90 éve, 1935. szeptember 1-jén életének 71., papságának 47. évében rövid lefolyású betegség után hunyt el dr. Igaz Béla prelátus-kanonok, nagyprépost, felsőházi tag, Baranya Vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Halálával az egyházmegyéjét, vármegyéjét és városát tudása legjavával, odaadó, önzetlen szorgalommal, továbbá feltétlen szeretettel szolgáló egyéniség távozott az élők sorából.
2025. július 24-én emlékeztünk vissza a mindenki által „Jóságos”-nak titulált Dr. Bán Endre morálteológus, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke, kanonok, pápai prelátus, főiskolai rektor tragikus halálának 30. évfordulójára. Egy szombathelyi lelkigyakorlat utolsó napján a szíve nem bírta már a megterhelést és megszűnt dobogni. Halálát hatalmas veszteségként élte meg a Pécsi Egyházmegye papsága, hívei és barátai is. Alázatos, szeretetet sugárzó személyisége példaként szolgált az őt körülvevők számára. A mindig megszívlelendő bölcsességekkel tarkított, örökérvényű tanításai, jóságos szavai, emberséges habitusa mind a mai napig ott él hajdani kispapjai, paptársai, a már felnőtt hittanosai és szüleik, az általa megesketettek, a miséire járó hívek és családjaik, a barátok és a beszélgetőtársak szívében, gondolataiban.
30 éve, életének 62., áldozópapságának 38. évében hunyt el Dr. Bán Endre morálteológus, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke, kanonok, pápai prelátus, főiskolai rektor. Bandi atya végtelen bölcsességgel és emberszeretettel, hatalmas tudással, kiváló orgánummal, továbbá páratlan közösségteremtő munkássággal rendelkező pap volt. „1995. július 24-én pótolhatatlan veszteség érte az Egyházmegyénket: Életének 62. évében, papságának 38. évében a Szombathelyen tartott lelkigyakorlat ideje alatt, váratlanul érte a halál.” A Magyar Katolikus Egyház papjai közül egy kivételes egyéniség távozott hirtelen: váratlan rosszulléte után, a szent útravalót kérve, és abban megerősödve adta vissza lelkét Teremtőjének.
215 éve, 1810. március 2-án hunyt el Gödrén Winkler Mihály, a templom- és kórházépítő, a népnevelő iskolaalapító, a szegények támogatója, a régiséggyűjtő tudós esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok.
120 éve, életének 90., papságának 67. évében, 1905. február 7-én[1] hunyt el Budapesten csajági Csajághy Károly pécsi egyházmegyei pap, egyházi jogtudor, nyugalmazott szászvári esperes-plébános, szentszéki ülnök, a Szent István Társulat választmányi tagja.
Akinek szép a lelkében az ének
A karácsony Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe; latin elnevezése "Natalis Domini", vagyis „az Úr születése” szintén a vallási eredetre utal. Az Üdvtörténet központi eseménye ez a dátum, mert aki Betlehemben világra jött, az nem csak egy az emberek közül, hanem Isten fia, a Megváltó.
„Megrázkódtató események feltámasztják a lélek mélyén szunnyadó hitet.” - Kivonatok Dr. Csigi Imre Élmények–Emlékek (1956) gépiratából.
PRO MEMORIA - "Se nem kelepel, se nem kalapál, KELE PÁL" - Kele Pál Tüke-díjas apát-plébános emlékezete
Öt éve, 2019. október 15-én életének 90., áldozópapságának 66. évében szentségekkel megerősítve hunyt el Kele Pál Tüke-díjjal jutalmazott pécsi egyházmegyés apát-plébános, püspöki tanácsos, kerületi esperes, mindenki Pali atyája/Pali bácsija.
Szeptember 30. a kiemelten fontos dátumaink közé tartozik, ezen a napon emlékezünk meg Szent Jeromosról, a könyvtárosok védőszentjéről. Jeromos (347-420) egyháztanítóként, teológusként és történészként a nyugati kereszténység egyik legfontosabb alakja, legismertebb munkája a Szentírás latin köznyelvre fordítása (vulgata versio). A Bibliával kapcsolatos munkája mellett Jeromos nagyban hozzájárult a keresztény teológia fejlődéséhez, kommentárokat írt a szentírásokhoz, levelekhez és prédikációkhoz, amelyekben olyan témákat tárgyalt, mint az aszketizmus, a szerzetesség és a nők szerepe az egyházban. Szent Jeromos tudományok iránti elkötelezettsége miatt a könyvtárosok mellett a tudósok és fordítók is védőszentjükként tisztelik, példakép mindazoknak, akik osztoznak a tudás iránti szeretetében, melyben kutatással, tolmácsolással igyekeznek jobban megérteni és megértetni a bennünket körülvevő világot.
Bíró László nyugalmazott püspököt hármas jubileuma alkalmából köszönti a Pécsi Egyházmegye 2024-ben: most ünnepli ugyanis pappá szentelése 50., püspökké szentelése 30., valamint tábori püspöki beiktatása 15. emléknapját. Ünnepi szentmiséjét, egyben aranymiséjét püspöktársával, a gyémántmisés Mayer Mihállyal pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, valamint június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban. Jelen összefoglalóval rövid visszaemlékezést kívánunk adni püspök atya pappá szentelése 50. évfordulója alkalmából életének első szakaszáról.
60 ÉVES PAPI JUBILEUM - 60 éve szentelték pappá és 35 éve püspökké Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspököt
Kettős jubileumot ünnepel 2024-ben Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök: 60 éve szentelték pappá, valamint 35 éve püspökké. Ünnepi, egyben gyémántmiséjét a szintén jubiláns püspöktársával, az aranymisés Bíró Lászlóval pappá szentelésük két helyszínén tartották/tartják: május 12-én a szekszárdi Belvárosi Templomban, június 29-én pedig a Pécsi Székesegyházban.
Április 24-e a magyar egyházban Sárkányölő Szent György (271 k. – 303), a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények, katonák, cserkészek védőszentjének névünnepe. A keresztény mártírhalált halt római katona a középkorban egyike volt a 14 segítőszentnek. A legenda szerint egy csillapíthatatlan éhségű sárkány rettegésben tartotta Silena városát, és minden évben egy lányt követelt magának. Szent György azonban megölte a sárkányt, majd kiszabadította fogságából a királylányt.
Szent György ünnepén egy elfeledett pécsi emléket idézünk fel: Az Alsó Sétatér (később Scitovszky, ma Szent István tér) felső részén – nagyjából a későbbi Pezsgőgyár kapujával egyvonalban –, a búza-, gyümölcs- és edénypiac (Frucht Platz, Hafner Platz) mellett 1750 és 1891 között állt egy sandervár, azaz tartályos kút a piaci árusok ellátására, vízelosztó oszlopán sárkányölő Szent György szoborral. A szökőkutat a város állította 1750-ben[1], majd Klimo György püspök (1751–1777) szereltette fel, tiszteletből védőszentjének szobrával.
„Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!”
250 éve, 1774 március végén vagy április elején nyitotta meg mindenki számára Klimo György pécsi ordinárius (1751–1777) püspöki könyvtárát. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amelyet társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki használhatott, aki birtokában volt az olvasás és írás tudásának. Az alapító nemes szándéka szerint a városban felállítandó újkori egyetemet, valamint a széleskörű ismeretszerzést szolgálta volna. Ennek okán polcain az egyetemes tudás, a széleskörű műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is. Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára századokon át maximálisan betöltötte a tudományos-ismeretterjesztő és kulturális szerepvállalását.
A bélyeggyűjtés az egyik legnépszerűbb hobbi a világon, jelenleg 60 millió ember űzi ezt a tevékenységet és a közösséghez olyan fiatalok is nagyszámban csatlakoznak, akik még soha életükben nem adtak fel egyetlen hagyományos levelet sem. Postabélyeget először valamelyik filatelista klubban láttak. Személyes vallomásokkal nem terhelném az Olvasót, de az én képzeletemben a bélyeggyűjtő képe egy zöldkardigános idősebb úr, aki vezetékes telefonon tartja a kapcsolatot a külvilággal. Ennek az elképzelésemnek határozottan ellentmond a fent olvasható bevezetés, amelyet a The Guardian című tekintélyes és hiteles lap hasábjain olvastam.[1] A bélyeggyűjtés igazából egy érdekfeszítő elfoglaltság, de nem is lehet másként, hiszen magának a bélyegnek is kalandos a története.
Jelen írásunkban Hahót Ferenc (1908–1990) pécsi egyházmegyés papra, filatelistára, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület alapítójára emlékezünk születésének 115. évfordulója alkalmából. Arra a lelkiismeretes plébánosra, a gyűjtőszenvedéllyel megáldott bélyeggyűjtőre, aki noha rossz korban született, számos esetben meghurcolták, "államellenes bélyeggyűjtés" címén bebörtönözték, mégis életével és munkásságával, továbbá sziklaszilárd hite, egyenes jelleme és hatalmas szakmai tekintélye révén példaként szolgál az utókor számára.
Báró Négyesy Szepesy Ignác (1780–1838) pécsi püspök emlékezete 1838. július 16-án bekövetkezett halála után is töretlen volt Pécsett és az egyházmegyéjében.[1] Elhunyta után a fennmaradt intézmények mellett megemlékezések, költemények, műalkotások sora tartotta életben a mecénás-kultúrapártoló ordinárius kultuszát. A város polgárai végtelen tiszteletük és hálájuk jeléül, közadakozásból elkészíttették Szepesy ordinárius egészalakos bronzszobrát, amelyet 130 éve, 1893. november 5-én, vasárnap lepleztek le. A Székesegyház alatti téren álló, Kiss György szászvári szobrászművész által jegyzett alkotás ma is kiemelt látványossága Pécs városának.[2]
35 éve, 1988 tavaszán, István király halálának 950. évfordulója alkalmából országjárásra indult a Szent Jobb, államalapító királyunk, I. Szent István (1000–1038) bebalzsamozott jobb karja. 1988. október 29–30-án az 1009-ben alapított püspöki székhelyre, Pécs városába érkezett. A kétnapos, nagyszabású egyház-társadalmi ünnepségen magyarok, németek, horvátok, szerbek tisztelgésével ért véget a szent kézereklye féléves országjárása. Laufer László, a Dunántúli Napló fotósa képeivel és fennmaradt dokumentumok segítségével elevenítjük fel az ünnepi eseményeket.[1]
Szent Mór emlékünnepe: október 25. – Az első nyilvános Szent Mór ünnep emlékezete (1849. október 21.)
A Pécsi Egyházmegye 1913 óta október 25-én ünnepli második püspöke, Szent Mór (1036–1070/1075 körül) emléknapját. Egy rövid életrajzi összefoglalót követően korabeli leírások alapján az 1849. október 21-i, első nyilvános Szent Mór ünnepet idézzük fel, két eddig kevéssé ismert metszet kíséretében.
„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője!”
10 évvel ezelőtt, 2013. szeptember 19-én, csütörtök reggel Lőrincz Sándor c. apát, tb. esperes, a Havihegyi kápolna lelkésze „bemutatta miséjét, szokásához híven végiglátogatta a Pius környéki klinikaegyüttes betegeit, hazament, lepihent, s átköltözött...”[1] Amilyen dolgosan, alázatosan végezte a Jóistennek rendelt feladatát, olyan csendben hunyt el.
„Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölni fognak
örökkön örökké, mint a csillagok.”
(Dán 12,3)
Napra pontosan 50 éve, 1973. szeptember 22-én hunyt el Dr. Hal Pál katolikus lelkész, jogász, hitoktató, gimnáziumi tanár, helytörténész, aki több szálon is kötődik a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárhoz. Nemcsak lelkes kutatója volt az állománynak, hanem közvetetten gyarapítója is. Fáradhatatlan lelkipásztori munkája mellett a tudományos életben is maradandót alkotott. Kiváló szigetvári és pécsi helytörténeti munkái ma is kiindulópontot jelentenek további kutatásokhoz.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei”: Állatkertek napja – vízalatti csodáktól az égi madarakig
Hazánkban augusztus 9-én ünnepeljük az Állatkertek napját, mivel 1866-ban ezen a napon nyílt meg a Budapesti Állat- és Növénykert. Ennek apropóján a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vontakozó dokumentumaival felidézzük a Mecseki Kultúrpark, azaz a pécsi állatkert történetét.
Lehet-e fontosabb a külcsín…?
Szeretettel ajánljuk Rétfalvi Orsolyának, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár restaurátorának
Kiterítve várta sorsát az asztalon, melyet jól bevilágítottak a fényképész miatt. A legjobb fotóst hozták, bár a portfoliójában eddig csak portrék szerepeltek, így most gondban volt egy kicsit. Arcát hatalmas maszk takarta, féltette magát a kórokozóktól, a szakértők körülötte elnézőn mosolyogtak.
– Egy kis mentolt? – kérdezték a művészt – ám ő zavartan nézett, nem értette. – Az orra alá kell kenni – magyarázták – hogy ne érezze olyan intenzíven a szagokat.
Akarod-e?
A házasságot mint intézményt leggyakrabban jogi, szociológiai és vallási szempontból közelítik meg. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a három terület nem mutat szoros közelséget egymással, ám ebben a kérdésben a tartalom – vagy ha úgy tetszik az üzenet – egyezik: a harmónia megteremtése és a válság elkerülése.
A KATOLIKUS EGYHÁZ TITKAI
Maga a „rózsafüzér” a latin „rosarium” szóból származik, amelynek jelentése rózsakert vagy rózsacsokor.