75 évvel ezelőtt a hajdani Bartók Béla utca 25. alatta a katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője, báró Mirbach Júlia több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta fel. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is.

A névtelenségbe burkolózó, az üldözött zsidó nők megmentőjéről, báró Mirbach Júliáról (1892–1974) Tüskés Tibor pécsi író, irodalomtörténész, kritikus, Nyári Krisztián író, irodalomtörténész és Árvai Tünde pécsi történész kutatásaiból vannak ismereteink. Az egyházi irányítás alatt álló, bentlakásos római katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület (Központi épülete: Árpád utca, majd Bartók Béla út 25., ma nagyjából a Barbakán tér 5. szám alatti telek) internátusa 1925-ben jött létre szegény sorsú leánytanulók, elszegényedett úrinők művelt családasszonnyá és háziasszonnyá képzésére, idősebb úrinők számára pedig otthonként szolgált. Az intézetbárói családból származó Mirbach Júlia vezetésével működött 1950-es államosításáig. Mirbach Júlia 1974-ben bekövetkezett haláláig ebben a házban élt, amelyet majd 1999-ben, több másik épülettel egyetemben elbontottak, új utcát nyitva helyére új épületet emeltek.

1944 nyarán a megyéspüspök, Virág Ferenc – valószínűleg szóbeli – rendeletére Budapestről zsidó származásuk miatt életveszélybe került lányokat és asszonyokat (egyes adatok szerint 10–15, másutt 20–25 fő) „menekült és irataikat elvesztett apácák”-nak titulálva sikerült a biztos halálból megmenteni az egyházi irányítás alatt működő és Mirbach Júlia igazgatása alatt álló római katolikus gazdaasszonyképző iskolában, amelynek internátusa ekkor kihasználatlan volt. [Írásbeli utasítás – mint általában az ilyen ügyeknél – nem készült, de ez belső körökben köztudomású volt.] A bárónő önfeláldozóan, bátran vállalta a kockázatot.

gyarmati fanni schaar erzsebet

A fiatal Gyarmati Fanni és Schaár Erzsébet1

Forrásokból és Gyarmati Fanni visszaemlékezéseiből azonban pár névről tudomásunk van: Ferenczy Miklósné (később a Közlekedésügyi Minisztérium főelőadója), Sárközi György mártírhalált halt költő unokahúga, Schaár Erzsébet szobrász (Vilt Tibor szobrász neje), Nonn Györgyné Bíró Vera, a Kommunista Párt tagja (férje legfőbb ügyész), valamint maga Fanni (Mária álnéven). A szintén zsidó gyökerekkel rendelkező Sík Sándor piarista költő-műfordító és Schlachta Margit szerzetesnő, az első magyar női országgyűlési képviselő jóvoltából szereztek a lányok és asszonyok tudomást a „Juliska néninél” való pécsi elrejtőzés lehetőségéről. A megmenekítettek biztonsági okokból egymás nevét nem ismerhették.

A Sancta Maria Leánynevelő Intézetet az államosítások idején, 1950-ben megszüntették, vezetője, Mirbach Júlia munka és megélhetés nélkül maradt. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni nem feledkezett meg hajdani segítőjéről, és azért, hogy Juliska néni valamiféle állandó segélyt, nyugdíjat vagy öregségi járadékot kaphasson, hivatalos, két tanúval hitelesített levélben fordult a Pécsi Járásbírósághoz:

„A pécsi járásbíróság f. hó 9-én tárgyalja Mirbach Júlia nyugdíj-, illetve öregségijáradék-kérelmével kapcsolatos ügyét. Alulírott kötelességemnek tartom, hogy a teljesen jogos kérelemhez a járásbíróságot a következőkről tájékoztassam: Mirbach Júlia, mint az iratokból kiderül, Pécsett a Bartók Béla út 25. sz. házban működő, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó internátus igazgatója volt, és 1944-ben, a német megszállás után intézetét illegálisan Pécsett tartózkodó üldözött nők rendelkezésére bocsátotta, akiket a hatóságoknál mint kibombázott menekülteket jelentett be. Az üldözötteket minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elszállásolta és élelmezte mindaddig, amíg azoknak arra szükségük volt. Így kerültem magam is, a fasiszták által később meggyilkolt Radnóti Miklós költő özvegye, 1944 nyarán Mirbach Júlia otthonába. Az ott menedékre találtak közé tartozott például Ferenczy Miklósné, jelenleg a Közlekedésügyi Minisztérium főelőadója, Sárközi György mártírhalált halt költő unokahúga, Vilt Tibor szobrászművész ugyancsak országos hírű szobrász felesége: Schaár Erzsébet, Non Györgyné sz. Biró Vera, a legfőbb ügyész felesége és még sokan mások, akiket mind felsorolni nem tudok, mert legális nevüket nem ismertem. Mirbach Júlia jóvoltából 1944 nyarát valamennyien nála tölthettük, és csak ősszel, amikor a fasiszta rendelkezések Pécset határzónává nyilvánították, és az ott-tartózkodás fokozottabb veszéllyel járt, kényszerültünk onnan elutazni, amihez ugyancsak ő nyújtott mindnyájunknak segítséget. Tudomásom szerint Mirbach Júlia kérelmében fentiekről semmiféle említést nem tett, és önfeláldozó, bátor kockázatvállalása, amellyel nagyszámú (kb. 20–25) üldözött védelmét önzetlenül vállalta, ügye megítélésénél, volt védencei véleménye szerint, nem maradhat figyelmen kívül.

Budapest, 1956. április 6.
Radnóti Miklósné
középiskolai tanár
lakik: Budapest, XIII. Pozsonyi u. 1."

Pohánka Éva 

Irodalom

1 A képek forrása: https://akibic.hu/2014/02/16/meghalt-radnoti-miklosne-fanni/ ; https://www.szekesfehervar.hu/muvek-az-emeletrol-schaar-erzsebet-eletmu-kiallitas-nyilik-a-deak-gyujtemenyben

 

Címkék

2024 november
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1