik legkiválóbb szónoka volt. Gazdasági és szociális tárgyú beszédei az országgyűlésben mindig érdeklődésre tartottak számot.
Számos vallási, kulturális, társadalmi és gazdasági egyesületben viselt különböző tisztséget. Részt vett a Pécsi (Belvárosi) Katholikus Kör megalapításában, és könyvgyűjteménye könyvtárosa (1894–1895), majd 20 éven át (1914–1934) egyházi alelnöke lett. 1934-ben örökös tiszteletbeli taggá választották. 1894-től a Katolikus Legényegylet másodelnökeként sokat foglalkozott szociális és munkáskérdésekkel.
Tag volt a Dunántúl katolikus napilap és nyomda igazgatóságában és felügyelő bizottságában. A Pécsegyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjává választotta. A Keresztény Nemzeti Liga pécsi alelnöke, a Pécsi Nemzeti Kaszinó és a Pécsi Dalárda tisztviselője. 1908-tól a pécsi gyermekvédő menhely-bizottság tagja. A pécsi VI. és VII. kerületi cserkészszövetség, 1928-tól a Városok és Vármegyék Országos Mentőegyesülete Pécsvidéki Fiókjának és 1934 óta a Pécsi Háztulajdonosok Egyesületének elnöke. A Fekete Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat alelnöke.[20]
A vallásos nevelés előmozdítására a Levente Szövetség testnevelési bizottságában is feladatot vállalt. Az első baranyavármegyei leventeversenyen 1926. szeptember 5-én Pécsett, a Szigeti városrészben elhelyezkedő lóverseny- és gyakorlópályán gyűltek össze a vármegye különböző pontjairól érkező leventecsoportok. A szentmisét dr. Igaz Béla celebrálta.
Igaz Béla misét celebrál az első levente versenyen (1926. szeptember)[21]
Noha nem volt az egyesületi tagok túratársa, hiszen egyedül szeretett „a hegyek fenséges magányába” sétálni, választmányi tagja (1905–1935) és alelnöke (1914–1935) volt a Mecsek Egyesületnek. Nagy szerepe volt abban – ellentétben más erdőbirtokosságokkal –, hogy a püspöki, székeskáptalani és székesegyházi erdőket a turisták számára megnyitották. Alelnökként igazi pártfogója és támogatója volt a legfontosabb ügyeknek.[22]
Országos testületeknek is tagja volt: 1884. november 20-tól a Szent István Társulat[23], 1903-tól az Országos Pázmány Egyesület rendes tagja.
Irodalommal, publikálással 1894-től kezdve foglalkozott: pécsi helyi lapokban közérdekű és társadalmi témában írt cikkeket.
Dr. Igaz Béla rajzolt arcképe[24]
Önzetlensége, tenni akarása jótékony és kulturális adományozásai és felülfizetései révén is megmutatkoztak: kisebb-nagyobb összegeket adományozott társadalmi és szociális célokra. Újjáépítések, iskolaalapítások, felújítások, katolikus társadalmi szervezetek (Belvárosi Katholikus Kör, Szent Vince Egylet) működésének támogatása mellett a szociálisan hátrányos helyzetben levők pénzbeli támogatása sem állt messze tőle: ide tartozott az árvaházak karácsonyfájának és ünnepének, a gyerekek megajándékozásának, szegény sorsú növendékek ruháztatásának, jótanuló diákok tanulmányainak, valamint a hivatali szolgák önművelése ügye mellé állás is. Hajdani középiskolájában, a ciszterci főgimnáziumban pénzadományaival támogatta a tehetséges tanulókat, valamint az iskolai zenekart egy értékes tárogatóval és egy fuvolával ajándékozta meg.[25]
Élete utolsó éveiben a Kardos Kálmán (ma Janus Pannonius) utca 6. szám alatt lakott.
Dr. Igaz Béla, az országgyűlés felsőházi tagja[26]
Betegsége első tünetei 1935 nyarán jelentkeztek: augusztus 29-én a harkányi ünnepségre készülődve lett rosszul, borotválkozás közben. – Jaj, a szívem! Megfulladok! – kiáltott fel. Szívkoszorúér-rögösödést állapítottak meg nála, és a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájára került. Betegágyánál sok tisztelője kereste fel, meglátogatta püspöke, Virág Ferenc (1926–1958) is. 31-én komplikáció lépett fel (tüdőgyulladás) és állapota válságosra fordult. Ángyán János egyetemi professzor közölte családjával, hogy a betegnek már csak napjai vannak hátra. Még el tudták látni a haldoklók szentségeivel, majd elvesztette eszméletét.[27]
Vasárnap, 1935. szeptember 1-jén hajnali 4 óra előtt 3 perccel hunyta le örökre szemeit. Rokonai unokahúga, Gebhardt Józsefné Igaz Gizella és unokaöccse, dr. Igaz Lajos Baranya vármegye tb. másodfőjegyzője mellett a Pécsi Egyházmegye és Baranya vármegye együtt gyászolta.
Dr. Igaz Béla hivatalos gyászjelentései[28]
1935. augusztus 3-án 9 órakor a Pécsi Székesegyházban ünnepélyes gyászistentisztelet keretében Virág Ferenc megyéspüspök búcsúztatta a káptalan tagjai, a karkáplánok és a kispapok asszisztálásával. 11 órakor óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra a nagytudású főpapot a Pécsi Központi Temetőben levő családi sírboltba.[29]
Az Igaz család sírboltja a Pécsi Köztemetőben[30]
Kivételes megbecsültségének jele volt, hogy temetésén a pécsi egyházmegyei klérus és a székeskáptalan tagjai mellett a város és a vármegye tiszti kara és a törvényhatósági bizottság tagjai is részt vettek. Megjelent a végtisztességen a Pécsett időző kalocsai érsek, gróf Zichy Gyula dr. Mosonyi Dénes kanonok kíséreteben, valamint Rott Nándor veszprémi megyéspüspök is. Pécs város egyéb felekezetei (református, evangélikus, zsidó) is tiszteletüket tették, jelen volt P. Somogyi Jenő, a jezsuita rend provinciálisa is. A búcsúztatón lerótták kegyeletüket a pécsi bíróságok vezető tagjai, az állami és megyei hivatalok főnökei, intézmények, egyesületek tagjai, az egyetem professzori karának képviselete, a pécsi nép-, közép- és szakiskolák tanártestületei. A pécsi honvédhelyőrség tisztiküldöttséggel képviseltette magát.[31]
Igaz Béla gyászjelentései a Dunántúl napilapban[32]
Igaz Béla nagytudású, magasan művelt személyisége volt egyházmegyéjének. Olvasottságát a könyvek iránti szeretete is alátámasztotta. A könyvtárak iránti elkötelezettsége könyvtárosi szerepvállalásáig nyúlik vissza. Saját vagyonából is támogatta egyes bibliotékák állományának gyarapítását. Feltételezésünk szerint Dr. Igaz Béla könyvészeti hagyatéka halála után a pécsi papnevelő intézet Szent Pál Apostolról Nevezett Irodalmi Társulatának könyvtárába került. A hagyatéki bélyegzőlenyomattal ("Dr. Igaz Béla ur hagyatékából") ellátott könyvei az utódgyűjteményben, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (44 kötet), valamint a Klimo Könyvtár Kanonoki-gyűjteményében (6 kötet) találhatók.
Az Igaz Béla hagyatéki bélyegzője az egyházmegyére hagyományozott könyveiben
Bár Igaz Béla nem volt pécsi születésű, élete mégis összeforrt a várossal. „Mint főpap, mint ember, mint közéleti férfiú kimagasló volt. A legtisztább jóság, szelídség, emberszeretet és béke sugárzott lényéből.”[33] Nyíltság, közvetlenség, őszinteség és kedvesség jellemezte, tevékenységét a megértés, az önzetlenség és az emberszeretet irányította. Mindenki szerette, és ő mindenkit szeretett. Fáradhatatlan munkása volt a közjónak és példamutató odaadással szolgált. Nagy tudásával, hatalmas munkabírásával és igazságszeretetével kivívta kortársai messzemenő elismerését.[34]
-
Igaz Béla arcképe a Pécsi fejek című műben[35]
ÉRDEKESSÉGEK IGAZ BÉLA ÉLETÉBŐL (1901)
Lopás a pécsi püspöki palotában = Budapesti Hírlap, 1901. szeptember 1. 8. p.
1901-ben, a negyedik pécsi királylátogatás (Ferenc József[36]) miatt a pécsi püspöki palotát éppen restaurálták, és hetek óta ki-bejárnak a mesterlegények. A 26 éves Pavnyák (Priblák/Páva) István asztaloslegény a püspöki titkár, dr. Igaz Béla hivatali szobájában gyalulta simára a padlót. Észrevette, hogy a titkár pénzt helyezett el íróasztala fiókjába. Annak távoztával Pavnyák álkulccsal kinyitotta a fiókot, majd az ott talált pénzből 1400 koronát eltulajdonított. A lopás tényére csak másnap reggel derült fény. A tolvajnak azonban nyoma veszett, és csak 1905 októberében sikerült a csendőrségnek Szentlőrincen elfognia.
A pécsi királylátogatás = Tolnavármegye, 1901. szeptember 22. 4. p.
Ferenc József, osztrák császár, magyar király – Apor gróf által – az 1901. évi királylátogatás alkalmával Igaz Béla püspöki titkárnak egy értékes aranyórát ajándékozott. Egy dupla fedelű óra volt, amelynek egyik oldalán a király nevének betűi (F J), a másik oldalán az ország címere zománcból kirakva.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Művei
Igaz Béla: Hetyei Hetyei Sámuel, pécsi megyéspüspök. In: A katholikus Magyarország 1101–1901. II. kötet. Szerk. Kiss János – Sziklay János. Budapest, 1902. 697–701. p.
Igaz Béla: A katolikus kör közgyűlése = Pécsi Est, 1921. október 11. 1. p.
Igaz Béla: Baranyavármegye törvényhatósága követelei a szanálási javaslatok törvényerőre emelését = Pécsi Est, 1924. április 15. 2. p
Források
Cikkek
Igaz Béla dr. … székesegyházi kanonok = Dunántúl, 1912. február 20. 4. p.
Uj cimzetes apátok – Igaz Béla és Frey János királyi kitüntetése = Dunántúl, 1917. június 12. 3. p.
A pápa Igaz Bélát nevezte ki a pécsi káptalan nagyprépostjává = Dunántúl, 1934. október 11. 4. p.
Válságosra fordult Igaz Béla állapota = Pécsi Napló, 1935. szeptember 1. 3. p.
Igaz Béla, dr. – Vasárnap hajnalban elhunyt Igaz Béla dr. nagyprépost, felsőházi tag = Dunántúl, 1935. szeptember 3. 1–2. p.
Igaz Béla dr. = Pécsi Napló, 1935. szeptember 3. 3. p.
Meghalt dr. Igaz Béla pécsi nagyprépost = Tolnamegyei Ujság, 1935. szeptember 4. 2. p.
2553/1935 – Obitus Adalberti Igaz. In: Litterae Circulares ad Venerabilem Clerum Almae Dioecesis Quinque-Ecclesiensis dimissae Anno Domini 1935. Quinque-Ecclesiis, 1935. 41–42. p.
Életrajzok
Pécsi fejek. Szerk. Zsadányi Oszkár és Klamár Gyula. Pécs, 1928. 7. p.
Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 79. p. = https://info.csurgo.hu/images/stories/ekonyvtar/konyvek/Somogyi_Helikon/Somogyi_Helikon.pdf [2025.08.25.]
Igaz Béla, dr. = Magyar Országgyűlési Almanach. A Felsőház és Képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése. 1927–1932. Szerk. Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula. Budapest, 1932. 424–425. p.
Pécsi családfák. Kepes Tibor és Zsadányi Oszkár riportjai. Pécs, 1933. 36. p.
Igaz Béla, dr. In: Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, 1993.
Igaz Béla dr. In: Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja. Szerk. Katics Antal. Pécs, 1933. 208. p.
Igaz Béla, dr. = Magyar Országgyűlési Almanach. A Felsőház és Képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése. 1931–1935. Szerk. Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula. Budapest, 1935. 437. p.
Dr. Igaz Béla nagyprépost a Mecsek Egyesület alelnökének halálára. In. A Mecsek Egyesület Évkönyve a XLV-ik egyesületi évről. 1935. Szerk. Kalteneker Pál. Pécs, 1936. 3–4. p.
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, 1941.
Borsy Judit: Igaz Béla. In: Pécs Lexikon. I. kötet. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 129. p.
Igaz Béla. In: Mecsek Egyesület lexikon. Szerk. Baronek Jenő – Polgárdy Géza. Pécs, 2013. 908 B 34
[1] A kép forrása: MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár = https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/igaz-bela-kepmasa/ [2025.08.25.] Fényképezte: Halmi Béla – Strelszky fiókja, udvari fényképész.
[2] Kropf Gyula gyászjelentése = https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/206328# [2025.08.19.]
[3] Halálozás [özv Kropf Gyuláné szatmári Igaz Berta] = Pécsi Napló, 1919. január 29. 2. p.
[4] Foglalkozása: műszaki tanácsos.
[5] csomortányi Mike Károlyné szül. Kropf Ikla. Forrás: Halálozás [Kropf Gyuláné] = Pécsi Napló, 1919. január 29. 2. p.; Kropf Gyuláné gyászjelentése (A gyászjelentés megküldését köszönöm Dr. habil. Muráth Ferencné Péntek Juditnak); Halálozás [Mike Károlyné Kropf Ilona] = Dunántúl, 1926. november. 21. 7. p.
[6]https://archivum2004.piarista.hu/index.htm?https&&&archivum2004.piarista.hu/rendtortenet/adattarak/neves_diakok_1943-eletpalyak.ht [2025.08.24]; A Kegyes-Tanítórendiek veszprémi Nagy Gymnasiumának értesítője az 1876–77-iki tanévről. Közli: Lévay Imre. Veszprém, 1877. 28. p.; A Kegyes-Tanítórendiek veszprémi Nagy_Gymnasiumának értesítője az 1877–78-iki tanévről. Közli: Lévay Imre. Veszprém, 1878. 36. p.
[7] A Budapest Fővárosi VIII. Kerületi (Józsefvárosi) Községi Nyilvános Főreáltanoda hetedik tudósítványa az 1877/8. tanév végén. Szerk. Felsmann József. Budapest, 1878. 73. p.; A Budapest Fővárosi VIII. Kerületi (Józsefvárosi) Községi Nyilvános Főreáltanoda nyolcadik tudósítványa az 1878/9. tanév végén. Szerk. Felsmann József. Budapest, 1879. 76. p.; A Budapest Fővárosi VIII. Kerületi (Józsefvárosi) Községi Nyilvános Főreáltanoda kilencedik tudósítványa az 1879–80. tanév végén. Szerk. Felsmann József. Budapest, 1880. 95., 97. p.; A Budapest Fővárosi VIII. Kerületi (Józsefvárosi) Községi Nyilvános Főreáltanoda tizedik tudósítványa az 1880–81. tanév végén. Szerk. Felsmann József. Budapest, 1881. 66.; 98. p.; A Budapest Fő- és Székvárosi VIII. Kerületi Községi Nyilvános Reáliskola huszonötödik tudósítványa… az 1895–96. tanév végén. Szerk. Flesmann József. Budapest, 1896. 122. p.
[8] A Cisterci Rend Pécsi Kath. Főgymnáziumának értesítvénye az 1880/81-ki tanévre. Közrebocsájtotta: Dr. Szalay Alfréd. Pécsett, 1881. 38. p.; A Ciszterci Rend Pécsi Kath. Főgimnáziumának értesítője az 1881/82-ki iskolai évről. Közrebocsájtotta: Dr. Szalay Alfréd. Pécsett, 1882. 32., 43. p.; A Cziszterczi Rend Pécsi Kath. Főgimnáziumának értesítője az 1882/83-ki iskolai évről. Közrebocsájtotta: Dr. Szalay Alfréd. Pécsett, 1883. 52 p.; A Cziszterczi Rend Pécsi Kath. Főgimnáziumának értesítője az 1883/84-ki tanévre. Közrebocsájtotta: Dr. Szalay Alfréd. Pécsett, 1884. 43. p.; Iskolatársak 10 éves találkozója = Pécsi Figyelő, 1894. június 26. 2. p.
[9] A képek forrása: A veszprémi piarista gimnázium épülete https://www.europeana.eu/hu/item/2048128/770015 [2025.08.24.]; A Budapest fő- és székvárosi VIII. kerületi községi nyilvános reáliskola huszonötödik tudósítványa… az 1895–96. tanév végén. Szerk. Flesmann József. Budapest, 1896. 1. t.; A Királyi Akadémia épülete 1800 körül = PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya
[10] Budapesti Közlöny, 1883. augusztus 18. 2. p. 48 191/VIII.b. szám alatt – Kropf Lajos és Kropf Béla kiskorúak nagyatádi illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének „Igaz”-ra kért átváltoztatása.
[11] Verzeichnis der Promovierten nach Facultäten – I. Theologische Facultät. In: Jahrbuch der k.k. Universität Wien für das Studienjahr 1891/92. Wien, 1892. 149. S.
[12] Igaz Béla, dr. – székesegyházi kanonok = Dunántúl, 1912. február 20. 4. p
[13] A kép forrása: Igaz Béla: Hetyei Hetyei Sámuel, pécsi megyéspüspök. In: A katholikus Magyarország 1101–1901. III. rész. Szerk. Kiss János – Sziklay János. Budapest, 1902. 700. p.
[14] Egyházmegyei hírek = Pécsi Közlöny, 1917. október 14. 2. p.
[15] Felmentés és kinevezés = Tolnamegyei Közlöny, 1912. augusztus 11. 4. p.; Pécsegyházmegye uj főtanfelügyelője = Tolnamegyei Közlöny, 1912. szeptember 8. 3. p
[16] Kiküldetés = Tolnamegyei Közlöny, 1912. augusztus 18. 3. p.
[17] Installáció a pécsi káptalanban = Dunántúl, 1912. március 16. 2. p.
[18] Uj cimzetes apátok = Tolnamegyei Közlöny, 1917. június 17. 3. p
[19] A kép forrása: Egyházi Közlöny, 1912. március 22. 177. p.
[20] A pápa Igaz Bálát nevezte ki a pécsi káptalan nagyprépostjává = Dunántúl, 1934. október 11. 4. p.
[21] A kép forrása: Janus Pannonius Múzeum ÚLGYO F. 5250.; https://ujkor.hu/content/baranya-varmegye-elso-leventeversenye [2025.08.25.] Váradi Levente: A leventeintézmény helyi szintű kiépülése Baranya vármegye első leventeversenyéig (1921–1926). In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 2023. Pécs, 2023. 160–172. p.
[22] A Mecsek Egyesület évkönyve a XLV-ik egyesületi évről. 1935. Szerk. Kalteneker Pál. Pécs, 1936. 3–4. p.
[23] A Szent István Társulat = Nemzet – Esti kiadás, 1884. november 21. [3. p.]
[24] A kép forrása: Oberhammer Antal: Nem sok az egyetem = Dunántúl, 1927. április 17. 18. p
[25] Iskolánk az 1928—29. iskolai évben = A Ciszterci Rend Pécsi Róm. Kath. Nagy Lajos-Reálgimnáziumának értesítője az 1928–29. iskolai évről. Közli: Buzássy Ábel. Pécs, 1929. 18–19. p.
[26] A kép forrása: Pécs–Baranya 1918–1928. Pécs, 1928. 19. p.
[27] Igaz Béla, dr. – Vasárnap hajnalban elhunyt Igaz Béla dr. nagyprépost, felsőházi tag = Dunántúl, 1935. szeptember 3. 1–2. p.
[28] OSZK Gyászjelentés-gyűjtemény
= https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/260703; https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/260704 [2025.08.28.]
[29] Pécsi Központi Temető Y parcella, 661. sírhely. = https://www.temetopecs.hu/sirhelykereses [2025.08.25.] A családi sírboltba temetettek: Gebhardt István dr.; Gebhardt József; Gebhardt Józsefné özv.; Hambek Pálné; Igaz Béla dr.; Igaz Lajos; Igaz Lajosné; Igaz Mártha Mária; Kropf Gyuláné; Mike Károlyné; Mike Károly.
[30] A fényképet készítette: Schmelczer-Pohánka Éva.
[31] Koszorúmegváltások Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter, Pécs város képviselője a ravatalra szánt koszorú megváltásaként 25 pengőt adományozott a Dunántúl szerkesztősége útján a Pécsi Szent Vince Egylet számára. A Pécsi Háztulajdonosok Szövetsége volt elnökének ravatalára szánt koszorú megváltásaként 15 pengőt adományozott a pécsi VI—VII. kerületi cserkészszövetség céljaira, a Pécsi Postatisztviselők Dalárdája ugyancsak koszorúmegváltásként 10 pengőt juttatott a Dunántúl útján a pécsi országzászlóra.
[32] Dunántúl, 1935. szeptember 3. 8. p.
[33] A város közigazgatási bizottsága… – Igaz Béla emléke = Dunántúl, 1935. szeptember 11. 5. p.
[34] Igaz Béla dr. – Vasárnap hajnalban elhunyt Igaz Béla dr. nagyprépost, felsőházi tag = Dunántúl, 1935. szeptember 3. 1–2. p.
[35] Pécsi fejek. Szerk. Zsadányi Oszkár – Klamár Gyula. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., Pécs,1928. 7.
[36] Ferenc József osztrák császár és magyar király négy alkalommal látogatott el Pécs városába: Az első: 1880. szeptember 24: a második: 1891. június 21: az átépített Székesegyház felszentelése; a harmadik: 1892. szeptember 12–14.: baranyai hadgyakorlatok és a Tettye forrásház felavatása; a negyedik: 1901. szeptember 12–16.: Darányi hadgyakorlat. Forrás: Komlós Attila: Ferenc József pécsi látogatásai = https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=78604 [2025.08.25]