Pécsi Egyházmegyei Könyvtár

„A nagyheti drámai áhítatnak csodálatosan méltó kerete a klasszikus pécsi székesegyház.” - Nagyhét Pécsett 1940-ben.

„A katolikus egyház már ősidőktől fogva évről-évre megünnepli a megváltás nagy eseményeit. Elsősorban tiszteletből teszi ezt. Isten jóságának és szeretetének végtelen nagysága volt az oka, hogy a Megváltó a világra jött, emberi testet öltött és osztozott sorsunkban.” (Várkonyi János: A nagyhét szertarásai)

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékezete. Ekkor ér véget a 40 napos nagyböjt, amely Krisztus sivatagi böjtjének felelevenítését hivatott szimbolizálni. A nagyhét a böjti időszak utolsó, lezáró hete, virágvasárnaptól nagyszombatig: napjai a nagyhétfő, a nagykedd, a nagyszerda, valamint a húsvéti szent három nap. A húsvét mozgó ünnep[1], a Gergely-naptár szerint nem ünnepeljük minden évben ugyanazon napon: dátuma március 22. és április 25. közöttre esik, a mindenkori tavaszi napéjegyenlőség első holdtölte utáni vasárnapja.[2]

Gebauer Ernő festőművész illusztrációja

A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár Egyházmegye-történeti és helytörténeti különgyűjteményének rendezése során került feldolgozásra három, az 1940-es pécsi nagyheti eseményeinek nyomtatásban is megjelent dokumentuma. A közelgő húsvét kapcsán következzék ezek bemutatása.

***

Ahogy a korabeli sajtó is megfogalmazta, Magyarországon is egyedülálló volt a 20. század első évtizedeiben a Pécsi Székesegyházban a tradicionális nagyheti liturgia hiánytalan teljessége. Az ókeresztény sírkamrák és a híres négytornyú Dóm a város akkori, mintegy 2000 éves katolicizmusának méltó hirdetőjeként vonzó célpont volt minden helyi és vidéki látogató számára. 1940-ben a nagyhét március 17. (virágvasárnap) és 23-a (nagyszombat) közöttre esett. Pécsi Szabad Királyi Város Idegenforgalmi Irodája az ország minden részén élő katolikus hívő figyelmét fel kívánta hívni erre a felejthetetlen drámai áhítatra. Ennek apropójából a hivatal Nagyhét Pécsett címmel színes, borítéklapú, művészi kivitelű prospektusokat adott ki.

Az első prospektus szövegrészét dr. Gálos László teológiatanár írta, felvázolva Pécs ókeresztény keresztény lelkiségét, a Székesegyház történetét, amely „maga a kőbe merevített, arányokban épített katolikus Credo’”. Az összefoglaló után a nagyheti szertartásokat ismertette, 8 képmelléklettel színesítve: a körmeneteket, a passiókat, az olajszentelést, a lábmosást, a gyászzsolozsmákat, a szent kereszt előtti hódolatot, a húsvéti gyertyát, valamint a feltámadás szertartását. Gálos ismertetője végén külön felhívta a figyelmet pécsi híres, fél évszázada működő, gregorián gyerekkórusra (Pécsi Székesegyházi Énekiskola), amely fenséges dallamokkal, a hangok nyelvén adta vissza a virágvasárnapi hozsannákat, a Credo változatos színeit. (Gálos László: Nagyhét Pécsett. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1940.)[3]

A Pécs Szabad Királyi Város Idegenforgalmi Irodája által kiadott prospektusok közös borítója

Az idegenforgalmi iroda továbbá kiadta dr. Várkonyi János teológiatanár nagyheti szertartások pontos kezdési időpontokat is tartalmazó, részletes leíró és magyarázó művét. (Várkonyi János: A Nagyhét szertartásai Pécs, Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1940.[4])

Szertartások

• Virágvasárnap – 8 órakor barkaszentelés, utána nagymise a Máté passióval
• Nagykedd – 9 órakor nagymise a Mór kápolnában Márk passióval.
• Nagyszerda
  • 9 órakor nagymise a Mór kápolnában Lukács passióval
  • ¾ 16 órakor kompletorium és sötétzsolozsma
• Nagycsütörtök
  • 8 órakor püspöki szentmise, olajszentelés, lábmosás
  • ¾ 16 órakor kompletorium és sötétzsolozsma
• Nagypéntek
  • 8 órakor csonka mise János passióval. Az Oltáriszentség elvitele az altemplomba – szentbeszéd
  • ¼ 15 órakor a megyéspüspök és a papság szentsírlátogatása
  • ¾ 16 órakor kompletorium és sötétzsolozsma
• Nagyszombat
  • 8 órakor szentelések
  • ½ 10 órakor szentmise
  • 18 órakor feltámadási körmenet

A prospektusok színes külső borítóját elől Gebauer Ernő pécsi festőművész-grafikus egy, az ünnepi alkalomra készített műve, a hátlapon pedig Vitézy Erzsébet, a fiatal pécsi festőművésznő-rajztanár Székesegyházat ábrázoló pasztell-képe tette impozánssá. A szövegeket Gebauer Ernő pontozásos tusrajzai díszítették, amelyeket Pandur József művészettörténész a művész munkásságáról írott tanulmányában ekképp jellemzett: „…ebben az illusztrációk oldottabbak, idő és térrétegeket helyezett egymás fölé, ezzel utalva a pécsi ezeréves keresztény múltra.”[5]

Gebauer Ernő festőművész illusztrációi

A Pécsi Székesegyház nagyheti liturgiájának teljes magyar és latin szövegét két évvel korábban 1938-ban 250 oldalon adta közre a hívek számára Petrovich Ede pap, gyakorló gimnáziumi tanár és Mayer Ferenc pap, énekiskolai igazgató. (Petrovich Ede – Mayer Ferenc: Nagyheti szertartások a pécsi székesegyházban. Dunántúl Nyomda, Pécs, 1940.[6])

Gebauer Ernő festőművész illusztrációi

A kiadványokat a Szent István Társulat Könyvkiadóhivatala és Könyvkereskedésében (Széchenyi tér 17.), a Szent Imre Könyvkereskedésben (Jókai tér 6.), valamint a Szent Antal Bazár Kegytárgy és Papírüzletben (Barátok Szent Ferenc Temploma mellett – Ferenciek utcája 35.), továbbá a Székesegyház bejáratánál lehetett megvásárolni. A prospektusok ára 40 fillér volt.

Az Idegenforgalmi Iroda a prospektusokból több ezer példányt küldött szét az országban. A napi körmenetek, mély értelmű liturgikus cselekmények, passiójáték és gyászzsolozsmák, valamint a „pazar pompájú” nagyszombati feltámadási szertartás országos érdeklődésre tartott számot: ezreket vonzott a városba. A magasztos eseményre Szekszárd, Sávoly, Devecser iskoláinak diákjai és tanárai mellett, Budapestről, a Dunántúlról és a Tiszántúlról, de még a Felvidékről is szép számban érkeztek látogatók.

Húsvéti összeállításunkat a második világháború előtti pécsi nagyheti szertartásokról Dr. Tengely Adrienn egyháztörténész összeállítással folytatjuk.

Irodalom

Országos érdeklődés nyilvánul meg a pécsi székesegyház nagyheti szertartásai iránt = Dunántúl, 1940. március 10. 4.
Nagyheti prospektusokat jelentetett meg az Idegenforgalmi Iroda. = Pécsi Napló, 1940. március 10. 9.
Virágvasárnap megkezdődnek a pécsi székesegyházban a nagyheti szertartások = Dunántúl, 1940. március 17. 7.
Hatalmas tömegeket vonz Pécsre az ősrégi székesegyház nagyheti liturgiája = Függetlenség, 1940. március 17. 14.
A nagyhét és szertartásai = Pécsi Napló, 1940. március 21. 4.
Nagyhét Pécsett = Nemzeti Újság, 1940. március 21. 11.
Pandur József: Gebauer Ernő, a templomfestő. = Jelenkor, 1997/9. 857–865. p.
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető 

[1] A húsvéti időszámítás körüli, századokon át zajló vita végére az i.sz. 325-ben megtartott Nicea-i zsinaton sikerült pontot tenni.

[2] ’böjt’ In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%B6jt.html’

’nagyhét’ In: Katolikus Lexikon = http://lexikon.katolikus.hu/N/nagyh%C3%A9t.html

’húsvét’ In: Néprajzi Lexikon = https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1455.html

[3] A dokumentum fellelhető a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (Egyházmegye-történeti és helytörténeti különgyűjtemény) Jelzet: PB 182

[4] A dokumentum fellelhető a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (Egyházmegye-történeti és helytörténeti különgyűjtemény) Jelzet: PB 2. A Pécsegyházmegyei Hatóság 518/1939. számú engedélyével

[5] Pandur 1997. 862.

[6] A dokumentum fellelhető a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban (Egyházmegye-történeti és helytörténeti különgyűjtemény) Jelzet: PA 38.