Pécsi Egyházmegyei Könyvtár

Az egyházjog kutatói vizsgálódásukban nem mehetnek el szó nélkül a pécsi kánonjogi műhelyek egyik kiemelkedő egyénisége, Sipos István pécsi nagyprépost, nemzetközileg is elismert kánonjogász munkássága mellett.

220 éve hunyt el a 18. századi Pécsi Egyházmegye utolsó püspöke, gróf Eszterházy Pál László. Az évforduló alkalmából felidézzük gazdag életpályája mellett a csaknem két évtizedes pécsi működésének főbb állomásait is.

 A következő cikkünkkel azokra emlékezünk, akik a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat létrehozták, működtették és fejlesztették hivatástudatból, nagy szakértelemmel, hogy az utókor nemzedékének rálátása legyen a történelem ezen szegletére.

Százhúsz éve, 1899 augusztusában Hetyey Sámuel püspök támogatásával nyitott meg a Pécsi Püspöki Múzeum Kőtár a hajdani pécsi nyilvános püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) északi szárnyának földszinti termeiben, folyosóján, valamint az alsó és felső udvarán.

560 éve nevezték ki a pécsi egyházmegye püspökévé Janus Pannoniust

75 évvel ezelőtt a hajdani Bartók Béla utca 25. alatta a katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője, báró Mirbach Júlia több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta fel. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is.

Az Országos Széchényi Könyvtár páratlan Corvina-kiállításának margójára

1889. június 15–24.

Nagy lázban égnek a keresztény egyházak zarándokai, hiszen már csak napok választják el őket, hogy személyesen is részt vehessenek Ferenc pápa (2013-tól) csíksomlyói szabadtéri szentmiséjén. A csíksomlyói búcsút Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a pápa látogatásának napjára is kiterjesztette.

1938. május 15-én, tíz nappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitója előtt a Pécsi Nemzeti Színházban nagyszabású missziós díszünnepélyt szerveztek a Kongresszus szerves részeként.

A pécsi Székesegyház elfeledett, Kiss György-féle apostolszobrainak históriája

Liturgikus és humanista művekre az első budai nyomda (1473) megszűnése után is szükség volt a Magyar Királyság területén, főként mivel I. Mátyás király (1458–1490) 1479-ben elrendelte a magyar egyházmegyék számára a misekönyvek és breviáriumok kiadását.

A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szentkép- és imalapgyűjteményében számos, magyar és idegen nyelvű, a 19. század végéről és a 20. század első évtizedeiből származó olyan kép található, amely a húsvéthoz kapcsolódik. A húsvéti szent háromnap első napján ezzel az összeállítással kívánunk áldott, a feltámadás örömével teli húsvétot.

„Mi a legjobb, amit az ember kezével tehet? Azokat imádságra kulcsolni, és jó könyveket írni vele.” (Telegdy Miklós)

1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.

A Dunántúl katolikus napilap 1911. december 24-i számának karácsonyi mellékletében jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolásai című ismeretterjesztő írás, amelynek szerzője a Pécsi Egyházmegye tudós papja, Szőnyi Ottó (1876–1937) régész-művészettörténész, levéltáros-könyvtáros, jogakadémiai tanár, az első pécsi múzeum igazgatója volt.

A Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány Pécs-Baranya évszázadai. Történetek Baranyából, különös tekintettel a szerb megszállás időszakára címmel konferenciát rendezett novemberben Pécsett, a Tudásközpontban.