Dr. Varga Levente gyermekgyógyász (1939–2024) emlékére
Egy hajdani, a mai emlékezetben alig ismert pécsi egyházmegyei kápolna története elevenedik meg az alábbiakban. A történeti kutatást még Dr. Varga Levente gyermekgyógyász kezdte meg, ám 2024. május 11-i tragikus halála megakadályozta annak befejezésében. Egy jóbarát, egy elhivatott helytörténeti gyűjtő előtt tisztelegve készült el a sikondai Assisi Szent Ferenc fürdőkápolna teljes históriája: emlékként egy nagyszerű embernek és emlékként egy rövid életű szakrális épületnek.
A sikondai fürdőkápolna történetét a Pécsi Egyházmegyei Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárában kutattuk fel, továbbá sajtóforrásokkal és személyes emlékekkel egészítettük ki. A mind teljesebb megismerés érdekében írásunkat két részben közöljük.
Az 1928-ban alapított, a Pécsi Székesegyházi Uradalom tulajdonában levő sikondai gyógyfürdő messze híres volt lítiumos gyógyvizéről. Úgy is nevezték: a pécsi Lillafüred.[1] Kevésbé ismert azonban, hogy idén 85 éve, 1940. július 21-én vasárnap a vadregényes sikondai völgyben, a szénsavdús melegvizes fürdő közelében, a fővölgy déli részén egy modern tervezésű kápolnát avattak Assisi Szent Ferenc tiszteletére. A kápolnaépítés a háború és a nehéz gazdasági helyzet dacára megvalósulhatott, hiszen „a sikonda fürdő köré csoportosult nyaralóközönségnek lelkében élénken lüktetett az az óhaj, hogy a templom mielőbb teljes pompájában szolgálhassa a katolikus vallás fenséges eszméit.”[2]
A sikondai kápolna képeslapon 1940 után[3]
A kápolnaépítés előzményei és munkálatai
A kápolnaavatás előtti időszakban is élénk volt a hitélet Sikondán: katolikus vendégek, egyházmegyei és egyházmegyén kívüli papok és magasabb rangú egyházi méltóságok is szívesen időztek a csendes erdő közepén található gyógyvizes fürdőben.
A fürdőző vendégek miselátogatási igénye okán 1934 nyarán a Pécsi Egyházmegyei Hatóság a Káptalan megkeresésére engedélyt kért és kapott a Szentszéktől a sikondai fürdőben való istentisztelet tartásra.[4] Ezt követően, ha nem volt éppen üdülő vagy zarándoklaton levő pap, akkor a mánfai plébános járt át vasárnaponként és ünnepnapokon misét celebrálni.[5] 1937. június 16-án az uradalmi kormányzó, Dr. Hanuy Ferenc kérvényére a Püspöki Hivatal képviseletében Virág Ferenc megyéspüspök XI. Pius pápa felhatalmazására engedélyezte a kápolna elkészültéig a szálloda házi kápolnájában (egy földszinti szobában az étterem és a söntés mellett) elhelyezett hordozható, tábori oltárnál („altare portatile”) való misézést.[6]
Mindeközben az 1930-as évek második felére határozottan megfogalmazódott a gondolat, hogy közadakozásból templomot emeltessenek a fürdő számára. Ennek érdekében kérelemmel fordultak Virág Ferenc megyéspüspökhöz és a fenntartó Székesegyházi Uradalomhoz.[7] A kápolnaépítéshez vezető első lépésként 1933 és 1934 folyamán özv. Pilch Andorné villatulajdonos kezdeményezésére indított „sikondai kápolna-alapba” több mint 400 pengő folyt be, adományozó fürdővendégek részéről.[8]
A fürdőt 1935–1940 között Perlesz István Korlátolt Felelősségű Társaságának adták bérbe, aki az 1936. május 28-i bírói egyezség szerint, valamint a fürdőbizottság július 11-i ülésén tett előterjesztésben egy nagyszabású, 300 fő befogadására alkalmas kápolna építésére kért engedélyt a Székeskáptalantól a völgy legdélebbi pontján, a bekötő út mellett, az uradalmi határ előtt, távol a fürdő zajától. Az ügyet a Káptalan az 1936. július 17-i ülésén tárgyalta, Hanuy Ferenc beterjesztése nyomán.[9]
A pécsi Székesegyházi Uradalom sikondai gyógyfürdője[10]
A sikondai kápolna terveinek elkészítésére Körmendy Nándor budapesti építészmérnököt kérték fel.
Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervrajza a sikondai kápolna fő- és oldalhomlokzatáról[11]
A Káptalan 1936. augusztus 7-i ülésén ismertették a benyújtott tervrajzokat, valamint a Központi Egyházművészeti Hivatal Dr. Szőnyi Ottó által jegyzett állásfoglalását.[12]
1936. augusztus 30-án került sor az épülő kápolna alapkövének elhelyezésére az oltártól balra levő, már elkészült, északnyugati falegyenbe.[13] A szentmisét Hanuy Ferenc prelátus-kanonok celebrálta. A koncelebránsok Horváth Kandid, a győri bencés gimnázium igazgatója, dr. Somogyi Antal bencés szerzetes-tanár és püspöki tanácsos, Szabó Dezső egyházkerületi esperes, Kitlinger József mánfai plébános, valamint szeminarista hallgató–kispapok voltak. A jeles eseményt megtisztelte jelenlétével a kápolna tervezője, építtetője, Körmendy Nándor budapesti építészmérnök, valamint Weidinger János kivitelező, építési vállalkozó is.[14]
A sikondai kápolna alapító oklevele és fémtokja (1936. augusztus 30.)[15]
Az ünnepség 10 órakor a fürdőtől vezetett körmenettel vette kezdetét. A templomig vezető úton magyar népviseletbe öltözött leányok és ifjú leventék álltak sorfalat. Az alapkőletétel előtt Somogyi Antal mondott beszédet, kiemelve a kápolna fontosságát a fürdő és a környékbeli hívek számára. Ezután aláírták a pergamen alapítóoklevelet, majd egy súlyos réztokba rakva Hanuy megáldotta, és végül elhelyezték a hatalmas alapkőbe, a leendő oltár mögé:
„Ezennel emlékezetül adjuk a késői utódoknak, hogy Perlesz Istvánnak a pécsi Székesegyházi uradalom birtokához tartozó Sikonda gyógyfürdő bérlőjének költségén, a fürdőtelephelyen Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervei szerint és vezetése alatt épitett és „Assisi Szent Ferenc” tiszteletére felszentelendő templom alapkövét a mai napon, vagyis 1936. augusztus 30-án, Öszentsége XI. Pius pápasága, Önagyméltósága Virág Ferenc pécsi püspöksége, Méltóságos Dr. Hannuy Ferenc prelátus-kanonok, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára és volt rektora, a Székesegyházi uradalom kormányzósága idejében dr. Hanuy Ferenc Öméltósága prelátus-kanonok, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára és volt rektora, a Székesegyházi uradalom kormányzója az Egyház szertartásai szerint megszentelte és a templom falába ezen alapítóokmánnyal együtt az alapkövet a Szentháromság egy Isten nevében elhelyezte.
Sikonda, 1936. augusztus 30.
Aláírók:
Dr. Hanuy Ferenc, Körmendy Nándor, Weidlinger János, Perlesz István, etc.
A szentmise után, 13 órai kezdettel a 24 meghívott vendég egy díszebédre volt hivatalos, ahol köszöntőt mondtak Virág Ferenc megyéspüspökre, a szálloda üzemeltetőjére, valamint az építészére is.
Az építési munkák lassan haladtak: az alapmunkálatok jelentősen, mintegy 70%-kal megdrágították a bérlő többletkiadásait, ekkor a Székeskáptalan nagylelkűen felajánlotta az építkezéshez szükséges tégla (felmentés a 20 pengő/darabár megfizetése alól), valamint a tetőszerkezethez szükséges faanyag ingyenes rendelkezésre bocsátását. Tették mindezt azzal a kitétellel, hogy a gömbfák kidolgozásáról a bérlőnek kellett gondoskodnia. Az uradalomban azonban a szükséges 65 m3 gömbfa helyett csak 24 m3 állt rendelkezésre.[16] Az építés alapanyagát, a terméskövet a Székesegyházi Uradalom árpádtetői kőbányájából hozatták, amelyet az építtető szintén ingyen kapott meg. Ugyanígy engedélyt szereztek a szükséges homok szabad bányászatára is.[17]
-
A sikondai kápolna a pécsi Székesegyházi Uradalom határán[18]
A templom előtti rét helyére díszcserjékkel és fákkal ékesített parkot terveztek. [19] 1937 nyarán már állt a végül 80–100 hívő befogadására alkalmas kápolna. A templom freskóinak elkészítésére 1937-ben Aba-Novák Vilmos festőművész–tanárt kérték fel, aki – a sajtó értesülése szerint – 10 000 pengőt kapott volna munkájáért. „A főoltárkép Krisztust ábrázolja, jobbján Assisi Szent Ferenc, balján Szent Erzsébet, a jótékonyság és az alázatosság szentjei vannak kedvesen játszadozó angyalok társaságában. A főoltárról felnyúló feszület szárai a Krisztus kép szíve helyén találkoznak. A mellékoltárok képei közül a templomhajó bal oldalán levő oltárképen Szűz Mária a kis Jézussal, a jobb oldalon levő oltárképen Szent József képe terveztetett.”[20] A Központi Egyházművészeti Hivatalt megkeresték a kápolna falfestésének felülbírálata ügyében: „Elmélyült hitből fakadó vallomásként” aposztrofálták azt, csak a súlyos festés helyett a rajzosabb felfogást javasolták.”[21]
Aba-Novák Vilmos freskóvázlata 1937-ből a sikondai kápolna részére[22]
A kápolnaszentelést a fürdőtulajdonos, Perlesz István már 1937 nyarán meg kívánta tartani. Még a sajtóban is nyilatkozatot tett, hogy nagy ünnepséget terveznek, amelyen Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást kérték volna fel az ünnepi szentmise celebrálására. Filmfelvétel készítése is tervben volt. Kevésbé vagy egyáltalán nem ismert tény, de a kápolna mellé ekkor Perlesz egy papi otthon és egy szanatórium létesítését is tervbe vette.[23] A nyár végére látszott, hogy néminemű csúszás ugyan hátráltatja a nyári felszentelést, de Perlesz bízott benne, hogy az még 1937 folyamán végbe mehet.[24]
De ez nem történt meg, mint ahogy az Aba Novák-féle freskó megrendelése sem. Utóbbi megvalósításának a magas ár lehetett a gátja.
A munkálatok még három éven keresztül tartottak, mert Perlesz folyamatosan pénzzavarral küzdött, végül teljesen eladósodott: a szerződésben vállalt teljes összeg helyett, csak 10–15 000 pengőt tudott áldozni a kápolna felépítésére.[25]
1939 őszére a kápolna készen állt, ám ezzel párhuzamosan a Székesegyházi Uradalom kilakoltatási pert indíttatott Perlesz ellen, aki 1940 júniusában lemondásra kényszerült, majd elköltözött Sikondáról. A tetemes adóssággal terhelt bérletet Perlesz által 1939-ben fürdő-főorvosnak meghívott Dr. Breznay Géza protestáns orvos kapta meg, és egyúttal lelépési pénzt fizetett a korábbi bérlőnek.[26]
A kápolna leírása
Korabeli pontos műleírás hiányában a tervek alapján kaphatunk képet a kápolnáról, ahová egyházi szimbólumokkal díszített, kovácsolt vassal védett, széles üvegajtón keresztül lehetett belépni. A bejutás három lépcső magasságban elhelyezett, tágas szélfogókon keresztül nyílt a kápolnatérbe. A szélfogó két oldalán alakították ki a szertárt és a harangozó helyiséget. A kápolnatér alapterülete az áldoztatókorlátig 8 x 6,6 m, azaz 52,8 m2, a szélfogó alapterülete pedig 2,8 x 5,18 m, azaz 14,5 m2. A lépcső és a gyóntatószék 3 m2. A teljes alapterülete 67,3 m2 lett. 40 ülőhelyet terveztek, és 185 állóhelyet, még a kóruson 38 ember fér el kényelmesen, de visszaemlékezések szerint a befogadókészsége a kápolnának jóval kisebb lett. A kápolnatérből egy lépcsőn keresztül vezetett az út a szentélybe, melynek apszisába egy főoltár, két oldalt pedig két mellékoltár volt. Onnan négy lépcső vitt fel a főoltár szentélyterébe.
Körmendy Nándor budapesti építészmérnök sikondai kápolna szentélyének tervrajza (1936)[27]
A szentélyhez kapcsolódó sekrestye küllemre hasonlóan lett kialakítva. A sekrestyét kis feljáraton lehetett megközelíteni, amely egy belépőn keresztült egy mellékhelyiségbe vezetett. A kápolnatérből lépcsőn keresztül lehetett a kórusra eljutni. A harangokat a kórus melletti fali vaslétra segítségével lehetett elérni. A hófehér meszelt falon kovácsoltvas lámpák voltak. A padlót mozaiklapokból rakták ki. A szentélybe szószéket is terveztek, de ez a képeken nem látszódik.[28]
A sikondai kápolna főhajója a szentéllyel 1941 nyara után[29]
A villatulajdonosokból kápolna bizottság alakult, amely céljául tűzte ki a kápolna méltó felszereléséről való gondoskodást.
A templom berendezési tárgyai vásárlások, felajánlások és adományok révén kerültek a kápolnába. Az egyik kiemelkedő ajándékot 1938-ban tette özv. Pilch Andorné villatulajdonos, elhunyt pécsi építész férje emlékére: egy Szomor László szobrászművész által a Zsolnay-gyárban készített, pirogránit eozinos főoltárt ajánlott fel. Stipesének (az oltár menzája alatti tömb- vagy szarkofágszerű alsó rész) két angyalos arany domborműve mellett oldalán az adományozás tényét meg is örökítették: „Ezen oltár Isten dicsőségére 1936. jul. 22-én elhunyt Pilch Andor emlékére épült 1938-ban.” A tabernákulumnak feszülete is művészi ihletettségű volt.[30] Az oltárlépcsőzet és a szentélypadló burkolatát szintén pirogránitból készítették.
A Zsolnay oltár ma az adományozói felirattal[31]
A kápolna további felszerelései és adományozói
A Pécsi Püspöki Levéltár, a plébánia történeti és a sajtóforrásokból a berendezési tárgyakról is képet kaphatunk, amelyeknek költségét egyéni felajánlások mellett a Székesegyházi Uradalom állta.
- Johan Hugo tervezte, Jézust ábrázoló kerekablak-rozetta üvegfestmény (bejárat fölött) és a sekrestyeszekrény – Dr. Hanuy Ferenc ajándéka (22 pengő);
- 8 db templompad, 2 db első pad ülő-előrésze, az utolsó pad hátán térdeplő – Székesegyházi Uradalom ajándéka;[32]
- Szent Józsefet ábrázoló üvegablak – névtelen pécsi polgár ajándéka;
- a szentély Szent Annát ábrázoló üvegablaka – Heigl Jenő és neje Loboda Ilona ajándéka (270 pengő);
- harmónium (Angster) – a hívek gyűjtéséből (446 pengő)[33];
- Megyer Mejer Antal iparművész által tervezett zárt gyóntatószék és miseruhák (fehér-piros, zöld, viola) – dr. Koch Ede kanonok ajándéka;
- csipkés alba – Pilch Ernőné ajándéka;
- harang – Szabó István és neje adománya;
- ablakvas – Sebők Andor adománya;
- örökmécses – Heigl Jenő és neje Loboda Ilona ajándéka;
- két Zsolnay szenteltvíztartó – Szabó Irén és Szabó Mária ajándéka;
- imazsámoly – dr. Trin Miklósné ajándéka;
- falicsengő – dr. Kuzsinszky Bálintné ajándéka;
- cibórium – dr. Koch Ede kanonok ajándéka;
- kegyszerek –Székesegyházi Uradalom ajándéka
- misekönyvtartó – Károlyi Emilné ajándéka;
- oltárterítő – özv. Pilch Andorné ajándéka;
- oltárterítő – özv. Szabó Zoltánné ajándéka.
Hatalmas érdeklődés mellett az Assisi Szent Ferencről elnevezett sikondai fürdőkápolna felszentelésére, idén 85 éve, 1940. július 21-én, vasárnap került sor. A mánfai hívek processzióval mentek Sikondára. A vendégeket a piros színű, mánfai népviseletbe öltözött lányok kísérték. Az egyházmegye részéről Virág Ferenc megyéspüspök mellett Hanuy Ferenc prelátus-kanonok, uradalmi kormányzó, Dr. Koch Ede, Dr. Gebauer Miklós, Dr. Jakab Béla kanonokok, továbbá Fent Gyula kerületi esperes, magyarszéki és Kitlinger József mánfai plébánosok vettek részt. Nyaraló vendégként jelen volt Tihanyi Péter laszári esperes-plébános is. A vármegye részéről is számos vezető képviseltette magát: így dr. Blaskovich Iván főispán, vitéz Horvát István alispán, Ollé István főjegyző, Jilly Endre főszolgabíró, dr. Hal József, dr. Fónay István tisztifőorvosok, végül Gosztonyi Gyula káptalani mérnök.[34] Az ünnepségen Perlesz István és neje már nem vettek részt. A megyéspüspök a porciunculai Poverelloról mondott magasröptű beszédet.
A sikondai fürdőkápolna[35]
Az elkészült új kápolna a mánfai lelkészség területéhez tartozott. Lelkészei a következő személyek voltak:
- Kosztolányi (Kit(t)linger) József ([1931]1940–1942) – (Tekerespuszta, 1902. április 7. – Siklós, 1977. szeptember 18.)
- Nagy Sándor (1942–1951) és (1963–1984) – (Sárszentmiklós, 1909. április 6. – Székesfehérvár, 1988. november 9.)
- dr. Solti István (1951–1963) – (Berzence, 1912. március 13. – Pécs, 1976. november 13.)
Nagy Sándor mánfai plébános[36]
Az újonnan felszentelt kápolna szentélye a korábbi tervek elhalasztása miatt még festetlen volt. A Kápolna Bizottság Pécsi-Pilch Dezső (1888–1949) festőművészt, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanárát és rektorát bízta meg az Assisi Szent Ferenc életéből való jelenetek megfestésével. 1941. január 22-én a mánfai lelkészi hivatal a sikondai kápolna kifestése ügyében levelet intézett a Pécsi Egyházmegyei Hatósághoz.[37] A sikondaiak ismét gyűjtésbe kezdtek a faliképek 2800 pengős költségéhez: a Székesegyházi Uradalom 1500 pengővel, Dr. Jakab Béla kanonok 500 pengővel járult hozzá.[38] A freskó témájához kapcsolódóan a szentély két színes üvegablakának megtervezése is Pécsi-Pilch Dezső munkája, amelynek kivitelezését a szintén pécsi származású Johan Hugó iparművész végezte el.[39]
A Székesegyházi Uradalom a Pécsi-Pilch-féle terveket felküldte Budapestre az Egyházművészeti Tanácshoz véleményezésre.[40] Eközben a festőművész 1940 telén az egyházművészeti kiállításon bemutatta terveit.[41]
Pécsi-Pilch Dezső[42]
A festőművész 1941. július 1-től augusztus közepéig Sikondán tartózkodott, és a szentély kifestésén munkálkodott. „A félköríves szentély falán lap arany háttérben Assisi Szent Ferenc életéből vett jelenetek lesznek és pedig középütt az Alverno hegyén történt stigmatizáció, baloldalt a naimi-beli ifjú meggyógyítása, jobbról pedig az a jól ismert legenda, amidőn Szent Ferenc az ég madarainak s az erdő vadjainak prédikál. Az épület stílusához s a vadregényes Mecsek festői környezetéhez simuló modern ízlésben…”[43] Ő tervezte a 10 darab üvegablak „ikonografikailag hibátlan” szentjeit., amelynek terveit a Központi Egyházművészeti Hivatalból, Dr. Molnár Ernő „egyházi, művészi és liturgikus szempontból” kifogástalannak minősítette.[44]
A falfestményt 1941. augusztus 11-én, Hanuy Ferenc püspöki helynök, prelátus-kanonok szentelte fel. Sajnos Pécsi-Pilch Dezső hivatalos budapesti elfoglaltságai miatt nem lehetett jelen a szentmisén. Az ünnepi ebédet követően litánia volt a kápolnában.[45]
Pécsi-Pilch Dezső oltárképe a sikondai kápolnában korabeli képeslapokon (1941)[46]
1942 augusztusában Pilch Dezső a hajó bal falára Skóciai Szent Margit életének főbb eseményeiről készített kompozíciót: a vadászó, a hajótörött, a kézimunkázó és a gyógyító, középen pedig a férjével a Szentírást az egyházi zsinaton magyarázó Margitról.[47] A munkálatok 4000 pengőbe kerültek, amelyhez Dr. Koch Ede prelátus-kanonok 1000 pengővel járult hozzá. A fennmaradó összeg megszerzésére egy ötletes felhívást tettek közzé: a Margit nevű hölgyek, különösen, akik a sikondai fürdőt látogatják, 1–1 pengővel járuljanak hozzá a költségekhez. A sikondai lakos, Palichné kezdte meg az adakozást 50 pengővel.[48]
1944 nyarán Koch Ede prelátus-kanonok adományából a hajó jobb oldalán egy Szűz Mária festménnyel díszített oldaloltárt építettek, amelyet június 13-án szentelték fel a hívek és a fürdőlátogatók jelenlétében.[49]
A sikondai Assisi Szent Ferenc fürdőkápolna bár a második világháborúra teljesedett ki, 1944-ig működése viszonylag békés keretek között zajlott. Történetét hamarosan folytatjuk!
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtár- és levéltárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár és Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
[1] Vécs Ottó: Mire tanít egy magyar kulturváros? A pécsi Lillafüred = Esztergom és Vidéke, 1933. október 8. 2. p.
[2] A nyáron megkezdik a sikondai templom kifestését – A Poverello sikondai kultusza = Dunántúl, 1941. május 21. 3. p
[3] A kép forrása: Zempléni Múzeum (Szerencs) – Képeslapgyűjtemény
[4] PEL PPL 2045/1934 – misézési engedélykérés a sikondai fürdő (1934. június 29.); PEL PPL 2264/1934 – Szentszéktől engedély (Pécs, 1934. július 19.)
[5] PEL III. 222. Mánfa – Historia Parochiae ab Anno 1924–
[6] PEL PPL 1796/1937 – A sikondai kápolna elkészültéig altare portatile való misézésre engedélyt kér Sikondán – Dr. Hanuy Ferenc praelatus-kanonok (1937. június 16.) Codex 822. kánon 4. §-a alapján.
[7] Gyászmisét mondottak Sikondán Dollfuss kancellárért = Dunántúl, 1934. augusztus 3. 5. p.
[8] PEL PPL 315/1935 – A létesítendő sikondai kápolna javára való gyűjtés (Pécs, 1935. január 31.)
[9] PEL II. 1c.2. 39.= Székeskáptalani jegyzőkönyvek 1935–1937.; PEL PPL 1798/1936 – Jegyzőkönyv a sikondai fürdőtelepen építendő kápolna helyének kiválasztása ügyében (1936. június 12.) A végleges helyszín mellett a fürdőépülettel szembeni terület volt megjelölve.
[10] A kép forrása: Zempléni Múzeum (Szerencs) – Képeslapgyűjtemény
[11] HU MNL BaML 4663/1936 – Körmendy Nándor: A sikondai gyógyfürdő kápolna terve (Budapest, 1936 július) Méret: 1:100. Köszönöm Bősz Attila főlevéltáros és Pintér Tamás segédlevéltáros segítségét.
[12] PEL PKL 2201/1936 = Központi Egyházművészeti Hivatal 280/1936. – Dr. Szőnyi Ottó (Budapest, 1936. július 29.) = PEL II. 1c.2. 39. – 379/270 = Székeskáptalani jegyzőkönyvek 1935–1937.
[13] PEL II. 1.c.2. 39. – 400/308 = Székeskáptalani jegyzőkönyvek 1935–1937.
[14] Hanuy Ferenc dr. prelatus-kanonok vasárnap ünnepélyes keretek között szentelte fel Sikonda gyógyfürdő épülő templomának alapkövét = Pécsi Napló, 1936. szeptember 1. 3. p
[15] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – PEL.III. 222. Plébániai levéltárak – A mánfai plébánia iratanyaga 47.
[16] PEL II. 1c.2. 39. – 400/308 = Székeskáptalani jegyzőkönyvek 1935–1937.
[17] PEL III. 222. Mánfa – Historia Parochiae ab Anno 1924–, Pécsi Káptalani Gyűlés Jegyzőkönyve – PEL PKL PKGYJKV (1936. augusztus 14.) Az építkezés engedélyezése és a felajánlott építőanyagok.
[18] A kép forrása: Zempléni Múzeum (Szerencs) – Képeslapgyűjtemény
[19] Sikonda fejlődése = Dunántúl, 1937. június 15. 4. p.; Templomszentelésre készülődik Sikonda fürdő = Dunántúl, 1937. augusztus 1. 8. p.
[20] PEL PPL 2130/1937 – A Központi Egyházművészeti Hivatal (206/1937) véleményezés: megkerestetik a sikondai kápolna falfestmény-terveinek felülbírálása céljából (Budapest, 1937. július 21.) [áthelyezve: 387/1960]
[21] PEL PPL 2130/1937 – A Központi Egyházművészeti Hivatal (206/1937) véleményezés: megkerestetik a sikondai kápolna falfestmény-terveinek felülbírálása céljából (Budapest, 1937. július 21.) [áthelyezve: 387/1960]
[22] https://viragjuditgaleria.hu/hu/termek/vazlat-a-sikondai-kapolna-falkepehez-ii-1937-1938/ [2025.03.18.]
[23] Sikonda fejlődése = Dunántúl, 1937. június 15. 4. p.; Templomszentelésre készülődik Sikonda fürdő = Dunántúl, 1937. augusztus 1. 8. p.
[24] Templomszentelésre készülődik Sikonda fürdő = Dunántúl, 1937. augusztus 1. 8. p.
[25] PEL III. 222. Mánfa – Historia Parochiae ab Anno 1924–
[26] PEL III. 222. Mánfa – Historia Parochiae ab Anno 1924–; Vratarics Györgyné: Sikonda-fürdő története 1928–1978. [S.l., 1988] (Magánkiadás)
= https://www.mediadigitar.hu/helyismereti_konyvtar/vrataricsgyorgyne_sikondafurdotortenete_1988.pdf [2025.03.20.]
[27] HU MNL BaML 4663/1936 – Körmendy Nándor: A sikondai gyógyfürdő kápolna terve (Budapest, 1936. július) Méret: 1:100
[28] A felügyelet javaslatainak ismeretében Virág Ferenc megyéspüspök engedélyezte az építkezés megkezdését. In: Soós Józsefné – Timár Istvánné: Sikonda-fürdő története (1927–2014). Komló, 2015. 20. p.; PEL II. 1.c.2. 39.= Székeskáptalani jegyzőkönyvek 1935–1937.
[29] A kép forrása: A Varga család fényképgyűjteménye. Hálás köszönettel tartozom Prof. Dr. Varga Csabának a családi fényképek megküldéséért.
[30] PEL PPL 1703/1938 – A Központi Egyházművészeti Hivatal véleményezése (Budapest, 1938. június 2.) – Dr. Molnár Ernő.
[31] A képek forrása: 1/ Dallos Tamás komlói plébános és 2/ Dr. Varga Levente gyermekgyógyász fotója. Tamás Atyának és Dr. Varga Csaba jogászprofesszornak ezúton is köszönöm a mánfai imaház külső-belső fényképinek megküldését.
[32] PEL PPL 1889/1941 – Schönberger Lajos pécsi asztalosmester felkérése a 8 templompad, 2 első pad ülő-előrész, az utolsó pad hátán térdeplő elkészítésére. 900 pengő költség. (Pécs, 1941. június 23.)
[33] A nyáron megkezdik a sikondai templom kifestését – A Poverello sikondai kultusza = Dunántúl, 1941. május 21. 3. p., PEL III. 222. Mánfa – Historia Parochiae ab Anno 1924–
[34] Sikonda ünnepe. Virág Ferenc megyéspüspök felszentelte a fürdőhely kápolnáját = Dunántúl, 1940. július 23.
[35] A képeslap forrása: HU MNL BaML XV.42. – Borsy Károly képeslapgyűjteménye
[36] [36] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár – PEL.III. 22. Plébániai levéltárak – A mánfai plébánia iratanyaga – katonai igazolvány.
[37] PEL PPL 284/1941 – Pécsi-Pilch Dezső terveinek megküldése Wittinger József mánfai adminisztrátor által az Egyházmegyei Hatósághoz (Pécs, 1941. január 24-i Káptalani Gyűlés)
[38] A nyáron megkezdik a sikondai templom kifestését – A Poverello sikondai kultusza = Dunántúl, 1941. május 21. 3. p; Soós Józsefné - Timár Istvánné: Sikonda-fürdő története (1927–2014). Komló, 2015. 23. p.; PEL III. 222. Mánfa – Historia Parochiae ab Anno 1924–; PEL PPL 297/1941 – A Székesegyházi Uradalom hozzájárulása 1500 Ft-tal a sikondai kápolna kifestéséhez.
[39] Mendöl Zsuzsanna: A modern építés térhódítása Pécsett és Baranyában = Baranyai Művelődés, 1987/1. 62. p.
[40] A nyáron megkezdik a sikondai templom kifestését – A Poverello sikondai kultusza = Dunántúl, 1941. május 21. 3. p.
[41] Pécsi Pilch Dezső Sikondán = Pécsi Napló, 1941. július 31. 6. p.
[42] A kép forrása: https://www.kieselbach.hu/muvesz/pecsi-pilch-dezso_881 [2025.03.21.]
[43] A nyáron megkezdik a sikondai templom kifestését – A Poverello sikondai kultusza = Dunántúl, 1941. május 21. 3. p.
[44] PEL PPL 1946/1941 – A sikondai kápolna színes üvegablakaira összegyűlt összeg (Pécs,1941. július 7.)
[45] A nyáron megkezdik a sikondai templom kifestését – A Poverello sikondai kultusza = Dunántúl, 1941. május 21. 3. p., (sz.g.): Fürdőélet Sikondán – Pécsi Pilch Dezső még júliusban befejezi a fürdőtelepi kápolna szentélyének festését = Dunántúl, 1941. július 29. 5. p., Elkészült a Sikonda kápolna szentélyének falfestménye = Dunántúl, 1941. augusztus 12. 5 p.; Felszentelték a Sikonda gyógyfürdő kápolnájának freskóit = Pécsi Napló, 1941. augusztus 12. 2. p.
[46] A képeslapok a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára és a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményeiből származnak.
[47] PEL PPL 3120/1942 – Virág Ferenc megyéspüspök levele Pécsi-Pilch Dezsőnek a Szent Margit képek tárgyában (Pécs, 1942. szeptember 15.)
[48] (sz.g.): Tovább szépül a sikondai templom – Pécsi-Pilch Dezső az idei nyáron Szent Margit életének főbb eseményeit festi meg = Dunántúl, 1942. július 3. 4. p.
[49] Ismét oltárt szenteltek a sikondai templomban = Dunántúl, 1944. június 20. 6. p.