A modern könyvtáros az a szakember, aki az információs és tudástársadalom alapintézményeiben hozzáférést biztosít az információkhoz. A könyvtárosok tevékenysége az ókortól a 21. századig rengeteget változott, munkájuk számos feladattal bővült, a tájékoztatáson túl részt vesznek a korszerű információs tartalmak előállításában, feldolgozásában is. A klasszikus archiválással kapcsolatos teendők elvégzése mellett aktív szerepet vállalnak a tudás és kultúra közvetítésében, valamint a kutatástámogatás szintén hangsúlyos területté vált a mindennapi munkájuk részeként.
Hagyományosan a könyvtárost a könyvgyűjteményekhez kötik, amint azt a "könyvtáros" szó etimológiája is mutatja. A kifejezés 1713-as meghatározása szerint "könyvtár őrzője", míg a 17. században ezt a szerepet "könyvtárgondnok"-ként emlegették. A 18. század végétől a könyvtári munkatárs elnevezése: könyvháznok, könyvtárnok, könyvtárőr, könyvtártiszt, könyvtáros.
A régmúlt könyvtárnokának feladatát ekképpen foglalták össze: "... szelíd és jámbor characterű ember legyen, ’s kész szívvel törekedjék arra, hogy a’ felügyelete alatt álló könyvtár ne csak a’ néma falak számára tartassák , ’s e’végre, annak közönséges használtatása módjában minden akadályokat a’ tehetségig elhárítson."
A könyvtárost mint szakmát a 19. századnak köszönhetjük, ebben a korszakban már egyetemen tanították a foglalkozás fortélyait és szintén ez volt az az időszak, amikor a nők számára is új távlatok nyíltak e hivatásban, a korabeli leírások úgy fogalmaztak: a könyvtári feladatok lányoknak és nőknek kiválóan alkalmasak. 1920-ra a nők és a férfiak még egyenlő arányban dolgoztak a könyvtári szakmában, de 1930-ra a nők hatalmas előnyre tettek szert és a hatvanas évekre 80 százalékra nőtt a női könyvtárosok aránya.
A könyvtárosok szerepköre folyamatosan fejlődik, hogy megfeleljen a társadalmi és technológiai igényeknek. Egy modern könyvtáros ma már különböző típusú információszolgáltatással foglalkozik, beleértve az elektronikus forrásokat, folyóiratokat, hang- és videófelvételeket, valamint a térképek, kéziratok, fényképek és egyéb grafikai anyagok szintén beletartoznak a szolgáltatási körükbe. Sok könyvtáros nyújt virtuális referenciaszolgáltatásokat, webalapú chaten, azonnali, szöveges üzenetküldésben és e-mailben.
A történelem folyamán párszor megfogalmazták a baljós üzenetet, ami szerint a könyvtáraknak vége – legutóbb az internet térnyerésének köszönhetően – ám szerencsére most sem lett igazuk a vészmadaraknak. A könyvtárakat és a könyvtárosokat nem helyettesítheti az internet, segítségük nélkül ugyanis az információ nem válik tudássá, arról nem is beszélve, hogy az információk hitelessége az interneten igencsak megkérdőjelezhető.
A legtalálóbban Toldy Ferenc irodalomtörténész foglalta össze a fenti sorok lényegét: „Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek... s egy szellemi: a könyvtárnok.”
Bittner Mónika könyvtáros írása
Forrás:
- 'könyvtárnok' In: Közhasznu esmeretek tára. A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. 7. kötet. Pest, 1833. 283-284. p.
- Jackson, Sidney L.: Libraries and librarianship in the West: a brief history. New York, 1974.