Ha beírjuk Csiky Gergely (1842–1891) nevét a böngészőbe, az életrajzok első mondataiban ez olvasható: író, műfordító. Amennyiben egy kicsivel több időt szánunk rá, megtudhatjuk, hogy Ő volt a magyar realista dráma megteremtője, magánéletével kapcsolatban pedig a boldog, harmonikus házasságát emelik ki főként. Továbbkeresve a Magyar Katolikus Lexikonban láthatjuk a nevét, ami az előző két mondat tartalma miatt eléggé meglepő lehet. Nem sok ember írhatja be a szakmai önéletrajzába, hogy drámaíró, műfordító, katolikus pap, teológiai professzor és szentszéki ügyész.

Csiky Gergely collage 

Csiky Gergely első társadalmi színművét 1880-ban mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban. A proletárok című darabot egyrészről rajongással, másrészről felháborodással fogadta a publikum. Drámaíró ennél nagyobb dicsőségről nem is álmodhat; színházi berkeken belül ugyanis a hírnévhez a közönség lelkesedése mellett némi indulatkeltés is szükséges.

Irodalmi sikereknek az 1880-as bemutató előtt sem volt híján, a Napkeletben már tizenhat évesen jelent meg verse, valamint az angol és francia beszélyfordításai is figyelemreméltóak a korai évekből, később pedig elég komoly összegű irodalmi pályázatokat nyert. Az említett 1880-as dátum más miatt jelentős. Csiky Gergely ekkor lépett ki az egyházi rendből.

Huszonhárom évesen, 1865-ben szentelték pappá, kiváló tehetsége korán megmutatkozott, így Bonnaz Sándor püspök ajánlatára a Szent Ágostonról elnevezett bécsi felsőbb papnevelő-intézetbe, az Augustinaeumba került, ahol 1868 végén megszerzi a teológiai doktorátust. A katolikus egyház elismerte irodalmi tevékenységeit – világi és egyházi munkáit egyaránt – azonban a „színpad körüli forgolódást” már (érthető okokból) nehezebben fogadták, ennélfogva kap egy figyelmeztetést, amire Csiky válasza az egyházi pálya elhagyása.

A Proletárok premierjének idején tehát Csiky Gergely tekintélyes hivatalokat ellátó római katolikus pap: teológiai professzor és szentszéki ügyész, vagyis neve egyházi körökben szintén jól ismert, így távozása nyilván nem volt fájdalom mentes. Habár a liberális közvélemény ünnepelve fogadja elhatározását, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a katolikus püspöki kartól tartva nem ad neki állást. 

Elképesztő munkabírása volt, mintegy 35 eredeti színdarabon kívül 39 színművet fordított, mellette irodalmi publikációk és jogtudományi művek köthetők a nevéhez. 1881-ben áttér az ágostai hitvallásra és ugyanebben az évben feleségül veszi Bakoly Tivadar egyetemi orvostanár leányát, özvegy Villecz Ernőné Bakody Amandát. Házassága rendkívül örömteli, sajnos azonban nem tart sokáig, 1891-ben váratlanul, negyvenkilenc éves korában meghal.

A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményében Csiky Gergely munkái közül az alábbi hét kötet áll a kutatók rendelkezésére:

  • Az egyházjog tankönyve: különös tekintettel a vatikáni zsinatra és a magyarországi jogviszonyokra. Temesvár, 1873.
  • Beszélyek. Temesvár, 1876.
  • Janus. Tragédia öt felvonásban. Temesvár, 1877.
  • A mágusz. Tragédia egy felvonásban. Temesvár, 1878.
  • Csiky Gergely színművei. Budapest, 1902.
  • Az Atlasz-család. Budapest, 1904.
  • Sophokles tragédiája. Budapest, 1942.

Csiky Gergely knyvek PEMK

Munkái:

1. Két kis szinmű Wisemann Miklós után ford. Pest, 1864.

2. Az életből. Beszélyek. U. ott, 1872.

3. Fényképek. Temesvár, 1872. (2. kiadás. U. ott, 1875.)

4. Az egyházjog tankönyve. U. ott, 1873. Három kötet.

5. Egyházügyekre vonatkozó magyarországi törvények és kormányrendeletek 1867–1873. U. ott, 1874. (4. kiadás. U. ott, 1875.)

6. Kath. házasságjogtan. Tekintettel a magyarországi jogviszonyokra s a gyakorlatra. U. ott, 1874.

7. A jóslat, vígj. 5 f. U. ott, 1875. (2. kiadás, Bpest, 1879.)

8. Beszélyek. Temesvár, 1876.

9. Antigone. Sophokles tragédiája. Pest, 1876. (N. Szinház Könyvtára 99. és Jeles Irók Iskolai Tára 20. 1883.)

10. Athalia, tragoedia 5 f. Racine után ford. U. ott, 1876. (2. kiadás. Pest, 1877. Ism. Bud. Szemle XVII. 3. kiadás. U. ott. 1886. Olcsó K. 221.)

11. A trachisi nők, Sophokles tragoediája, ford. Temesvár, 1876.

12. Janus, trag. 5 f. U. ott, 1877. (2. kiadás. Bpest, 1886. N. Szinház Könyvtára 157.)

13. Thalia megváltása, drámai epilog az aradi szinház megnyitására 1877. okt. 4. Temesvár, 1877.

14. Oedipus Kolonosban. Sophokles tragoediája. Bpest, 1877. (N. Szinház Könyvtára 111. és 1891. Olcsó K. 193.)

15. A magusz, trag. 1 f. Temesvár, 1878.

16. Az ellenállhatatlan, vígj. 3 f. U. ott, 1878. (Ism. Bud. Szemle XVIII. Gyulai Pál.)

17. A patak hidja. Elbeszélés. U. ott, 1879.

18. Elbeszélések. Bpest, 1880. (Ism. Havi Szemle VII.)

19. Sophokles tragoediái. U. ott, 1880. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. (Birálati jelentések a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban XV. Ism. M. tanügy IX. Koszorú III. Egyet. Philol. Közlöny.)

20. Az angol irodalom története Taine Hypolit Adolf után francziából ford. U. ott, 1881–85. Öt kötet.

21. Pry Pál, vígj. 5. f. Poole János után angolból ford U. ott, 1882. (Olcsó Könyvtár 132.)

22. Csiky Gergely szinművei. U. ott, 1882–88. (I. kötet. Czifra nyomorúság II. A proletárok. III. Mukányi. IV. Szép leányok. V. A kaviar. VI. A Stomfay család. VII. Bozoty Márta. VIII. Cecil házassága. IX. Nóra. X. Buborékok. XI. A sötét pont. XII. Spartacus. XIII. Petneházy. XIV. Királyfogás. XV. A jó Fülöp. XVI. A vadrózsa. XVII. A vasember. [1887-ben 100 arany Teleki-díjat nyert.] XVIII. Divatkép.)

23. Barátságból, vígj. Taylor Tamás után ford. U. ott, 1882. (Olcsó K. 144.)

24. Az első és második. Elbeszélés. U. ott, 1883. (Olcsó K. 153.)

25. Anna, dr. 1 f. U. ott, 1883. (Olcsó K. 167.)

26. Rosenkranz és Güldenstern, vígj. 4 f. Klapp Mihály után ford. U. ott, 1883. (Olcsó K. 168.)

27. Kisebb szinművek. (A kincs. Tedd kötelességedet) Coppée Ferencz után francziából ford. U. ott, 1884. (Olcsó K. 173.)

28. Plautus vígjátékai. U. ott, 1885. Négy kötet. A Magyar Tudományos Akadémia által 1883-ban a Karácsonyi-alapítványból 400 arannyal jutalmazott fordítás. Kiadta a Kisfaludy-társaság. Külön megjelentek: A foglyok (Captivi) és A kincs (Trinummus).

29. Görög-római mythologia. A szöveg közé nyomott képekkel. U. ott, 1885.

30. Két házaspár, vígj. 3 felv. Picard után francziából ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 185.)

31. A szégyenlős, vígj. 2 felv. Moncrieff után angolból ford. U. ott, 1885. (Olcsó K. 192.)

32. Dramaturgia. Az országos zeneiskola növendékeinek használatára. U. ott, 1886. Két füzet.

33. Flipper és Nobbler, vígj. 1 felv. Brough William után angolból ford. U. ott, 1886. (Olcsó K. 224.)

34. Severo Torelli, dráma 5 felv. Coppée Ferencz után francziából ford. U. ott, 1887. (Olcsó K. 232.)

35. Clermont, vagy a művész neje, szinmű 2 felv. Scribe és Vander-Burch után francziából ford. U. ott, 1887. (Olcsó K. 233.)

36. Pindar szelleme és a lantos költészet. Villemain után francziából ford. U. ott, 1888.

37. Az elvált asszony. Regény. U. ott, 1888. Két kötet. (Egyetemes Regénytár IV. 1. 2. Ism. Bud. Szemle LVIII. Főv. Lapok 277. Alföld 251. Vasárnapi Ujság 42. sz.)

38. Az öreg tánczmester. U. ott, 1888. (Monologok 9.)

39. Az esernyő, vígjáték 1 felv. Bayle Bernard után ford. U. ott, 1888. (Olcsó K. 247.)

40. Arnold, regény. U. o. 1888.

41. Az atlasz-család, regény. U. o. 1890. (Előbb a Bud. Szemlében. Ism. Főv. Lapok 25. sz.)

42. A zokoli uraság két leánya. U. ott. 1890. (Olcsó K. 280.)

43. Örök tövény. U. ott, 1890. (az 500 forintos Hertelendy-díjat nyerte 1891-ben. Nemzeti Szinház Könyvtára 163. Első előadása febr. 7.)

44. Kyklops. Euripides satyr drámája. A Kisfaludy-Társaság a Lukács-Krisztina díjjal jutalmazta. U. ott, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)

45. A nagyratermett, vígj. 3. felv. U. ott, 1890. (Olcsó Könyvtár. 284. Az 1890. Karácsonyi-féle pályázaton 200 arany jutalmat nyert.)

46. Az atyafiak, regény. U. ott, 1891. (Előbb a Bud. Szemlében.)

47. A római költészet története. Ribbeck Ottó után ford. U. ott, 1891. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalatában.)

48. A nagymama, vígjáték 3. felv. U. ott, 1891. (Olcsó Könyvtár. 285.)

49. Elektra, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó Könyvtár. 288.)

50. Oedipus király, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó Könyvtár. 292.)

52. Antigone, Sophokles tragoediája, ford. U. ott, 1891. (Olcsó Könyvtár. 294.)

53. Sisyphus munkája, regény. U. ott, 1892. (Előbb a Budapesti Hírlapban.)

Theodora szomorújátékával 1882-ben, Két szerelem színművével 1891-ben nyerte a Teleki-díjat, (összesen 2000 aranyat). 35 eredeti színművet, két prológot s egy monológot irt, 39 színművet fordított.

Utolsó művét, Válóper után című regényét, a Magyar Hírlap hozza 1891. 276. számtól kezdve. Szabadkán a Sötét pont szerb fordításban került színre. Prágában (1891) a Proletárok cseh fordításban került színre és azóta is a cseh Nemzeti Színház műsorán van. Amerikában kevéssel ezelőtt a Jóslatot adták angolul és a Nagymama fordítási jogának átengedésére is felkérték a szerzőt.

Kiadta Csajághy Sándor csanádi püspök háromkötetes Vegyes műveit (Temesvár, 1870–1873) és Shakespeare színműveit bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátva sajtó alá rendezte.

Szerkesztette a Csanád című egyházmegyei közlönyt 1870–1872-ben Temesvárt, a Lehel Kürtje című politikai heti néplapot Budapesten.

Forrás: Arcanum; a képek forrása: Wikipédia

Az összeállítást készítette: Bittner Mónika könyvtáros

 

2024 március
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31