Advent (lat. adventus ’eljövetel’) a keresztény egyházban a karácsonyra való előkészület ideje: a Karácsony napját (december 25.) megelőző négy vasárnap[1], valamint a közéjük eső 18–24 hétköznap. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
A római katolikus szertartáskönyv előírása, hogy minden oltárban valamelyik szent ereklyéjét kell elhelyezni, hogy azon misézni lehessen: a Pécsi Székesegyház különösen gazdag régi csontereklyékben. Sorozatunkban levéltári és könyvtári források alapján az ismertebbek történetét mutatjuk be.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei”
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szentkép- és imalapgyűjteményének rendezése során számos érdekes, szemet gyönyörködtető és olykor ritkaságszámba menő dokumentum kerül a kezünkbe. Következzék egy gyönyörű 1897 őszi darab, amely gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök[1] pécsi látogatása alkalmával készült. Ima a bérmálandókért – Egy püspökjelölt bérmálása a pécsi Székesegyházban.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei” - Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök ifjúkori rajzai
Az alábbiakban a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár rendezési munkálatai közben előbukkant, kuriózumszámba menő grafikai dokumentumot mutatjuk be, amely a vignettája szerint Majláth Gusztáv rajzolatait foglalja magába.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár rendezési munkálatai közben előkerült dokumentumok számos vidám pillanatot tartogatnak a bibliotéka munkatársai számára. Ilyen egy pécsi piusi diák költeménye 1943-ból.
Hosszú évtizedek után 80 éve, 1940. augusztus 29-én, a gyászos emlékezetű mohácsi csata évfordulóján és emléknapján szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök a Mohács jelképének számító új fogadalmi templomot a Széchenyi téren.
A pécsi püspökség alapításának 1011. évfordulója
Augusztus 23-án ünnepélyes keretek között emlékezik a Pécsi Egyházmegye alapításának 1011. évfordulóján.
Jakováli Haszan pasa dzsámijának kórházkápolnaként való működését Sudár Balázs történész kutatta fel és közölte A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi (2010) munkájában. Jelen összefoglalóban ezt vettük alapul, kiegészítve az egyéni kutatás új eredményeivel és egy ismeretlen, századforduló utáni fényképpel.
Pécs számos törökkori emléke – Gázi Kászim pasa dzsámija, Jakováli Haszan pasa dzsámija minarettel, Memi pasa fürdője, Idrisz baba türbéje, stb. – tekinthető meg ma is épen.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományának rendezése során számos érdekességre bukkanunk: kötetekből kipottyanó szentképekre, imalapokra, aprónyomatványokra, képeslapokra, kéz- és gépiratos feljegyzésekre, sajtókivágatokra, lepréselt virágokra, stb.
A szertartáskönyv szerint az oltárba valamelyik szent ereklyéjét kell elhelyezni, hogy azon misézni lehessen. A Pécsi Székesegyház különösen gazdag tárháza a régi csontereklyéknek. Sorozatunkban a levéltári és könyvtári források alapján az ismertebbek történetét mutatjuk be, elsőként Szent Vincentius vértanú fejereklyének „kalandos” históriája.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei”
Gyerekszáj feljegyzések Dr. Csigi Imre Élmények–Emlékek (1956) gépiratából.
PRO MEMORIA - 100 éve hunyt el Wajdits Gyula püspöki helynök, pápai prelátus (1842–1920)
„Meghalt egy szent!”
Az idei évben nagy költözés előtt álló Pécsi Egyházmegyei Könyvtár sorozatot indít, hogy az állományvédelmi és rendezési munkák során felbukkanó érdekes dokumentumaival, azok rövid leírásaival felhívja a figyelmet a bibliotéka gazdagságára, állománya rejtett „kincseire”.
240 éve lett Pécs szabad királyi város
Pécs városa I. Lipót király (1657–1705) 1703. április 19-i új adománya (nova donatio) révén visszakerült a püspök és a káptalan birtokában: ekképpen az egyházmegye mindenkori püspöke egyúttal egy személyben Baranya és Tolna vármegyék főispánja, valamint később Verőce adminisztrátora is lett.
Beszámoló a pécsi ferences Betlehem elkészítéséről, annak momentumairól és arról, hogy mit hagytak ránk a készítők.
Az egyházjog kutatói vizsgálódásukban nem mehetnek el szó nélkül a pécsi kánonjogi műhelyek egyik kiemelkedő egyénisége, Sipos István pécsi nagyprépost, nemzetközileg is elismert kánonjogász munkássága mellett.
2020. szeptember 13–20. között Budapest lesz – 1938 után ismét – a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíne.
220 éve hunyt el a 18. századi Pécsi Egyházmegye utolsó püspöke, gróf Eszterházy Pál László. Az évforduló alkalmából felidézzük gazdag életpályája mellett a csaknem két évtizedes pécsi működésének főbb állomásait is.
Az egyházmegyei könyvtárosok hivatása
A következő cikkünkkel azokra emlékezünk, akik a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárat létrehozták, működtették és fejlesztették hivatástudatból, nagy szakértelemmel, hogy az utókor nemzedékének rálátása legyen a történelem ezen szegletére.
120 éve alapították a Dóm Kőtárat
Százhúsz éve, 1899 augusztusában Hetyey Sámuel püspök támogatásával nyitott meg a Pécsi Püspöki Múzeum Kőtár a hajdani pécsi nyilvános püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) északi szárnyának földszinti termeiben, folyosóján, valamint az alsó és felső udvarán.
560 éve nevezték ki a pécsi egyházmegye püspökévé Janus Pannoniust
75 évvel ezelőtt a hajdani Bartók Béla utca 25. alatta a katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője, báró Mirbach Júlia több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta fel. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is.
Az Országos Széchényi Könyvtár páratlan Corvina-kiállításának margójára