130 éve, 1891. június 22-én szentelték fel a neoromán stílusban újjáépített Pécsi Székesegyházat: ez a nap egyben a dóm felszentelésének emlékünnepe.
Ezen kerek évforduló kapcsán vázlatosan, korabeli képekkel színesített összefoglalóját adjuk a 10 évig tartó újjáépítési munkálatoknak, valamint az I. Ferenc József osztrák császár és magyar király (1848–1916) látogatásával egybekötött ünnepélyes felszentelési ceremónia és szentmise eseményeinek.
A Pécsi Székesegyház renoválásának gondolatát már a 19. század közepétől a pécsi püspökök központi feladatuknak tekintették, ám a terveket jó ideig nemigen követték tettek. Az épület egyre romló állapota azonban sürgetőbbé tette a felújítási munkálatok megkezdését. A restauráció végleges tervezete Dulánszky Nándor püspök (1877–1896) támogatásával valósulhatott meg 1882 és 1891 között.
„Lelkes főpap! nagy egyházfejedelem!
Istenházát építő Salamon!
Neked jutott az égi kegyelem,
Téged sarkalt a hit s szent buzgalom,
Míg megifjadt e műremek:
Átalkotá a fennkölt szellemed.”
A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ 1882 ÉS 1891 KÖZÖTTI ÁTÉPÍTÉSÉNEK KRONOLÓGIÁJA
Az alábbiakban rövid, vázlatos formában bemutatnánk a Pécsi Székesegyház átépítése 10 évének főbb momentumait:
1882. március 28. - Friedrich von Schmidt bécsi műépítész benyújtotta a pécsi székesegyház helyreállításának terveit a Magyarországi Műemlékek Országos Bizottságának, amelyet másnap elfogadtak.
1882. június 8. - Az Úrnapján megtartották az utolsó szentmisét az átépítés megkezdése előtt a „régi állapotú” Székesegyházban.
1882. június 9. - Kezdetét vette az állványok felállítása és a rossz falak leszedése, a padlózat alatti sírok kibontása. Megkezdődött a barokk oltárok. szobrok, festmények és berendezési-felszerelési tárgyak szétszedése és kiárusítása.
A Pollack-féle Pécsi Székesegyház déli homlokzata 1882-ben
1882. június 30. - A Pollack-féle homlokzat, a tetőzet és a boltozatok bontási munkálatainak megkezdése. Elkészültek a falfestmények hű másolatai.
1882. július 20. - Előkerült a román kori főapszis architektúrája.
1882. november 10. - Befejeződnek a boltozatbontási munkálatok.
1882 decembere - Megkezdődött a románkori falazat bontása.
1883. január 24. - Felfedezték az altemplom északi lejáratának domborműveit.
1883. február 16. - A népoltár megtalálása a bontási munkálatok közben.
1883. március 17. - Megkezdődnek a falazási munkák.
1883 áprilisa - A templom bontás állapota: csak a tornyok, a kápolnák, az altemplom és a keleti homlokfal töredéke állt.
1883. április 26. - Egyházi szertartás keretében az észak-keleti falnál letették az új templom alapkövét, ott ahol korábban a főoltár állt. Folytatták a főhajó kiépítését.
1883. szeptember 29. - Hozzákezdenek a nyugati homlokzat építéséhez.
1883. december 1. - A templombelső pillérei párkánymagasságig értek, és lebontották a délkeleti torony melléképületét.
1884. november 17. - A vastetőzet felrakásának megkezdése.
1885 tavasza - A Székesegyház dekoratív festési munkálatainak megkezdése.
1885. április 20. - Elkészült a nyugati főhomlokzat.
A régi és az új – a Pécsi Székesegyház nyugati homlokzata 1882 előtt és 1891 után
1885. június 20. - Karl Andreä festőművész hozzákezdett a templombelső kifestéséhez.
1885. szeptember 21. - Elkészült a déli homlokzat. Elhelyezték Kiss György szászvári szobrászművész új apostolszobrait a déli oldal árkádjain. (Nyugatról kelet felé: Fülöp, ifjabb Jakab, Júdás Tádé, Simon, idősebb Jakab, Péter, Pál, János, Bertalan, Tamás, András, végül Máté.)
Kiss György apostolszobrai
1885 - folyamán Befejeződött a déli homlokzat építése.
1886. január 2. - Befejeződött az északkeleti torony óraemeletének lehordása.
1886 - A nagy ablakoktól kezdődően kiépült a két nagy déli torony.
A régi és az új – a Pécsi Székesegyház az átépítés alatt 1886-ban (Fényképezte: Zelesny Károly)
1887 - A nagy ablakoktól kezdődően kiépült a két északi torony.
1888 - A Székesegyház külső munkálatai befejeződtek, megkezdődnek a falazási munkák.
1889 - Megkezdődött a Székesegyház előtti tér kialakítása, vele párhuzamosan a belső berendezési tárgyak is felállításra kerültek.
1890 - A kápolnák kifestése, díszítése. Elkészül a főoltár és helyére került az orgona is.
A régi és az új – a Pécsi Székesegyház főhajója és a főoltár 1882 előtt és 1890-ben
(Fényképezte: Zelesny Károly)
1890 ősze és 1891 tele - A Dóm téren felállították a két hatalmas obeliszket.
1891 - Helyére kerülnek az ajtók, a padok és a többi beltéri felszerelés is.
1891. június 22. - Királylátogatással egybekötve felszentelték és szentmise keretében megáldották a Pécsi Székesegyházat.
1892 júliusa - Végleg befejeződtek a Székesegyház újjáépítésének utómunkálatai. A restauráció teljes költsége 1 799 027 aranyforint volt.
A Székesegyház újjáalakítói
• Dr. Dulánszky Nándor pécsi püspök
• báró Friedrich von Schmidt bécsi műépítész, a székesegyházi újjáépítés tervezője és kivitelezője
• August Kirstein építőmester
• Schlachta Károly építőmester
Székesegyházi Építési Bizottság
• Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter
• Troll Ferenc pápai prelátus, kanonok
• Hinka László pécsi püspöki jogtanácsos
• Szeifritz István kanonok
• Walter Antal pápai kamarás, oldalkanonok
• Lechner János kanonok, püspöki könyvtárőr
Festőművészek
• Karl Andreä – főhajó és mellékoltárok kifestése, Szent Péter képcsoport
• Moritz von Beckerath – főhajó és mellékoltárok kifestése, Szent Pál életének megfestése
• Lotz Károly – Corpus Christi és a Jézus Szent Szíve kápolnák kifestése és az altemplom középső apszisának két oldalképe
• Székely Bertalan – Szent Mór és Szűz Mária kápolnák kifestése
• Gustav Bamberg – mintarajzok
• ifj. Franz Xaver Jobst és Carl Jobst – faldíszítő festmények
Szobrászművészek
• Zala György – figurális díszítések, reliefek
• Kiss György – apostolszobrok, figurális díszítések, reliefek
Orgonaépítő
• Angster József
A TEMPLOMSZENTELÉS ÉS AZ ÜNNEPI SZENTMISE
1891 tavaszának végére a Pécsi Székesegyház restaurálási munkálatai a végéhez közeledtek. Június 9-én megkezdődtek a felszentelési ünnepség dekorációs munkálatai. Az íveket és a pillér-árkádokat tölgyfaleveles girlandokkal, lombfesztonokkal, fáklyákkal és lampionokkal díszítették fel.
Az 1891. június 22-ére tervezett templomszentelési ünnepre ismét Pécs városába látogatott Ferenc József magyar király. Az uralkodó kíséretével előző nap, június 21-én, vasárnap reggel 7 órakor, érkezett Pécsre külön vonattal. Vonulásának útvonalán [Indóház út (ma Szabadság utca) – Ország út (ma Rákóczi út) – Széchenyi tér – Iskola utca (ma Janus Pannonius utca)] a város három pontján állítottak fel a tiszteletére diadalkaput. Egy kisebbet az érkezési pontra, az Indóház út végére, a főkaput – amely egy városkaput ábrázolt felvonóhíddal – a Széchenyi térre, a harmadikat pedig a „káptalani terület bejáratánál” (ma a Rózsakert mellett).
A Széchenyi téren és a káptalan bejáratánál állított diadalkapuk
(Fényképezte: Zelesny Károly)
Mindenhol fogadóbizottság és a város polgárai várták. Az újjáépített Székesegyházat a püspöki palotában eltöltött pihenés után, 14 órakor tekintette meg Dulánszky Nándor püspök és az építészek társaságában.
A király két napos, röpke pécsi tartózkodása alatt több egyházi, polgári és katonai intézménybe is ellátogatott, számos tiszteletére szervezett rendezvényen vett részt, ám ezek jelen írásunknak nem részei, ekképpen részletes felsorolásukat kihagyjuk.
A felszentelési ceremónia, az ünnepi szentmisét megelőző nap este kezdetét, amikor este elvégezték a szent vértanúk officiumát. A templomszentelésre 1891. június 22-én, hétfőn reggel és a délelőtt folyamán került sor. A római katolikus szertartási törvény szerint az eseményén csak a papok vehetett részt, akik reggel 6 órakor elénekelték a mindenszentek litániáját. A Minden gonosztól ments meg Uram minket!! részhez érve Dulánszky püspök háromszor megkerülte a székesegyházat, és meghintette szentelt vízzel. Visszaérkezve a nyugati kapuhoz, háromszor megzörgette a templom ajtaját. Ennek a rítusos kopogtatásnak szimbolikus jelentése volt: a mennynek ajtaja nyíljon meg az igazak számra. Eközben az egyházfő az alábbi szavak kíséretében lépett be a templomba: Ecce signum crucis, fugite, adversae potestates! (Íme a kereszt szent jele, távozzatok ellenséges hatalmak!) Majd ekképpen folytatta: Pax huic domui! (Béke e hajlékkal!). A diakónus erre felelte. In introitu tuo (A Te belépteddel.). Ezután az összes felszentelésen résztvevő pap a Veni creator Spiritus kezdetű himnuszt énekelve bevonult a templom közepére.
Eközben egy pap a templom jobb sarkától a bal sarkáig, majd a bal sarkától a jobb sarkáig a talapzatot hamuval beszórta, mintegy a bűnbánat szimbólumaként. Dulánszky püspök a bal sarokból a jobba haladva pásztorbotjával a hamuba írta a latin abc-t, utalva ezzel Szent Pálra: Nincs sem zsidó, sem görög – azaz nincs senki sem kizárva az egyházból, Isten előtt nemzetiségre nézve sincsen különbség. Majd vizet, bort, sót és hamut szentelt, szimbólumaként az emberi és isteni természetnek, a romlatlanságnak és a bűnbánatnak. A szentelések lezárásaképpen Dulánszky egy kereszttel megjelölte az egyház ajtaját. Ezt követően az ereklyékhez ment, ott homíliát tartott a templom magasztos rendeltetéséről, egyúttal megkenve az ajtókat krizmával, mintegy felavatva a magasabb szellemek színteréül. Ekkor az egész papság bevonult a templom főhajójába.
Innentől vette kezdetét az oltárszentelés, amikor az ereklyét a számára az oltárba vágott szent kriptába helyezték el. A püspök öt gerezd tömjént tett az oltárra, a négy sarokra és egyet középre. Négy vékony, kereszt alakban tett tömjéngyertyát gyújtott, amelyeket Isten dicsőségére elégetett. Majd a 12 apostol tiszteletére is keresztet alakított és tömjént égetett. Ezzel az oltárszentelés, mint a templom felavatása befejeződött.
A templomszentelés ½ 12-ig tartott, ezalatt az eső ellenére a templom előtti téren, valamint a Sétatéren és a környező utcákban is hömpölygött az ünneplőbe öltözött emberek sokasága. A belépőjeggyel rendelkezőket ¾ 12-kor engedték be a nyugati kapun a „tömjénfüsttől kékes levegőjű” főhajóba. Megérkeztek az udvari, katonai és egyéb méltóságok, államhivatali és törvényhatósági elöljárók, akik a szentélyben kaptak helyet. A szentély mellett jobbra és balra eső hajókba a világi hölgyek és a hírlapírók foglaltak helyet, a templom alsó részében pedig a nagyközönség várta az ünnepi szentmisét.
Ferenc József pontban 12 órakor lépett be – az eső miatt – a Corpus Christi kápolnába. Innen indult a díszes menet, amelyet a székesegyház ajtónállója és négy püspöki huszár vezetett fel, mögöttük a dóm építészei, majd dr. Szeredy József és dr. Wurster József kanonokok. Őket a püspöki titkár, a szentszéki jegyző, és egyéb egyházi méltóságok, kanonokok, prépostok és apátok, továbbá diakónusok és archidiakónusok követték. Mögöttük a meghívott püspökök sora, majd a püspök oldalkanonokja, Troll Ferenc és Dulánszky ordinárius következett. Utána Luigi Galimberti pápai nuncius és papjai haladtak. A királyi apostoli keresztet Fesztl Károly, választott püspök vitte, végül közvetlen mögötte az uralkodó és kísérete zárta a sort.
A szentélyben Dulánszky püspök a püspökszék előtt megállt, és a király felé lépve, meghajolt, majd a szentély elején álló oltárhoz fordult, majd remegő hangon kezdett bele a Te Deumba. Ezt követően a Gregorián-énekkar halk zsoltárénekei mellett csendes misébe kezdett.
Az uralkodó az úrfelmutatásig állva hallgatta a misét, onnantól az áldozásig térdelt, majd ismételten állva maradt. A pápai brévét Szauter Antal görcsönyi plébános hirdette ki, mely szerint az örömnap emlékére XIII. Leo pápa (1878–1903) búcsút engedélyezett, és felhatalmazta Dulánszky püspököt, hogy apostoli áldást adhasson. Ezután egy, a királyért való könyörgés hangzott el, majd a pécsi ordinárius feladta a pápai áldást, amelyet Ferenc József térden állva fogadott. Az áldás után, kb. 13 órakor a király kivonult a templomból. A szentmise végeztével kinyitották a kint várakozó közönség előtt a nagykapukat. Ezzel 10 év után ismét a hívek számára is látogathatóvá tették a Pécsi Székesegyház.
Kubányi Lajos: A főpapság hódolata I. Ferenc József előtt (1896)
Az ünnepi eseményt a millenniumi év kapcsán, 1896-ban Kubányi Lajos festőművész festette meg Pécs város megbízásából. Jelenleg ez egyetlen vizuális dokumentum, amely a felszentelést követő szentmiséről képet ad az utókor számára. A 175 x 395 cm-es képen felismerhető személyek az alábbiak: a király felé fordulva, az előtérben Kardos Kálmán főispán áll, tőle jobbra díszmagyarban Aidinger János polgármester. A király jobbján az apostoli keresztet vivő Fesztl Károly, választott püspök mellett Frigyes főherceget láthatjuk. A királytól balra, a testőr melletti magas férfi József főherceg. A papság élén, félig háttal püspöki ornátusban a püspök, Dulánszky Nándor, az egyházi méltóságok sorában fekete reverendában Vaszary Kolos pannonhalmi főapát ismerhető fel. A püspökök sorát Vajda Ödön zirci apát zárja, előtte az oldalra kitekintő személy pedig Troll Ferenc pápai prelátus, pécsi nagyprépost. A többi ordinárius (Hidasy Kornél szombathelyi, Bende Imre besztercebányai, br. Hornig Károly veszprémi, Dessewffy Sándor csanádi. Steiner Fülöp székesfehérvári, Meszlényi Gyula szatmári és Bubics Zsigmond kassai püspök), aki jelen volt, nem ismerhető fel.
A stallumok legfelső sorában, a királytól legtávolabb, az első stallumban Szili László Baranya vármegyei alispán áll, tőle a király felé a negyedik Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszter, az ötödik gr. Apponyi Albert, a hatodik pedig Orczy Béla, aki korábban a király személye körüli miniszter volt, végül a hetedik Jozipovics Imre horvát, dalmát és szlavónországi miniszter volt.
József herceg előtt csak a feje látszik Luigi Galimberti pápai nunciusnak, br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter az apszis északi félkörívének elején, két fehér zubbonyos tábornok között áll. gr. Szapáry Gyula miniszterelnököt és Szőgyény-Marich László a király személy körüli minisztert nem lehet felismerni.
Örömódák
Az újjáépített Pécsi Székesegyház felszentelésének ünnepére számos örömóda/költemény készült el, így Virág Ferenc későbbi megyéspüspök (1926–1958) és Dr. Rézbányay József kanonok tollából. Mindketten a felszentelési ünnepélyre írtak alkalmi költeményt, amelyek ékes példái a pécsi egyházmegyei papság magas fokú irodalmi műveltségének.
Virág Ferenc verse a Pécsi Figyelő – Emléklapok, 1891. június 20-i számának mellékletéből
Dr. Rézbányay József verse a Pécs politikai hetilap 1891. június 21-i számában
Az összeállítást készítette Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető.
FELHASZNÁLT IRODALOM
BORS-BULBUK Zsuzsanna: A Pécsi Székesegyház építéstörténete. In: A Pécsi Püspökség évezredes öröksége. Történet – Kiállításvezető – Érdekességek. Pécs, 2015. 127–139.
CSEMEGINÉ TOMPOS Erzsébet: A pécsi Székesegyház Schmidt-féle újjáépítése. Fejezet a magyar műemlékvédelem történetéből. = Az Építőipari és Közlekedéstudományi Műszaki Egyetem Közleményei, 1964/5. 33–75.
DERCSÉNYI Dezső: A Pécsi Székesegyház. Budapest, 1969.
Die jüngst restaurirte Kathedrale von Fünfkirchen. Führer. Verfassern des kath. ung. Kalenders „Szent Család”. Fünfkirchen, 1891.
GERECZE Péter: Vezető a pécsi székesegyházban. A pécsi székesegyház és falfestményei.
Pécsi Figyelő, 1891. június 24. 1–6.
A székesegyház felszentelése = Pécs, 1891. május 2. 2–3.
SZŐNYI Ottó: A pécsi székesegyház leírása az, 1882. évi átépítés előtti állapotában. (Különlenyomat: Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 1916/3–4. füzet). Pécs, Wessely és Horváth Könyvnyomdája, 1916.
Az ujjáalakított Pécsi Székesegyház – képekkel ellátott – népszerü templommagyarázó kalauz. Kiadják a „Szent-Család” képes népnaptára szerkesztői. Pécs–Budapest, 1891.
Útmutató a templom megtekintésére. Pécsett, 1893.