PRO MEMORIA - Rétfalvi Sándor szobrászművészre emlékezünk. Gyászmiséjét 2021. augusztus 5-én (csütörtökön) 18h-kor a Pécsi Székesegyházban Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálja. Művész Urat 2021. augusztus 6-án Nagykanizsán a Tripammer Gyula utcai központi temetőben helyezik végső nyugalomra.
Életének 80. évében, 2021. június 27-én elhunyt Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, a kortárs magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának egyik alapítója, professor emeritusa, Nagykanizsa és Pécs város díszpolgára.
Rétfalvi Sándor 1941. május 31-én született a kárpátaljai Máramaros megyei Aknaszlatinán. Középiskolai tanulmányait 1955 és 1959 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium képzőművész tagozatán[2] végezte Somogyi József tanítványaként. Felsőfokú tanulmányait 1959 és 1964 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakán folytatta: mesterei Szabó Iván és Pátzay Pál voltak. Ezután 1964-ben fél évig St. Margarethenben (Szentmargitbánya, Ausztria – Burgenland) a Symposion Europäischer Bildhauer (Európai Szobrászati Szimpózion) ösztöndíjasaként egy művésztelepen élt, és Karl Prantl osztrák szobrászművész mellett tanult és alkotott.
Rétfalvi Sándor alkotás közben (1978)[3]
1964-től a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tanára, 1968 és 1974 között pedig művészeti igazgatója volt. 1982-től a Janus Pannonius Tudományegyetem a rajz- és vizuális nevelés szakemberképzés tanszékvezető-docenseként, majd a pécsi szobrászszak tanszékvezetőjeként dolgozott. Nagy szerepe volt az egyetemi szintű képzés kidolgozásában, 1990-ben a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója lett. 1993-tól a fémszobrászat szakirányt irányította, 2000-től pedig az integrált Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Szobrász Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 2000 és 2011 között a kar doktori iskolájának vezetője lett.
A Doktori Iskola témavezetői 2005-ben:
Tolvay Ernő, Bencsik István, Schrammel Imre, Colin Foster, Keserü Ilona, Rétfalvi Sándor
Tanulmányúton járt Ausztriában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Olaszországban, Svájcban, Németországban és a Szovjetunióban.
Rétfalvi Sándor 1963-tól rendszeresen részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, később pedig a pécsi Országos Kisplasztikai Biennálékon. 1967-ben a villányi nemzetközi szobrász szimpózium alapító szervezője és egyik irányítója volt a Gyimóthy-villában, amelyből kinőtte magát a Siklós–Villány–Nagyharsány Alkotótelep.
A Siklós–Villány–Nagyharsányi szobrász alkotótelep és a Gyimóthy-villa[5]
1972 és 1982 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek (MKISZ) Dél-dunántúli Szervezetének volt a vezetője. 1974-ben ösztöndíjjal a lengyelországi Orońskóban volt, majd 1980-ban egy hónapot töltött a Római Magyar Akadémián, ahol Amerigo Tot mellett megtanulta a viaszveszítéses bronzöntés technikáját, amelyet hazánkban elsőként ő alkalmazott. Munkássága során főként kő- és bronzanyaggal dolgozott: köztéri szobrokat, emlékműveket, kisplasztikákat készített. Az éremművészetben is maradandót alkotott: így 36 öntött és vert bronz személyi érmet és plakettet jegyez tőle a numizmatikai szakirodalom.[6]
1964-től több tucat köztéri alkotását állították fel, többek között Budapesten, Pécsen, Mohácson, Szigetváron, Harkányban, Bólyban, Nagyharsányban, Veszprémben, Székesfehérváron, Kishajmáson, Kunfehértón, Balatonlellén, Nagykanizsán és Lentiben, de található alkotása Olaszországban (Róma), Ausztriában, Lengyelországban és Németországban is. Művei Magyarországon és külföldön számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek.
Rétfalvi Sándor alkotásai
Munkássága során több elismerésben is részesült: 1978-ban Munkácsy-díjjal, 1998-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze díjjal, 2001-ben Martyn Ferenc-díjjal tüntették ki, 2002-ben pedig neki ítélték Pécs Város Művészeti Díját. 2006-ban a siklósi vár nyári időszaki kiállításán, a Siklósi Szalonon Pécs város díjaként Bükkösdi Emlékéremmel jutalmazták. 2016-ban a képzőművészetben és az oktatásban végzett kiemelkedő munkájáért, Pécs város művészeti életében elért sikereinek elismeréséül Pro Civitate-díjat vehetett át. Két város is díszpolgárává választotta: Nagykanizsa 1998-ban, Pécs 2019-ben.
Pro Civitate-díj átvétele 2016-ban a Kodály Központban (Fényképezte: Müller Andrea)[7]
Rétfalvi Sándor elméleti munkát is írt Bronszobrászat. Archaikus bronzöntési eljárások címmel.[8] A 1984-ben a Baranyai Művelődésben cikke is jelent meg Képzőművészeti szakkör 1964–1969 között.[9]
Életművéről Kovács Péter 2006-ban jelentetett meg monográfiát, amelyben Mendöl Zsuzsa állította össze a munkásságáról szóló szakirodalmak listáját.
Kovács Péter: Rétfalvi Sándor. Pécs, 2006.
Felesége R. Fürtös Ilona (1941–2012) Munkácsy-díjas textilművész, textiltervező, egyetemi adjunktus volt. Gyermekeik: Rétfalvi Bernadett művészetterapeuta Németországban, Rétfalvi Orsolya könyv és papírrestaurátor, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományvédelmi szakembere, Dr. Rétfalvi Donát, DLA építész, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar egyetemi docense, valamint Rétfalvi Sándor Soma fotóművész.
R. I. P. – Isten nyugosztalja, Művész Úr!
Rétfalvi Sándor szignója a püspöki magánkápolna kapuján (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)
***
Jelen összefoglalónkban vázlatosan, elkészültük időrendjében vesszük számba Rétfalvi Sándor Pécs városában, egyházi megrendelésre készített, vallási témájú alkotásait, egyúttal leróva a Pécsi Egyházmegye legmélyebb tiszteletét kiemelkedő munkássága előtt:
Havihegyi-kápolna
Feszület [Korpusz] (1969/1970)
A Havas Boldogasszony-templomtól nem messze, a Havi-hegyi sétány kiugró szikláján 1845 óta állt egy egyszerű kőkereszt, amelyet Horváth János ügyvéd, későbbi alispán emeltetett felesége kérésére. A keresztet három részeg jómódú fiatal 1964-ben ledöntötte. Helyére Cserháti József megyéspüspök megrendelésére Rétfalvi Sándor szobrász 1969-re elkészítette a T-alakú, Szent Antal kőkereszten élettelenül előrezuhanó bronz korpuszát, amely Pécs panorámájának szimbólumává vált. A sziklaszirten magasodó, nagyhatású, szuggesztív erejű kőfeszület „az emberi, és benne a krisztusi kínszenvedésnek állított döbbenetes erejű emléket.”[10] A 4,2 méter magas keresztet, rajta a 2,2 méteres bronzszoborral 1970-ben szentelték fel.
A Korpusz a Havihegyen
A kápolnától nem messze, egy másik oldali sziklán áll a szobrászelőd, Kiss György századfordulós, horganyzott jubileumi feszülete is.
Pécsi Székesegyház[11]
Feltámadt Krisztus-szobor – Kanonoki-püspöki kripta (1983)
Cserháti József megyéspüspök a Székesegyház kriptájában megfelelő nyughelyet kívánt kialakítani utódai számára. Megbízást adott Mendele Ferenc műemléki építésznek az új alkalmas sírbolt helyének kiválasztására, és a régi kripta melletti lomtár-szenespince átalakítására tett javasolta. Az 1983-ra, halottak napjára elkészült, háromhajós térre osztott kriptát egyetlen képzőművészeti alkotás díszíti, amely két művész – Rétfalvi Sándor és Bencsik István szobrászművészek – közös munkájának eredménye.
A Feltámadt Krisztus a Székesegyház püspöki kriptájában (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)
Rétfalvi 170 cm-es Feltámadt Krisztus aranyozott bronzszobra, a viaszveszítéses bronzöntési technika vizsgaművének tekinthető. Az alkotás a halál utáni feltámadást jeleníti meg, de nem a szokványos a halálon diadalmaskodó Isten-ember ábrázolásmódjával, hanem érzékeltetve a halál nyugalmának és a feltámadás reménységének belső feszültségét. A kis ablakon keresztül megvilágított kompozíció mozgalmasságát a sziklasor szétrobbanását jelképező keretes szerkezetet adó kövek biztosítják.[12] A 180 cm-es kőoltár pedig Bencsik István munkája.[13]
Pécs, Honvéd tér
Korpusz (1990)
Megyeri-Kertvárosban, a Honvéd téren az 1938-ban a helyi kezdeményezésre felállított kőfeszületről 1989 szilveszterének estéjén vandálok letörték a Zsolnay gyártmányú pirogránit korpuszt. A közösség összefogásából a kőfeszületre új bronz Krisztus-szobor került Rétfalvi Sándor szobrászművész által. Az immár teljes keresztet Mayer Mihály megyéspüspök szentelte fel körmenettel egybe kötött szentmise keretében 1990. augusztus 5-én.[14] A bronzszobrot 2007. december 2-án, vasárnapra virradó reggelre fémtolvajok ellopták, de 2008-ban pótolták.[15]
A kertvárosi Korpusz[16]
Szent Erzsébet Plébániatemplom (Kertváros)
Korpusz (1992)
Pécs-Kertvárosi Árpádházi Szent Erzsébet Plébániatemplom számára 1992-re készítette el Rétfalvi Sándor az életnagyságú, drámai bronz Korpuszát, amely rendhagyó módon Krisztust a halála előtti végső szenvedésének pillanatában örökíti meg egy fakereszten. A jobb mellékhajó szentély felőli záró falára elhelyezett alkotáson „…a görcsberándult ujjak látványán túl, a testi-lelki szenvedés nagyhatású megjelenítését tapasztaljuk, különösen, amikor kis távolságból a kereszten függő, haldokló Krisztus fájdalmat tükröző arcára tekintünk.”[17]
A Szent Erzsébet Templom Korpusza (Fényképezte: Cseri László)[18]
Pécsi Székesegyház
A déli bejáratok (2000)
A Pécsi Egyházmegye két feladattal bízta meg Rétfalvi Sándort: egyrészt készítsen tervet a Dóm már meglevő déli bejárati ajtajának külső díszítésére, másrészt tervezze meg a bejárati előcsarnokot lezáró kaput. A megvalósult kompozíciókat Tüskés Tibor ekképp jellemezte: „Hátul az arany ragyogás. Előtte a bronz mintázat.”[19] Az elkészült mély értelmű és gazdag jelképekkel bíró alkotásokat 2000. december 30-án püspöki áldást követően leplezték le.[20]
A Bazilika déli aranykapuja
A Pécsi Székesegyház déli meglevő, kétszárnyú ajtaját, 11–11 álló, téglalapalakú aranyozott öntött bronzkazettában figurális reliefek díszítik, amelyet fekete díszes keretek ölelnek át. A domborművek – hasonlatosan a kódexillusztrációkhoz vagy könyvkötések támlanyomataihoz – az Ó- és Újszövetség egy-egy ismertebb jeleneteit (pl. Teremtés, Kiűzetés, a bábeli zűrzavar, Ábrahám áldozata, Utolsó vacsora, Golgota, Feltámadás) mutatják be. Boros László így foglalta össze a kompozíció nagyszerűségét: „…a »Modern Biblia Pauperum«[21] a sablonos előadásmód kényszerétől mentes élményt nyújt az áhítatot, a műélvezetet: avagy mindkét lelki élményt kereső érdeklődő számára.”[22]
A Pécsi Dóm déli arany bejárati ajtója (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)[23]
Millenniumi kapu
A külső millenniumi kapu megalkotása nehezebb feladatnak bizonyult, hiszen alkalmazkodni kellett a kapuzat feletti, 1885-ben elkészült Kiss György-féle A magyar szentek hódolata Szűz Mária előtt címet viselő mészkő domborműhöz is. A kétszárnyú, befelé nyíló patinázott bronzkapu 361 cm széles, 420 cm magas, és a súlya 3,5 tonna. Szimbolikáját a baranyai tájat jelképező szőlőlevelek uralják, amelyek között egy bibliai (Jézus és Szent Péter) és egy pécsi egyháztörténeti (Szent István király és Bonipert pécsi püspök) jelenet, valamint számos állatfigura (sikló, béka, gyík, kismadár) bújik meg. Tetején – a monumentális bronz alkotás megkoronázásaképpen – a Szentlélek galambja látható aranysugárral övezve.[24]
A Pécsi Székesegyház Millenniumi kapuja[25]
Belvárosi Templom (korábban Gázi Kászim dzsámija)
Szent Bertalan szobor (2004)
- szeptember 11-én áldotta meg Mayer Mihály megyéspüspök a Belvárosi Templom észak-keleti oldalánál álló fém haranglábát és a Szent Bertalan szobrot. A középkori Szent Bertalan templom megjelenített apszisához szervesen kapcsolódó hármas harangtorony (tervezője Bachman Zoltán, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész) alaphelyzetben 5 méter magas, viszont harangozáskor 13 méter magasba emelkedik. A mechanikát Gulácsy János tervezte.[26] Előtte áll Szent Bertalan bronzszobra áll, amely Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása.
A kompozíción Szent Bertalan félig megnyúzott teste látható a kereszt előtt, lába alatt az eltaposott kígyó, mint az ördögűzés szimbóluma. A szent alakja 140 cm magas kisméretű plasztika, ám a kígyó és a kereszt kiegészülésével a teljes szoborkompozíció 215 cm-es.[27]
A Szent Bertalan szobor a haranglábbal a Pécs-Belvárosi Templom mögött[28]
Püspöki Palota
Szűz Mária kápolna (püspöki magánkápolna) (2005–2006)
A püspöki magánkápolnát a közelgő egyházmegyei millenniumra készülve 2005–2006-ban Mayer Mihály megyéspüspök megrendelésére teljesen átépítették. Belső, liturgikus terét a II. Vatikáni Zsinat előírásai szerint alakították ki: így helyet kapott a szembe miséző oltár és az ambo (felolvasó pódium) is. Az oltár bronzlába egy angyalszárnyat jelképezve teszi légiessé a monumentális, tömör, zöldbe játszó fekete márványlapot. Az egy szárnyon álló és vékonyabb márványlappal készült ambo által válik egységessé az összkép.
A püspöki magánkápolna oltára és az ambo (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)
Bronz díszítmények
Rétfalvi Sándor készítette el a 14 keresztúti jelenetet megörökítő kör alakú, bronz reliefet is, amelyek két oldalt – mintegy a kápolnához vezető szent út jelképeként – díszítik a kápolna belsőt.
A stációk (részlet) (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)
Szent Mihály kapu
A 2005 és 2006 folyamán felújított püspöki magánkápolna új, bronz bejárata is Rétfalvi Sándor alkotása. A Szent Mihály kapu az Utolsó ítéletet ábrázolja. A kápolnát 2006-ban szentelte fel Mayer Mihály megyéspüspök.[29]
A Szűz Mária kápolna Szent Mihály kapuja (Fényképezte: Schmelczer-Pohánka Éva)
Pécsi Székesegyház
Janus Pannonius síremlék (2008)
Janus Pannoniust, III. János pécsi püspököt, a nagy humanista költőt 2008. október 21-én, szentmisével egybekötött szertartás keretében temették el újra a Pécsi Székesegyház altemplomában. Fakoporsóját Dulánszky Nándor püspök nyughelye mellé helyezték. Síremléke – egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel a költőt ábrázoló bronz fejszoborral – szintén Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása.
Janus Pannonius (III. János püspök) síremléke a Székesegyház altemplomában[30]
A sírkövön Janus Pannonius latin nyelvű sírverse olvasható:
Hic situs est Ianus, patrium qui primus ad Histrum
Duxit laurigeras ex Heliconc, deas.
Hunc saltem titulum, Livor permitte sepulto,
Invidiae non est in monumenta locus.
Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először
Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.
Ezt a dicsőséget, ó hagyd meg a holtnak,
Irigység; Rosszakarat, kíméld hűlt porait legalább.
(Kálnoky László fordítása)
Numizmatika[31]
Cserháti József emlékérem
Dr. Cserháti József pécsi megyéspüspök balra néző profil portréját ábrázoló öntött bronz, 80 mm átmérőjű emlékérmét Rétfalvi Sándor az egyházfő halála (1994) után készítette el. Az előlap felirata DR. CSERHÁTI JÓZSEF, hátlapja pedig üres.[32]
Cserháti József emlékérem
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető
Felhasznált irodalom
Bencsik István: Bencsik. Pécs, 1990. (Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből)
Bodó László: Meghonosodott Pécsett a viaszöntés. Emlékmű a püspöki temetkezőhely számára = Dunántúli Napló. 1983. szeptember 5. 6.
Boros László: Rétfalvi Sándor: A pécsi bazilika millenniumi kapuzata = Pécsi Szemle, 2001/1.
Boros László: A pécsi Havas Boldogasszony kegykápolna = Pécsi Szemle, 2008/2. 4–18.
Boros László: Árpád-házi Szent Erzsébet-templom = Pécsi Szemle, 2012/3. 67–79.
Csuhai István: „A szobrásznak az a dolga, hogy szobrot mintázzon” Jelenkor = http://www.jelenkor.net/pecs/1444/a-szobrasznak-az-a-dolga-hogy-szobrot-mintazzon [2021.07.02.]
Dercsényi Dezső: A pécsi kripta = Művészet, 1986/2. 42–43.
Hárságyi Margit: „Véletlenül lettem szobrász” Rétfalvi Sándor, a tettyei Krisztus alkotója Olvass bele = https://olvassbele.com/2016/06/13/veletlenul-lettem-szobrasz-retfalvi-sandor-a-tettyei-krisztus-alkotoja/ [2021.07.02.]
Kapu 2000. [Rétfalvi Sándor, fotó Körtvélyesi László] Pécs, 2000.
Kovács Péter: Rétfalvi Sándor. Pécs, 2006.
Műhely Workshop – A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola története és műtárgykatalógusa / Catalogue of Artworks of the Doctoral Schol of Faculty of Music and Visual Arts, University of Pécs 1991–2012. [Pécs, 2012] = https://docplayer.hu/184018839-Dla-katalogus-12-12-12-19-54-page-1.html [2021.07.02.]
Rétfalvi Sándor: A Szent Bertalan szoborról = Pécsi Szemle, 2004/3. 129–131.
Romváry Ferenc: Rétfalvi Sándor. In. Pécs Lexikon. II. kötet. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 178.
Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982. 89–90.
Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Pécs, 2014.
Süle Tamás – Hágen József: [Rétfalvi Sándor különszám] = Pécsi Dénár, 2010. május 31. = http://pecsidenar.hu/8_melleklap.php#szakm
Tüskés Tibor: Bronzburjánzás. Rétfalvi Sándor új kapuja a pécsi Dómban = Magyar Napló, 2001/1–3. 79–80.
[1] Kovács 2006. Ezúton köszönöm szépen Máger Róbert Atyának, a Pécsi Egyházmegye püspöki irodaigazgató-helyettesének a segítségét.
[2] Osztályfőnöke Balás Lászlóné festőművész, rajztanár volt.
[3] B. K.: Munkácsy-díj. Rétfalvi Sándor = Dunántúli Napló, 1978.
[4] A kép forrása: Műhely Workshop 2012. 28. = https://docplayer.hu/184018839-Dla-katalogus-12-12-12-19-54-page-1.html [2021.07.02.]
[5] A kép forrása: Műhely Workshop 2012. 17. = https://docplayer.hu/184018839-Dla-katalogus-12-12-12-19-54-page-1.html [2021.07.02.]
[6] Süle – Hágen 2010
[7] A kép forrása: https://adminisztracio.pte.hu/hirek/kozos_rendezvennyel_unnepelte_az_uj_tanevet_varos_es_az_egyetem [2021.07.02.]
[8] Rétfalvi Sándor: Bronzszobrászat. Archaikus bronzöntési eljárások. Pécs, Dialóg Campus, 1998. (Kézirat)
[9] Rétfalvi Sándor: Képzőművészeti szakkör 1964–1969 között = Baranyai Művelődés, 1984/1. 46–50.
[10] Boros 2008. 18.; Romváry 2014. 100–103.
[11] Ezúton köszönöm Regős Diána kolléganőmnek a székesegyházi fényképek elkészítéséhez nyújtott segítségét.
[12] Dercsényi 1986. 43.
[13] Bencsik 1990., Bodó 1983.
[14] https://www.kozterkep.hu/36902/korpusz [2021.07.02.], Új Dunántúli Napló, 1990. július 25.
[15] Romváry 2014. 103.
[16] A kép forrása: https://www.kozterkep.hu/36902/korpusz [2021.07.02.]
[17] Boros 2012. 75.
[18] A kép forrása: Cseri László: Fotóesszé: Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom = Jelenkor = http://www.jelenkor.net/galeria/192/fotoessze-pecs-kertvarosi-szent-erzsebet-plebaniatemplom [2021.07.02.]
[19] Tüskés 2001. 80.
[20] Romváry 2014. 250–251.
[21] A „Szegények Bibliája” a 13. századtól elterjedt könyvtípus, amelyben miniatúrákkal jelenítették meg Jézus életét.
[22] Boros 2001. 54.
[23] https://web.archive.org/web/20140429090800/http://www.fonderia.hu/content/r%C3%A9tfalvi-s%C3%A1ndor [2021.07.02.]
[24] Romváry 2014. 247–249.
[25] A képek forrása: Köztérkép, SzoborLap – https://www.kozterkep.hu/659/szekesegyhaz-kulso-millenniumi-diszkapu [2021.07.02.]
[26] Eredetileg naponta 7, 12 és 19 órakor harangozott, ám a mechanikus szerkezet több éve nem működik.
[27] Rétfalvi 2004., Romváry 2014. 167–168.
[28] A kép forrása: Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Gyűjtemény – Fotótár = https://en.mandadb.hu/dokumentum/639404/csgyk_fototar_pecs_szent_bertalan_2004.jpg [2021.07.02.], Köztérkép: https://www.kozterkep.hu/569/szent-bertalan [2021.07.02.]
[29] Romváry 2014. 252.
[30] A kép forrása: https://www.kozterkep.hu/2776/janus-pannonius-siremleke#vetito=447936 [2021.07.02.]
[31] Rétfalvi Sándor Janus Pannonius érmeit (Múzeumbarátok érme és a Mecsek Tourist érme) a jelen felsorolásból kihagytuk, hiszen azok Janus világi munkásságának állítottak emléket, és nem egyházi megrendelésre készültek.
[32] Süle – Hágen 2010