220 éve hunyt el a 18. századi Pécsi Egyházmegye utolsó püspöke, gróf Eszterházy Pál László. Az évforduló alkalmából felidézzük gazdag életpályája mellett a csaknem két évtizedes pécsi működésének főbb állomásait is.
„Bonum certamen certavi, cursum consummavi, fidem servav.”
„A jó harcot megharcoltam, a pályát megfutottam, hitemet megtartottam.”
(2. Tim, 4,7)
„Nagy Méltóságú és Fö Tisztelendő Galánthai Eszterházy Pál László Pétsi Püspök, ’s Fels. Urunk’ Belsö Titkos Tanácsossa, a’ mostan folyó Hónapnak 7-dik napjánn, Mohátsi lakó-házábann, estvéli tíz óra tájbann, nemes és minden tekintetbenn nayg lelkét, Viszsza-adta Teremtöjének, élte’ 70-dik, Püspöki méltóságának pedig 20-dik esztendejébenn, s’ jóllehet meghidegedett tetemi, ezen Hónapnak 11-dikénn a’ Pétsi fő Templomnak óldalas Kápolnájábann, azon helyre, mellyet még életébenn, illy felül-írás alatt In pace in id ipsum obdormiam, et requiescam[1] ki választott magának, gyászos koporsóba el-rejtödtek: de az ő böv alamisnálkodása, és sok Özvegyekkel ’s Árvákkal tapasztaltatott nagy-lelküsége, ’s minden renden levökhöz nyilatkoztatott igaz emberi – szeretete, nem tsak Tolna ’s Baranya vídékénn, de más meszsze terjedett helyekenn is örökre el-felejthetetlenek lesznek. Sirattyuk el enyészésével jó Atyánkat, ’s minden színmutatás nélkül való igaz Barátunkat.”[2]
Gróf Galánthai Eszterházy Pál László pécsi püspök olajfestménye
(Forrás: Pécsi Egyházmegye)
A fraknói ágból származó gróf Galánthai Eszterházy[3] László 1730. május 23-án született a Vas megyei Alsópatyon gróf cseszneki Esterházy Ádám és Berényi Erzsébet fiaként. 1746-ban lépett be a pálos rendbe, ekkor vette fel a Pál nevet. 1747. szeptember 12-én tett ünnepélyes fogadalmat. 1749. október 27-től Rómában tanult a Collegium Germanicum-Hungaricum falai között, itt doktorált, és a rend első héber nyelvtanáraként tért haza. 1753. április 26-án szentelték pappá. A rendben újoncmesterként és teológiatanárként is működött. Számos teológiai mű szerzőjeként ismert (Pl. A mennyei jegyes galamb, Szent Klára. Pest, 1754.; Választott edény. Pest, 1759.). 1761-ben és 1764-ben magyar tartományfőnökké választották, majd 1769-ben a rend generálisa lett. 1760. május 22-én a máriavölgyi nagykáptalan a bölcselet doktorává avatta, és egyúttal ő lett a rend szentszéki ügyvivője (procurator generalis). 1776-ban a pálos rend feloszlatása után fogadalma alól feloldották, majd Mária Terézia (1740–1780) közben járására Vácott címzetes püspökként, nagyprépostként és Migazzi Kristóf Antal[4] bíboros helyetteseként (adminisztrátori minőségben) funkcionált. 1776-ban ő lett Sebastopol felszentelt püspöke is. 1790-ben II. Lipót császár, magyar király (1790–1792) uralkodói kinevezését követően belső titkos tanácsosi méltósággal jutalmazta.
Mária Terézia 1780. június 23-án nevezte ki pécsi püspöknek, amely méltóságot haláláig viselte. A VI. Pius pápa megerősítése (1781. április 12.) utáni ünnepélyes beiktatására 1781. május 29-én került sor. Az eseményre magával hozta a Rómában kapott vértanúságot szenvedett római katona, Szent Faustinus ereklyéit, amelyet ünnepélyes körmenetben végigvittek a Székesegyházban. Május 30-án a Rómából megküldött pallium felvétele is megtörtént.[5]
Gróf Eszterházy Pál László pécsi püspök szentszéki kinevezése (VI. Pius pápa)
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
1781 és 1784 között – a jobb megismerés és dokumentálás miatt – végiglátogatta egyházmegyéjét, tervei között szerepelt egy egyházmegyei zsinat megtartása is. Helyre állította a Káptalanban a fegyelmi rendet meghatározva tagjai munkakörét, a papsága számára pedig kötelezővé tette az évenkénti nyolcnapos lelkigyakorlatot.
1785-ben II. József (1780–1790) tankerületi reformja után befogadta a Győrből Pécsre áttelepített kétfakultásos (bölcsészeti és jogi) királyi akadémiát. 1786-ban élharcosa lett a megszüntetett egyházmegyei szemináriumok helyett felállítandó, egyik központi szeminárium Pécsett való elhelyezésének: sajnos sikertelenül. A pécsi papnövendékek végül csak 1790-ben, az uralkodó halála után térhettek vissza Pécsre.
Az elmélyültebb hitélet reményében új ceremóniarendet alakított ki: szabályozta a nagyheti szertartások rendjét, továbbá felújította az úrnapi, a keresztjáró, a búzaszentelő, a Szent Flórián napi és a havihegyi körmeneteket.
19 éves egyházfői működése alatt számos templomot építtetett, továbbá plébániákat és lelkészségeket alapított.
Gróf Eszterházy Pál László pécsi püspöki címere
Eszterházy püspök templomépítései, -restaurálásai
Baranya vármegye
- 1780: villánykövesdi Nagyboldogasszony templom, kővágótöttősi Szent Miklós templom, Pécs-rácvárosi Szent Kereszt templom
- 1781: lapáncsai Szeplőtelen fogantatás templom és keszüi Szent Anna templom
- 1782: bogádi Kisboldogasszony templom
- 1783: kistapolcai Szent Kereszt felmagasztalása templom
- 1785: sombereki Szent Mária neve templom
- 1787: erzsébeti Árpádházi Szent Erzsébet templom
- 1788: liptódi Mindenszentek templom
- 1789: vásárosdombói Szent Márton templom, csikóstöttősi Szentháromság templom, bükkösdi Szűz Mária Szent Neve templom
- 1790: kisvaszari Szent György templom
- 1792: apátvarasdi Szent Imre templom, magyarsarlósi Mária Szent Neve templom, sumonyi Szentháromság templom
- 1793: villány-virágosi Szent Imre templom
- 1794: mároki Szent Júdás és Tádé templom, geresdlaki Remete Szent Pál templom
- 1796: sásdi Kisboldogasszony templom, udvardi Szűz Mária Neve templom, véméndi Szent Mihály plébániatemplom
- 1797: kisújbányai Szent Anna templom
- 1799: köblényi Mindenszentek plébániatemplom
Tolna vármegye
- 1781: mucsi Szent István templom
- 1782: a szakályi Mindenszentek templom, bonyhádi Szeplőtelen Fogantatás templom
- 1783: kolocsai Szent Anna templom, nagymányoki Szent Mihály templom
- 1786: várdombi Nepomuki Szent János templom, dunaföldvár-külvárosi Szent Anna templom
- 1789: pálfai Szent Péter és Pál Apostolok temploma
- 1793: bonyhádvarasdi Szent Jakab templom
- 1794: udvari Szűz Mária bemutatása templom
- 1796: bölcskei Szentháromság templom
- 1797: teveli Szentháromság templom, szálkai Szent József templom
- 1799: hőgyészi Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Restaurálások, bővítések
- 1783: Aparhant
- 1788: Felsőszentmárton és Nyomja
- 1789: Szigetvár
- 1791: Villány
- 1794: Grábóc (Tolna megye)
Az általa alapított plébániák
- Pécs-Belváros (1780)
- Rácváros (1781)
- Somberek és Szakály (1782)
- Pécs-Szabolcs (1783)
- Keszü és Garé (1786)
- Hetvehely és Bicsérd (1787)
- Mecsekjánosi, Geresdlak, Bükkösd, Bakonya és Diósberény (1788)
- Pécs-Szigeti Külvárosi, Pécs-Budai Külvárosi, Felsőszentmárton, Véménd, Majs, Kurd, Kolocsa, és Koppányszántó (1789)
- Sumony (1792)
- Kisdorog (1793)
- Köblény (1799)
Általa alapított lelkészségek:
- Baranyaszentgyörgy (1782)
- Várdomb (1787)
- Sióagárd, Dunakömlőd, Németkér, Pári és Kánya (1789)
- Miszla (kihelyezett káplánság 1794)
Eszterházy nevéhez köthető a Székesegyház és a pécsi püspöki palota részleges felújítása, a mohácsi nyári rezidencia bővítése és mai formájának elnyerése, valamint a püspökszentlászlói copf stílusú püspöki kastély és a hozzá csatlakozó templom felállítása is.
Pécsett 1782-ben az ő kérésére teremtettek összeköttetést a püspöki palota nyugati szárnya és Székesegyház délnyugati tornyának földszintje között: így a régi levéltár ablaka helyén kialakított ajtón keresztül közvetlenül juthatott be a dómba. Ugyanezen évben tisztelete jeléül Giuseppe Antonio Sartori itáliai szobrászművésszel elkészíttette püspökelődje, Klimo György (1751–1777) márvány síremlékét és mellszobrát.[6] Majd egy évvel később az átjáró fölött is egy folyosót építtetek, ekképpen biztosítva az emeletről is bejutást a Corpus Christi kápolna kórusára, valamint a templomba. Klimo püspök kezdeményezésének megvalósítása volt a Corpus Christi kápolnában, hogy 1786 második felében id. Dorffmaister Istvánnal megfesttette annak mennyezetét és freskóit, valamint kissé módosítva, de elhelyezte benne a Szatmári-pasztofóriumot is. Sajnos a Dorffmaister-féle falképegyüttes az 1882–1891-es átépítéssel megsemmisült.[7]
Rohbock, Ludwig: A Pollack-féle pécsi székesegyház déli oldala az Eszterházy-féle emeletes átjáróval (1863)
Gondot viselt a Székesegyház belső berendezésére is: az ő révén került a Mária kápolnába a nyugati falánál álló 15. századi, németalföldi alabástrom epitáfium-kompozíció.
Klimo terveinek megvalósítása volt a hajdani Szatmári-palota helyén a káptalani épületének (ma Pécsi Egyházmegyei Levéltár és a Székesegyházi Plébánia) felállítása, amelynek munkálatai közben kerültek elő az ókeresztény sírkamrák, köztük a Péter Pál sírkamra is.[8]
Az új káptalani és plébánia épület (jobbra) Fridrich von Viettinghoff 1830-ban készült rajzán [jobbra]
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
A mohácsi kastély is híven őrzi Eszterházy püspök emlékét. A kastély oromzatán, a hármas kapuzat fölött található felirat szövege is utal az építkezésben való szerepvállalására:
STRVCTORE SIGISMVNDO BERENIO PATRVO (1743)
PAVLO ESZTERHÁZIO EIVS NEPOTE OPVS CORONATE
Az oromzat felirata és a korábbi mohácsi püspöki kastély[9]
Berényi Zsigmond, az elődpüspök (1739–1748) tervezte, Eszterházy Pál László, az utód fejezte be. alapján 1783 és 1785 közöttre tehető a kastély legdélibb szárnyának emeletráépítése, amelyekre a boltozat téglacímerei utalnak. A győztes nagyharsányi csata vagy más néven a II. mohácsi csata (1687) emlékére, az 1787-es centenáriumra a püspök három nagyméretű festményt rendelt id. Dorffmaister Istvántól: kettőt parallelként a vesztes (1526) és a győztes csatákról (1687) (I. és a II. Mohácsi Csata Emlékképei) és egyet a páncélos II. Lajos királyról. A két nagy méretű kompozíció a mohácsi kastély sala terranajának két egész falát kitöltő és boltozatához illeszkedő íves keretezéssel készült el.[10]
Id. Dorffmaister István mohácsi „trilógiája”
(Forrás: Wikipédia; mohacsi-csata.hu)[11]
Elődjével ellentétben a nádasdi kastély helyett szívesebben töltötte idejét Szentlászlón. A romos kápolna helyére új templomot emeltetett, és rendbe hozatta a kastélyt.
A megújult püspökszentlászlói kastély és a templom (2015)
(Fotó Loósz Róbert – Pécsi Egyházmegye)
A Klimo György által nyilvánossá tett bibliotékát 1793-ban egy kisebb, értékes ásványgyűjteménnyel gazdagította. A mineráliák pontos jegyzékbe szedését Pechata János nagybányai gimnáziumi igazgató végezte el.[12]
Eszterházy püspök pecsétnyomója
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
Feloszlatott rendje szerzeteseit sem felejtette el, igyekezett őket egyházmegyéje lelkipásztori munkáiba bevonni. Ahogy Borsy Károly megfogalmazta: „Szerzetesi szemlélete tükröződött abban is, hogy mindenkor inkább a lelkek épségére ügyelt, nem az anyagi javakra.”[13]
Püspöksége idején számos esetben kellett határozottan fellépnie, ezek közül egy álljon itt példaként: a napóleoni háborúk idején Pécs városa határozatot hozott, hogy a város területéről semmilyen értékes tárgy nem vihető ki. Egy alkalommal Eszterházy püspök éppen Szentlászlóra kocsizott, amikor a hajdúk a város határán megállították, hogy átkutassák a kocsiját. Lévén, hogy az egyházmegye feje mentes volt az ilyen jellegű ellenőrzés alól, Eszterházy feljelentést tett az udvarnál, amelynek következménye királyi dorgálás, és pár személy menesztése lett.[14]
Élete végén visszavonultan élt a szentlászlói kastélyban: testsúlya miatt nehézkesen mozgott, a lépcsőkön való közlekedés is komoly nehézséget jelentett neki. Ezt nehezítette még az egyre súlyosabb vesekő bántalma is. Püspöki teendőiben Petheő József segédpüspök segítette. 1799 őszén Mohácsra költözött, és itt is halt meg november 7-én este 10 órakor. November 11-én a pécsi Székesegyház Corpus Christi kápolnájában helyezték örök nyugalomra, kérésének eleget téve jeltelen sírba, Klimo György püspök mellé.[15] A temetési szertartását 1799. december 19. és 21. között tartották a Székesegyházban.
Az evangéliumi oldalon, sírja felett 1882-ig – a Székesegyház Friedrich von Schmidt-féle átépítésének megkezdéséig – id. Dorffmaister István Utolsó vacsora című olajfestménye volt látható[16], alatta az alábbi felirat – „Sacrum convivum – In pace in idipsum dormiam, et requiescam”[17], utalva az ott nyugvó püspökre. Eszterházy sírja mind a mai napig ugyanott található.
Egy, a halálára készített sírköltemény ekképpen búcsúztatta:
„Egy Eszterházy nyugszik itt.
Míg élt, Virtus példája,
Pál hajdani Had-Vezérnek, Pál Püspök Unokája.
Ide hagyta, – ide rejti – Nagy Nemü Méltóságát;
Cárdinálisi Palástját – jó szíve munkásságát.
A’ Nem, és Rang, mint Atyáktól, ’s Östöl költsönözöttek,
Hogy Pál Öseihez el-ment, tündér semmikké lettek.
De jó szíve vonakodik most is kriptába menni,
’S hidegenn is a’ szegénnyel erölködik jót tenni”[18]
Gróf Eszterházy Pál László a város 1780. január 21-i szabad királyi rangra emelését követően, nem egyszerű jogi helyzetben lett a pécsi egyházmegye feje. Alapvetően zárkózott, szerény elmélkedő ember volt, aki egyszerű életvitelt folytatott. Tisztalelkű, jóindulatú emberként ismerték, aki mindenkor az egyházmegyéje papjai és híveinek lelki javait tartotta szem előtt. Kortársai kiváló egyházszónokként tartották számon. Halála után a pécsi püspöki szék 1807-ig betöltetlen maradt (sedis vacantia).
Rövidítések
PEK TGYO It= Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Irattár (Klimo Könyvtár)
PEL CV = Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Canonica Visitatio 1829.
Irodalom
Boros László: Dorffmaister Baranyában (Dorffmaister im Komitat Baranya) = Művészettörténeti Értesítő, 21. (1974):2. 269–284.
Boros László: A pécsi székesegyház a 18. században. Budapest, 1985. (Művészettörténeti füzetek 18.)
Borsy Károly: Galántai gróf Esterházy Pál László. In: Egyháztörténeti tanulmányok, I. Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből. Szerk. Fricsy Ádám. Pécs 1993. 284–306.
Brüsztle, Joseph: Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis, distincte a tempore amotae cum exitu seculi 17-mi tyrannidis Turcicae, restitutaequein his partibus tranquillitatis, adjectis quibusdam aetatem hanc antecedentibus, commentariis historicis illustrata, Tomus I. [Pécs] Quinque-Ecclesiis, Ramazetter. 504.
Danielik János – Ferenczy Jakab: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény 2. kötet, Kiadja a Szent-István-Társulat, Pest, Emich, 1856. 72.
Gams, Pius Bonifac OSB: Series episcoporum Ecclesiae Catholicae quotquot innoBtuerunt a Beato Petro apostolo. Regensburg, 1873. 377.
Haas Mihály: Baranya földirati, statisticai és történeti tekintetben Pécs, 1845. 289.
Katona, Stephanus: Historia critica regum Hungariae stirpis Arpadianae ex fide domesticorum et exterorum scriptorum. XLI. Ab anno Christi 1792 ad annum usque 1801. Budae, typis Regiae Universitatis, 1802.
Mendlik Ágoston: IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok és egyháznagyok életrajzgyűjteménye Pécs, 1864. 64.
A Pécsi Egyházmegye ezer éve. Szerk. Sümegi József. Pécs, 2009. 128–135.
Schematismus venerabilis cleri almae diocesis Quinque-Ecclesiensis. Quinque-Ecclesiensi, 1810–1948. 1857. 34.
„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása. Szerk. Kostyál László – Zsámbéki Mónika. Zalaegerszeg, 1997.
Szőnyi Ottó: A Pécsi Püspöki Múzeum Kőtára. Pécs, 1906.
Szőnyi Ottó: A pécsi székesegyház leírása az 1882. évi átépítés előtti állapotban. Pécs, 1916. [Különlenyomat a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítőjéből 1916/3-4. 43–94., XIV t.]
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. kötet, Kiadja Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest, 1893. 1460-1462. h.
Veress Endre: A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. II. kötet. Budapest, 1917. 175.
Nekrológok
Magyar Hírmondó, Bécs, 1799. november 19. 670–672.
= http://real-j.mtak.hu/2898/1/Magyar_hirmondo_Becs_1799_16.pdf
Magyar Kurir 1799. II. 654. p. = https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarKurir_1799_2/
Gyászoló versek, rnellyekkel Méltóságos Fő Eredetű s Érdemű Gróf Esterházy Pál László Pécsi Püspök Ts. K .k. B. T.Tanátsos ő Exellenciájának Mohátson 7dik Novemb. történt halálát sirattya Csergics Simon Vass-Vár megyének szélén fekvő Felső Lendvai helységnek Plébánossá, 1799. esztendőben. = Toldalék a' Magyar Hírmondónak, Április 25-dik napján 1800-dik Esztendőben költ árkusához, 547–556.
= https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarHirmondo/
[1] „Békében fekszem le, és el is alszom.” (Zsolt. 4,9)
[2] Magyar Hírmondó, 1799. november 19. 670–671.
[3] A forrásokban a püspök nevét Esterházyként és Eszterházyként is megtalálhatjuk. Jelen írásban a Pécsi Egyházmegyében használatos Eszterházy írásmódot használjuk.
[4] Váci püspök 1761–1786; bécsi érsek 1757/61–1803.
[5] Köszöntővers: Ányos Pál: Nagymélt. gróf Eszterházy Pálnak pécsi püspökségre lett emeltetését ünneplő versek. Pest, 1781., Agyich István Bucolicon (pásztorjáték), Nunkovits György: [ünnepi beszéde] Pécs, 1781.; Vizer Ádám: Carmen amplissimis honoribus. Pécs, 1781.; Laurindo, Pierio: In lode di monsignore il conte Paolo Esterhazi per lo giorno del suo possesso neW inclito vescovato di Cinquechiese Canzone di Laurindo Pierio pastore Arcade. Con licenza de’Superiori. Cinquechiese Nella Stamperia di Gio. Giuseppe Engel. 1781.
[6] PEL CV 1829. 17–18. p.; Szőnyi 1906. 253–254.; Boros 1985. 55–56.; 61–62. , A mellképet 1882 előtt két puttó-géniusz fogta közre, egyike a kép felé egy tükröt tartott. A puttók sajnos ma már nem részei a síremléknek, amely 1925 óta a hajdani püspöki könyvtár (Szepesy Ignác utca 3. – ma a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya) épületében, a lépcsőfeljárójában tekinthető meg.
[7] Kostyál–Zsámbéki 1997. 210. (Boros László: Dorffmaister István Somogy és Baranyai megyei mecénásai)
[8] Boros 1985. 62.
[9] Kastély: MaNDA – Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény; oromzat: Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium facebook-oldal:
https://www.facebook.com/gimimohacs/photos/a.180818365390012/199944810144034/?type=1&theater
[10] A képek ma a mohácsi temető Csatatéri Emlékkápolnájában találhatók.
[11]https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1csi_csata#/media/File:Dorffmaister_The_death_of_Louis_II_of_Hungary_1795-1796.jpg
http://mohacsi-csata.hu/festmenyek
[12] Pechata János: Comparatae sunt minerae istae per ... Paulum Ladislaum e Comitibus Eszterházi de Galanta ... die 20. Junii 1793. Nagy Bánya, 23. März 1793. PEK TGYO It Ms 580/2
[13] Borsy 1991. 304.
[14] Borsy 1991. 303.
[15] Ebben a kápolnában a déli falnál temették el még gróf Berényi Zsigmond püspököt (1739–1748) is.
[16] Boros László kutatásai alapján tudjuk, hogy az olajkép kápolna északi oldalán volt, és az 1882-ben megkezdett átépítés alatti megsemmisüléstől megmenekült. Először a Pécsi Püspöki Szeminárium ebédlőjébe, majd később a püspöki palotába, végül a Pécs-kertvárosi templomba került, ahonnan 1950 körül ellopták. In: Szőnyi 1916.; Boros 1974.; Kostyál–Zsámbéki 1997. 48. (Zsámbéky Mónika: A templomfestő Dorffmaister István II. 1781–1797)
[17] „Szentséges lakoma – Békében fekszem le, és el is alszom” (Zsolt. 4, 9.)
[18] Magyar Hírmondó, 1799. november 19. 671