Jakováli Haszan pasa dzsámijának kórházkápolnaként való működését Sudár Balázs történész kutatta fel és közölte A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi (2010) munkájában. Jelen összefoglalóban ezt vettük alapul, kiegészítve az egyéni kutatás új eredményeivel és egy ismeretlen, századforduló utáni fényképpel.
Pécs számos törökkori emléke – Gázi Kászim pasa dzsámija, Jakováli Haszan pasa dzsámija minarettel, Memi pasa fürdője, Idrisz baba türbéje, stb. – tekinthető meg ma is épen.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományának rendezése során számos érdekességre bukkanunk: kötetekből kipottyanó szentképekre, imalapokra, aprónyomatványokra, képeslapokra, kéz- és gépiratos feljegyzésekre, sajtókivágatokra, lepréselt virágokra, stb.
A szertartáskönyv szerint az oltárba valamelyik szent ereklyéjét kell elhelyezni, hogy azon misézni lehessen. A Pécsi Székesegyház különösen gazdag tárháza a régi csontereklyéknek. Sorozatunkban a levéltári és könyvtári források alapján az ismertebbek történetét mutatjuk be, elsőként Szent Vincentius vértanú fejereklyének „kalandos” históriája.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei”
Gyerekszáj feljegyzések Dr. Csigi Imre Élmények–Emlékek (1956) gépiratából.
PRO MEMORIA - 100 éve hunyt el Wajdits Gyula püspöki helynök, pápai prelátus (1842–1920)
„Meghalt egy szent!”
Az idei évben nagy költözés előtt álló Pécsi Egyházmegyei Könyvtár sorozatot indít, hogy az állományvédelmi és rendezési munkák során felbukkanó érdekes dokumentumaival, azok rövid leírásaival felhívja a figyelmet a bibliotéka gazdagságára, állománya rejtett „kincseire”.
240 éve lett Pécs szabad királyi város
Pécs városa I. Lipót király (1657–1705) 1703. április 19-i új adománya (nova donatio) révén visszakerült a püspök és a káptalan birtokában: ekképpen az egyházmegye mindenkori püspöke egyúttal egy személyben Baranya és Tolna vármegyék főispánja, valamint később Verőce adminisztrátora is lett.
Beszámoló a pécsi ferences Betlehem elkészítéséről, annak momentumairól és arról, hogy mit hagytak ránk a készítők.
Az egyházjog kutatói vizsgálódásukban nem mehetnek el szó nélkül a pécsi kánonjogi műhelyek egyik kiemelkedő egyénisége, Sipos István pécsi nagyprépost, nemzetközileg is elismert kánonjogász munkássága mellett.
2020. szeptember 13–20. között Budapest lesz – 1938 után ismét – a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíne.
220 éve hunyt el a 18. századi Pécsi Egyházmegye utolsó püspöke, gróf Eszterházy Pál László. Az évforduló alkalmából felidézzük gazdag életpályája mellett a csaknem két évtizedes pécsi működésének főbb állomásait is.
Az egyházmegyei könyvtárosok hivatása
A következő cikkünkkel azokra emlékezünk, akik a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat létrehozták, működtették és fejlesztették hivatástudatból, nagy szakértelemmel, hogy az utókor nemzedékének rálátása legyen a történelem ezen szegletére.
120 éve alapították a Dóm Kőtárat
Százhúsz éve, 1899 augusztusában Hetyey Sámuel püspök támogatásával nyitott meg a Pécsi Püspöki Múzeum Kőtár a hajdani pécsi nyilvános püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) északi szárnyának földszinti termeiben, folyosóján, valamint az alsó és felső udvarán.
560 éve nevezték ki a pécsi egyházmegye püspökévé Janus Pannoniust
75 évvel ezelőtt a hajdani Bartók Béla utca 25. alatta a katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője, báró Mirbach Júlia több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta fel. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is.
Az Országos Széchényi Könyvtár páratlan Corvina-kiállításának margójára
Nagy lázban égnek a keresztény egyházak zarándokai, hiszen már csak napok választják el őket, hogy személyesen is részt vehessenek Ferenc pápa (2013-tól) csíksomlyói szabadtéri szentmiséjén. A csíksomlyói búcsút Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a pápa látogatásának napjára is kiterjesztette.
1938. május 15-én, tíz nappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitója előtt a Pécsi Nemzeti Színházban nagyszabású missziós díszünnepélyt szerveztek a Kongresszus szerves részeként.
CENTENÁRIUM | „Nem tudom sikerült-e olyat alkotnom, hogy tovább éljek az emberek emlékezetében”
A pécsi Székesegyház elfeledett, Kiss György-féle apostolszobrainak históriája
Liturgikus és humanista művekre az első budai nyomda (1473) megszűnése után is szükség volt a Magyar Királyság területén, főként mivel I. Mátyás király (1458–1490) 1479-ben elrendelte a magyar egyházmegyék számára a misekönyvek és breviáriumok kiadását.
Áldott húsvétot!
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szentkép- és imalapgyűjteményében számos, magyar és idegen nyelvű, a 19. század végéről és a 20. század első évtizedeiből származó olyan kép található, amely a húsvéthoz kapcsolódik. A húsvéti szent háromnap első napján ezzel az összeállítással kívánunk áldott, a feltámadás örömével teli húsvétot.
