A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház közelségében, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szomszédságában található Rózsakert ünnepélyes megáldására és a nagyközönség számára való megnyitására 2022. augusztus 20-án, Szent István királyunk és az államalapítás ünnepén kerül sor a KOVÁSZ, az I. Pécsi Egyházmegye Családi Fesztivál keretében. A Rózsakert 4–5. századra visszanyúló történetéből. Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője válogatott szemelvényeket.
A Rózsakert területének (ma Janus Pannonius utca 10.) múltja a késő római korra tekint vissza, ám a pécsi lakosok számára inkább a belvárosban 1954 és 2010 között működő, igencsak népszerű zenés-táncos nyári vendéglátó egységét, a Rózsakert Vendéglőt idézi fel. Az alábbiakban áttekintést adunk a helyszín több mint másfél évezredes történetéről.
A késő római kori temető és középkori lakóépület
A Rózsakert napjainkban kiemelten védett régészeti lelőhely, amely Sopianae késő római kori (4–5. századi) északi temetőjének és a középkori városnak a területén található. Ma a Janus Pannonius és a Káptalan utcák által határolt területen fekszik, talajszintje pedig a környező utcákhoz képest 2–4 méterrel magasabban található. A területen a 2010–2011-es régészeti ásatást megelőzően feltárás nem folyt. A délnyugati sarka mellett került elő egy avar kori sír és egy középkori falmaradvány, a nyugati támfal előtt pedig hódoltság kori csorgókút maradványaira bukkantak. A telek az UNESCO által 2000-ben a világörökség részévé nyilvánított 4. századi ókeresztény sírépítményeket magába foglaló területen kívül esik.[2]
A Rózsakertben az első régészeti feltárást 2010 nyarától Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régész-főmuzeológusa irányította. A 2010 őszén végzett ásatás egy késő római kori háromapszisos temetői épületet (cella trichora) és egy középkori kőfalazatú lakóépület maradványait azonosította.[3]
A Rózsakert alatti cella trichora alaprajza és 3D rekonstrukciója[4]
A cella trichora 380 és 420 között épülhetett, téglalap alapú központi tere alatt pedig egy kriptát is rejtett, amelynek falán nem voltak freskók. Benne temetkezésre utaló nyomot nem találtak, így valószínűleg szarkofágokban (1–4 darab) temetkezhettek, ám ezek onnan eltűntek.[5]
A munkálatok során az északkeleti sarokban hat darab, késő római (4–5. század) téglasír, valamint középkori és hódoltsági gödrök is felszínre kerültek.[6]
A Római Birodalom hanyatlását követően az itt található romos épületek megmaradtak. Feltételezések szerint a Rózsakertben feltárt háromkaréjos római kori temetőkápolna lehetett az egyik, a Pécs középkori latin nevében jelzett (Quinqueeccclesiae – Quinqie Basilicae) öt szakrális épület közül.[7]
A terület a középkortól 2016-ig székeskáptalani tulajdonban volt. 14–16. századra kőfalazatú lakóépületet állítottak fel, északi helyisége alatt pedig pincét alakítottak ki, amelynek egyes falait a kripta adta. Körülötte északi és déli irányban gazdasági udvar terült el. Az épület a késő középkorban, de legkésőbb a hódoltsági időszakban leégett, és már nem építették újjá, majd az idő előre haladtával a földfelszínig teljesen elpusztult.[8]
Az újkori kanonoki lakóház
A területre vonatkozó részletesebb adatok már a török utáni időszakból származnak. Az 1695-ös összeírás (Conscriptio) nem említ a helyszínen sem házat, sem romokat, csak puszta helyként írja le. A 497 négyszögöl nagyságú terület az alsó kanonoki házsor délnyugati sarkában volt megtalálható.[9]
1736-ban a birtokfelosztások következtében a káptalan tagjainak nemcsak a terménytizedként beszedett, hanem a saját birtokaikon megtermett gabonát is tárolniuk kellett. Ennek nagy részét eleinte házaik padlásán helyezték el, ám ha ez nem bizonyult elegendőnek, akkor magtárat (granarium) építettek. A terület sokáig tároló funkciót töltött be: itt raktározták a Székesegyház új tetőzetét és a szükséges faanyagokat, valamint a felépítendő magtárhoz szükséges téglákat, és kutat is ástak. Az alsó kanonoki soron levő első kanonoki házzal (ma Janus Pannonius utca 4.) átellenben, az utca déli oldalán 1747 őszén kezdték volna el Domsics Mátyás őrkanonok[10] javaslatára a közös káptalani gabonatároló épület felállítását, ám heves vita támadt a város és a káptalan között a terület tulajdonlást illetően. Ennek kapcsán egy csaknem kétéves per vette kezdetét, amelynek végeredményeképpen a Káptalan elállt az eredeti tervektől, és végül a felépítendő közös magtár helyszínének a mai Rózsakert nyugati sarkát jelölte ki.[11]
A káptalani magtárépület 1750 körül készült el, tervrajza pedig Hike Kristóf kőfaragó munkája volt. Sajnos mivel semmilyen rajz/kép, fénykép nem maradt fenn az épületről, feltételezzük, hogy a tervrajzon szereplő épület – esetlegesen kisebb módosításokkal – valósult meg.[12]
A feltételezett közös káptalani magtár Hike-féle tervrajza és alaprajza[13]
A káptalani magtárat és kertet először 1770-es és az Anton Duplater-féle 1777-es kataszteri térképen tüntették fel.[14] Ugyanezen év december 23-án a szomszédos lakóházban élő kanonok, Petheő József[15] kérvényezte a Káptalannál, hogy a granáriumot és a kertet csatolják a szomszédos kanonoki házhoz (ma Janus Pannonius utca 8.), de bizonyítás nyert, hogy ez a terület sohasem tartozott a lakóépülethez. Végül csak a magtár földszinti részének használatát engedélyezték neki.[16]
A káptalani díszkert és a magtár az 1770-es és az 1777-es Duplater-féle kataszteri térképen
1778-ban javításokat végeztek a magtár épületén, ahogy tették ezt 1826-ban is. 1831-ben a kanonoki lakóház és a magtár közti sövénykerítést elbontották. A magtár szerepe az évek előre haladtával fokozatosan csökkent, 1848-ra az egyházi tized megszüntetésével gyakorlatilag meg is szűnt. Innentől a kert nyugati végében található, kihasználtság nélküli épületet kiadták, és katonai szállásként és ruhatárként használták. A tervekben kiadó boltként és lakásszobaként való hasznosítása is szerepelt, de egyik sem valósult meg. Az 1865-ös kataszteri térképen a helyrajzi száma 569 (magtár)–570 (kert) volt.[17]
Az 1865-ös kataszteri térkép részlete[18]
1883. január 29-én a Káptalan elhatározta, hogy ismét saját kezelésbe veszi a magtárat és tataroztatja. A pince használatára azonban a szomszédos lakóépületben élő kanonok (Girk Alajos[19]) továbbra is igényt tartott.[20]
1893. október 30-án a magtár lebontásáról döntöttek, amelyet csak a következő év tavaszán kezdtek meg. Az épület helyére ekkor került egy kb. 100 méter hosszú faltalapzaton, faragott kőburkolaton nyugvó kerítés, tetején öntött díszes vasráccsal, amely a káptalani kertet és teret volt hivatott díszíteni és védeni.[21] A kerítés teljes megvalósítása azonban 1906-ig elhúzódott.[22]
A Kardos Kálmán utca vége (A mai Rózsakert sarka a borozó és a kis trafik nélkül)[23]
Az 1948/49 utáni politikai változások következtében a Kardos Kálmán (1948-tól Janus Pannonius) utcai kanonoki lakóházakat államosították, de káptalani kert székeskáptalani tulajdonban maradt, és bérleti díj fejében adták át a Pécsi Vendéglátó Vállalatnak.
Egy éves tervezést követően, 1954. május 1-jén nyitotta meg itt a Pécsi Vendéglátó Vállalat 350 fő befogadására alkalmas nyári vendéglátó egysége/szórakozóhelye, a Rózsakert Vendéglő, és egyúttal megkezdték Hengl Ádám építésvezető felügyeletével a zenepavilon építését, valamint a parkosítást.[24]
A Rózsakert látványterve 1953-ban[25]
A Rózsakert-vendéglő egy részét 1956 tavaszán palatetővel látták el, hiszen számos esetben záporeső lepte meg a szórakozó közönséget, akiknek így el kellett hagyniuk a kerthelyiséget.[26]
A Rózsakert hirdetése (Dunántúli Napló, 1959. augusztus 5. 6.)
1964-ben Gedeon Endre lett a vendéglátóegység vezetője. A kerthelyiség az időjárástól függően, április/májustól szeptember végéig, 10 és 24 óra között volt nyitva. 1975 után a Janus Pannonius utca folyamatos lakói panaszainak engedve este 10 óra után a zenés műsorok elhallgattak.[27] 1980-ban a vezető Gál Béla, az utolsó bérlője és üzemeltetője pedig 1994 és 2010 között Rippl Béla, a Kalamáris Vendéglő és a Vinotéka üzletvezetője volt.
Janus Pannonius utcai légifotó 1969-ből[28]
A Rózsakertben szinte minden korosztály körében igen népszerűek voltak az élő zenés-táncos estek. Eleinte a népzene és magyar zenei előadások (Utry Anna, Rabb József, Ráday László, Kalmár Pál) mellett könnyűzenei szólóénekesek (Mary Zsuzsi, Poór Péter, Zalatnay Sarolta) léptek fel, de tartottak itt operett-estet (Dubnoszky Tatjana, Oswald Gyula, Hársádi Lilla, Tallós Klári, Csonka Endre, Vadas Kiss László, Murányi Lili), és sörzenét is.
A Rózsakert-vendéglő[29]
A könnyűzenei rajongók a szalonzenétől a beatig megtalálhatták itt a kedvükre valót. A Rózsakertben esténként olyan népszerű zenekarok léptek fel, mint a Szigligeti tánczenekar, Mecsek Zenekar (vezényelt: Veér Ernő) Kovács Árpád tánczenekara, Savages együttes[30], Csornai Beategyüttes, Zsoldos Jenő zenekara, Gaudium együttes, Kódex együttes, Funny Fools, Médium, METRO Együttes (Zorán vezetésével), Dunai Tamás és a Budapest Dixieland, PMD Blues Band. Egyes műsorszámokat helyszíni közvetítésként a rádióban is meghallgathattak az emberek.
Az 1950-es évek tánczenekara és az 1965–1975-ös években igen népszerű Savages (Vadak) Együttes[31]
A Rózsakert Étterem egyéb rendezvények befogadója is volt: ekképpen divatbemutatók (Kovács Kata), húsvét környékén nyúlkiállítások, tavasszal vagy ősszel díszbaromfi és galamb-kiállítások, sportszer- és camping-kiállítások, mezőgazdasági kisgép és -eszközbemutatók mellett bútorbörze, mixerverseny, gyerekmajális, szüreti bál, főzőverseny, nosztalgia klub helyszíneként is szolgált.
A Baranyaker divatbemutatója a Rózsakertben[32]
1994. július 4-én hajnalig itt tartották a Játék Határok Nélkül eurovíziós vetélkedő előző napon felvett, a Szent István téren rendezett pécsi fordulójának búcsú ünnepségét.[33]
A borozó
A kert alatt lévő borozópince története 1925 és 2016 közöttre tehető. A káptalani borüzlet 1950 után Sétatéri Hörpintő, Sétatéri Poharazó, Lordok Háza, majd „Papucs” Borozó néven vált ismertté. Volt művészek találkozóhelye, talponálló kocsma, valamint a főiskolások és az egyetemisták körében népszerű kricsmi is.
Működése 1925. május 22-ével vette kezdetét, amikor a Káptalan elhatározta, hogy a pincére a Kardos Kálmán utca felől (10. szám) bejáratot nyit és mellé egy trafikot építtet. Itt nyitott meg a Káptalani Borüzlet, amely egyházi tulajdonban levő, bérbe adott italmérőként és cukorkaüzletként működött 1949-ig. Ahogy a bejárati ajtó melletti tábla hirdette, kiemelt tevékenységként a Pécsi Székeskáptalani Uradalom szentmiklósi fajborainak árusításával foglalkoztak.[34]
1938. január 1-jével házi kezelésbe vették át, ezután a Káptalani Uradalom házi kezelésű borüzlete néven utaltak rá.
A Káptalani Borüzlet kínálata 1934-ben[35]
A mellette levő kis, szintén bérbe adott trafik a város több pontján is működő Dohány Tőzsde egyik helyszíne volt, amelynek fő tevékenységi köre a dohány- és szivarárucikkek eladása, állami sorsjegyárusítás, váltó- levélokmány- és bélyegeladás, valamint hirdetésfelvétel volt.
A Káptalani Borüzlet 1938 után[36]
Az 1948/49-es politikai események után a felette elterülő kerthez hasonlóan a borozó és a trafik is székeskáptalani tulajdonban maradt, és bérleményként működtették. Az első dokumentált adat 1956. július 14-ből való, amikor a hajdani káptalani borozópince helyén megnyitott a Sétatéri Poharazó, ahol 12–13 féle borból válogathattak a vendégek.[37]
Az 1970-es években szellemesen Lordok Háza néven volt ismert a talponálló.[38] 1992 és 2016 között Böröcz Árpád az egyetemisták törzshelyévé tette a kibővített, majd kiülős résszel is kiegészített pincehelyiséget „Papucs” Borozó néven. A legendák szerint azért lett Papucs a neve, mert az egyik vendége rendszeresen papucsban járt le borozni, és többször ott felejtette a lábbelijét.
A Papucs Borozó[39]
2016-ban a Pécsi Egyházmegye egy pályázat, valamint további hasznosítás miatt a bérleti szerződést felbontotta: így Pécs ikonikus kocsmája, a „Papucs” 2016. december 31-én végleg bezárt.[40]
A meg nem valósult tervek
1962-ben felröppent a hír, hogy Pécs városa a Rózsakert helyére szeretne egy új, modern egyesített múzeumot felépíteni.[41] Egy olvasó a következőkkel vette védelmébe a kerthelyiséget: „A Rózsakert, ez a kis csodás paradicsom, (…) egy kis idegenforgalmi látványosság is. Ugyanis (…) kevés helyen található hasonló szép, csendes környezetű szórakozóhely.”[42]
1965-ben a tervek szerint egy, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat által működtetett, 3–400 személyes, reprezentatív borkóstoló hely, a „Borharapó vagy Borbarlang” nyitott volna meg a Rózsakert alatti pincerendszerben, ahonnan lépcsők vezettek volna fel a kerthelyiségbe. Itt a minőségi borok mellett magyaros ételek és cigányzene várta volna a betérőket. 1967-re még terv szinten állt a Pécsi Tervező Vállalat előkészített anyaga, de megvalósulása – az előző ötlethez hasonlóan – szintén elmaradt.[43]
1992-ben felmerült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) pécsi főkonzulátusa a Rózsakert helyszínén felépítendő épületben nyitna meg.[44]
21. századi tervek és a megújulás
A Rózsakert Vendéglő 2010-ig működött a Janus Pannonius utca 10. szám alatt, majd a Pécsi Egyházmegye hosszú távú bérleti szerződést kötött a Pécsi Székeskáptalannal a terület használatát illetően, ahol egy új vendéglátó ipari egységet kívántak felállítani. Az építkezés miatt – mivel az régészeti rétegeket nem érintett – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) csak régészeti felügyeletet írt elő a területre. A háromkaréjos temetői épület (cella trichora) felszínre kerülése után a Janus Pannonius Múzeum saját finanszírozású tervásatásként folytatta és fejezte be a feltárást 2010 őszén és 2011 nyarán.[45]
Régészeti ásatás a Rózsakertben 2010–2011-ben[46]
A Pécsi Egyházmegye végül a 2016-ban meghirdetett EGYH-KCP-16-P-0105 kormányzati pályázat (A Pécsi Egyházmegye közoktatási, szociális, turisztikai és vallási célú épületeinek felújításai, fejlesztései) keretén belül, 2018 és 2020 decembere között valósította meg a „Pécs, Janus Pannonius utca 8. (hrsz. 18361.) továbbá a Rózsakert és volt káptalani borozó (hrsz. 18360.) műemléki épületének átalakítása és felújítása” című részprojektet, amelynek részeként megújulhatott a legendás Rózsakert, immáron angolpark formájában.
A benyújtott pályázatban a kerttervezés feladata az volt, hogy a 18. és 19. századi kataszteri térképek alapján az udvar középponti hangsúlyos elemmel négy részre osztódjon. Fontos volt, hogy megjelenítsék a feltárt cella trichora belső alaprajzát, amelyet levendulákkal ültettek be. A kert elnevezéséhez híven, alkalmazkodva a környező műemléki helyszínhez a rózsavirágok lettek hangsúlyosak: így a kúszórózsák, a bokorrózsák és az ágyasrózsák. A kiültetendő rózsafajtákat a történeti dokumentációra hagyatkozva választották ki: így kapott helyet a kertben a fás bazsarózsa, a mályvarózsa, a rózsalonc és a labdarózsa is. Ezek mellett a különböző évszakokban megtalálható még a hortenzia, a gránátalma, a füge, a gólyaorr, a tűzeső, a krókusz, a cickafark, a díszhagyma, a fehér liliom, valamint a nőszirom is. A rigók nagy örömére az északi részen megmaradt egy cseresznyefa is. A kert legrégibb fája a déli kerítésfal melletti, több mint 100 éves hársfa, amely már az 1912-es kataszteri térképen is szerepelt.
A Káptalan utca 5. számmal közös fal tövében – felidézendő a régi zenés esteket – egy színpad került, ahol időszaki rendezvények szervezést biztosítanák. A régi borozó egyházmegyei turisztikai információs pontként és ajándékboltként újult meg, egyúttal egy csigalépcsőn át feljutást biztosít a kerti üvegpavilonba, és onnan magába a Rózsakertbe.[47]
A megújult Rózsakert[48]
A Rózsakert ünnepélyes megáldására és a nagyközönség számára való megnyitására 2022. augusztus 20-án, Szent István és az államalapítás ünnepén kerül sor a KOVÁSZ, az I. Pécsi Egyházmegye Családi Fesztivál keretében.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető (Pécsi Egyházmegyei Könyvtár)
Irodalom:
Gyürüs Lajos: Rózsakert, cella trichora és egy kis nosztalgia=
https://regipecs.blog.hu/2014/01/25/rozsakert_cella_trichora_es_egy_kis_nosztalgia [2022.07.15.]
Madas József: Pécs-belváros telkei és házai – Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 210.
Petrovich Ede: A pécsi káptalani házak. Pécs, 1983. (Dunántúli Dolgozatok C Történettudományi sorozat) 95–100.
Tóth Zsolt: Régészeti kutatások a Rózsakertben = Pécsi Szemle, 2011/4. 2–13.
Tóth Zsolt – Pozsárkó Csaba: Újabb ókeresztény sírkápolna Sopianaeból = https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/12/Okor_2012_1_nyomdanak_097_tothpozsarko.pdf [2022.07.15.]
[1] Köszönetemet fejezem ki a Rózsakert története kérdéses pontjainak tisztázásában tett segítségükért Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspöknek és Rippl Bélának, a Rózsakert Vendéglő utolsó bérlőjének.
[2]Tóth 2011. 2.
[3]Tóth 2011. 2.
[4] Rekonstrukció: Tóth Zsolt, 3D modellezés: Pozsárkó Csaba.
[5] Tóth 2011. 2., 9.
[6] Tóth 2011. 5.
[7] Tóth 2011. 11.
[8] Tóth 2011. 11–13.
[9] Madas 1978. 210.
[10] Domsics Mátyás 1749 és 1768 között volt a mai Janus Pannonius utca 4. szám alatt található kanonoki ház lakója.
[11] Petrovich 1983. 95–96.
[12] Pécs szab. kir. város „Majorossy Imre Muzeumának” Értesítője, 1941. p. 45. Madas 1978. 210.
[13] Magtár homlokzati és metszeti tervrajzai – Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Jelzet: PEL II.1.a. fasc. 158. nr. 34.
[14] Anton Duplater: Pécs város 1777-es térképe: 259. szám, Madas 1978. 210.
[15] Petheő József 1767 és 1809 között volt a mai Janus Pannonius utca 8. szám alatt található kanonoki ház lakója.
[16] Petrovich 1983. 97.
[17] 1865-ös kataszteri térkép Madas 1978. 210.
[18] A térkép forrása: MNL BaML XV 3 c – Kataszteri térképek 461.
[19] Girk Alajos 1883 és 1893 között volt a mai Janus Pannonius utca 8. szám alatt található kanonoki ház lakója.
[20] PEL PKL Prot. p. 3. Nr.17., Madas 1978. 210.; Petrovich 1983. 98.
[21] A kerítés rajza a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában található.
[22] PEL PKL Prot. p. 274. Nr.102.; PV., Madas 1978. 210.; Petrovich 1983. 98–99.
[23] A kép forrása: RégiPécs facebook-oldal
= https://www.facebook.com/RegiPecs/photos/a.360734660672699/1880850548661095/ [2022.07.17.]
[24] Május 1-jén megnyílik a Rózsakert-vendéglő = Dunántúli Napló, 1954. április 9. 4., Szinnyei-Garay Hajnalné: Dolgozóink a javuló üzemi étkeztetésről = Dunántúli Napló, 1954. április 14. 4.
[25] A kép forrása: Rózsakert = Dunántúli Napló, 1953. augusztus 13. 1.
[26] Rózsakert = Dunántúli Napló, 1953. augusztus 13. 1.; Palatető alá kerül a Rózsakert = Dunántúli Napló, 1956. április 14. 4.
[27] Hárságyi Margit: Nyári szórakozóhelyek Pécsett = Dunántúli Napló, 1975. augusztus 7. 2.
[28] A kép forrása: RégiPécs facebook-oldal: https://www.facebook.com/RegiPecs/photos/a.1520076298071857/926462194099940/ [2022.07.15.]
[29] A kép forrása: RégiPécs facebook-oldal: https://www.facebook.com/RegiPecs/photos/a.927347564011403/927492120663614; https://www.facebook.com/RegiPecs/photos/a.927347564011403/927351830677643/ [2022.07.15.]
[30] Videófelvétel: https://www.facebook.com/watch/?v=689642331115262 [2022.07.15.]
[31] A képek forrása: RégiPécs-blog. Gyürüs Lajos: Rózsakert – Cella Trichora és egy kis nosztalgia = https://regipecs.blog.hu/2014/01/25/rozsakert_cella_trichora_es_egy_kis_nosztalgia [2022.07.16.]
[32] A képek forrása Rózsakert Pécs facebook oldal=https://www.facebook.com/RozsakertPecs/posts/pfbid0uatfgiaFvZ5ZkeuNkhqyLnMbMRRYCEeijNG1T2AKqBMtfduGhoLDUaHEX1wUAh2ql [2022.07.16.]
[33] Ádám Erika.: Játék Határok Nélkül = Dunántúli Napló, 1994. június 30. 2.; Roszprim Nándor – Szűcs Zsolt: Határtalanul jó volt a játék = Dunántúli Napló, 1994. július 5. 5.
[34] Üzletvezetője az 1920-as évek végén özv. Szirák Imréné. Az elfogott pécsi betörők bűnlajstroma = Dunántúl, 1928. február 17. 2.
[35] Dunántúli Napló, 1934. december 22. 5.
[36] A kép forrása: Pécsi Egyházmegyei Levéltár.
[37] Sétatéri poharazó = Dunántúli Napló, 1956. július 12. 4.
[38] B. L.: Megújult a Lordok Háza = Új Dunántúli Napló, 1992. április 16. 5.
[39] A képek forrása: Kóger Sára: Legendás kocsmákkal volt tele Pécs = https://www.pecsma.hu/top/legendas-kocsmakkal-volt-tele-pecs/ [2022.07.17.]
[40] https://kocsmaturista.hu/2016/09/28/mondok-egy-imat-a-derek-papucsert-pecs/# [2022.07.17.]
[41] Dallos Ferenc: Múzeumi gondok Pécsett = Dunántúli Napló, 1962. július 1. 2.
[42] Dallos 1962.
[43] Megoldódik a turisták étkeztetése = Dunántúli Napló, 1965. február 12. 2.; Mindent a vendégért – Pécs új színfoltja lesz a rózsakerti borharapó = Dunántúli Napló, 1967. február 11. 5.
[44] Bozsik L.: Döntés a baranyai tulajdonátadásokról = Dunántúli Napló, 1992. május 30. 2.
[45] Tóth 2010. 2–5.
[46] Fényképezte: Tóth Zsolt.
[47] Rózsakert felújítás. Kiviteli terv, kertépítészeti munkák. Generál tervező: AEDIS Kft. (Viczencz Ottó – Sárosi Judit), tájépítésztervező: Capparis Kft. (Böszörményi Krisztina) Pécs, 2018.
[48]Fényképezte: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva.
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.