ELFELEDETT PÉCSI EMLÉKEK
Az Alsó Sétatéri Szent György-kút
Április 24-e a magyar egyházban Sárkányölő Szent György (271 k. – 303), a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények, katonák, cserkészek védőszentjének névünnepe. A keresztény mártírhalált halt római katona a középkorban egyike volt a 14 segítőszentnek. A legenda szerint egy csillapíthatatlan éhségű sárkány rettegésben tartotta Silena városát, és minden évben egy lányt követelt magának. Szent György azonban megölte a sárkányt, majd kiszabadította fogságából a királylányt.
Szent György ünnepén egy elfeledett pécsi emléket idézünk fel: Az Alsó Sétatér (később Scitovszky, ma Szent István tér) felső részén – nagyjából a későbbi Pezsgőgyár kapujával egyvonalban –, a búza-, gyümölcs- és edénypiac (Frucht Platz, Hafner Platz) mellett 1750 és 1891 között állt egy sandervár, azaz tartályos kút a piaci árusok ellátására, vízelosztó oszlopán sárkányölő Szent György szoborral. A szökőkutat a város állította 1750-ben[1], majd Klimo György püspök (1751–1777) szereltette fel, tiszteletből védőszentjének szobrával.
250 éve történt
A nyilvános pécsi püspöki könyvtár alapítása
„Mennyire szép odabent! Mily nagy a hírneve kint!”
250 éve, 1774 március végén vagy április elején nyitotta meg mindenki számára Klimo György pécsi ordinárius (1751–1777) püspöki könyvtárát. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nagy nyilvános bibliotékája, amelyet társadalmi helyzetre való tekintet nélkül bárki használhatott, aki birtokában volt az olvasás és írás tudásának. Az alapító nemes szándéka szerint a városban felállítandó újkori egyetemet, valamint a széleskörű ismeretszerzést szolgálta volna. Ennek okán polcain az egyetemes tudás, a széleskörű műveltség, valamint a tanítandó tudományágak korabeli és korábbi kötetei is helyet kaptak: így a vallástudomány mellett a jog-, az orvos-, a természet-, valamint a bölcsészettudomány nyomtatott és kéziratos munkái is. Bár a püspök egyetemalapítási terve nem valósulhatott meg, könyvtára századokon át maximálisan betöltötte a tudományos-ismeretterjesztő és kulturális szerepvállalását.
A bélyeggyűjtés az egyik legnépszerűbb hobbi a világon, jelenleg 60 millió ember űzi ezt a tevékenységet és a közösséghez olyan fiatalok is nagyszámban csatlakoznak, akik még soha életükben nem adtak fel egyetlen hagyományos levelet sem. Postabélyeget először valamelyik filatelista klubban láttak. Személyes vallomásokkal nem terhelném az Olvasót, de az én képzeletemben a bélyeggyűjtő képe egy zöldkardigános idősebb úr, aki vezetékes telefonon tartja a kapcsolatot a külvilággal. Ennek az elképzelésemnek határozottan ellentmond a fent olvasható bevezetés, amelyet a The Guardian című tekintélyes és hiteles lap hasábjain olvastam.[1] A bélyeggyűjtés igazából egy érdekfeszítő elfoglaltság, de nem is lehet másként, hiszen magának a bélyegnek is kalandos a története.
Jelen írásunkban Hahót Ferenc (1908–1990) pécsi egyházmegyés papra, filatelistára, a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület alapítójára emlékezünk születésének 115. évfordulója alkalmából. Arra a lelkiismeretes plébánosra, a gyűjtőszenvedéllyel megáldott bélyeggyűjtőre, aki noha rossz korban született, számos esetben meghurcolták, "államellenes bélyeggyűjtés" címén bebörtönözték, mégis életével és munkásságával, továbbá sziklaszilárd hite, egyenes jelleme és hatalmas szakmai tekintélye révén példaként szolgál az utókor számára.
Báró Négyesy Szepesy Ignác (1780–1838) pécsi püspök emlékezete 1838. július 16-án bekövetkezett halála után is töretlen volt Pécsett és az egyházmegyéjében.[1] Elhunyta után a fennmaradt intézmények mellett megemlékezések, költemények, műalkotások sora tartotta életben a mecénás-kultúrapártoló ordinárius kultuszát. A város polgárai végtelen tiszteletük és hálájuk jeléül, közadakozásból elkészíttették Szepesy ordinárius egészalakos bronzszobrát, amelyet 130 éve, 1893. november 5-én, vasárnap lepleztek le. A Székesegyház alatti téren álló, Kiss György szászvári szobrászművész által jegyzett alkotás ma is kiemelt látványossága Pécs városának.[2]
35 éve, 1988 tavaszán, István király halálának 950. évfordulója alkalmából országjárásra indult a Szent Jobb, államalapító királyunk, I. Szent István (1000–1038) bebalzsamozott jobb karja. 1988. október 29–30-án az 1009-ben alapított püspöki székhelyre, Pécs városába érkezett. A kétnapos, nagyszabású egyház-társadalmi ünnepségen magyarok, németek, horvátok, szerbek tisztelgésével ért véget a szent kézereklye féléves országjárása. Laufer László, a Dunántúli Napló fotósa képeivel és fennmaradt dokumentumok segítségével elevenítjük fel az ünnepi eseményeket.[1]
Szent Mór emlékünnepe: október 25. – Az első nyilvános Szent Mór ünnep emlékezete (1849. október 21.)
A Pécsi Egyházmegye 1913 óta október 25-én ünnepli második püspöke, Szent Mór (1036–1070/1075 körül) emléknapját. Egy rövid életrajzi összefoglalót követően korabeli leírások alapján az 1849. október 21-i, első nyilvános Szent Mór ünnepet idézzük fel, két eddig kevéssé ismert metszet kíséretében.
„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője!”
10 évvel ezelőtt, 2013. szeptember 19-én, csütörtök reggel Lőrincz Sándor c. apát, tb. esperes, a Havihegyi kápolna lelkésze „bemutatta miséjét, szokásához híven végiglátogatta a Pius környéki klinikaegyüttes betegeit, hazament, lepihent, s átköltözött...”[1] Amilyen dolgosan, alázatosan végezte a Jóistennek rendelt feladatát, olyan csendben hunyt el.
„Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölni fognak
örökkön örökké, mint a csillagok.”
(Dán 12,3)
Napra pontosan 50 éve, 1973. szeptember 22-én hunyt el Dr. Hal Pál katolikus lelkész, jogász, hitoktató, gimnáziumi tanár, helytörténész, aki több szálon is kötődik a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárhoz. Nemcsak lelkes kutatója volt az állománynak, hanem közvetetten gyarapítója is. Fáradhatatlan lelkipásztori munkája mellett a tudományos életben is maradandót alkotott. Kiváló szigetvári és pécsi helytörténeti munkái ma is kiindulópontot jelentenek további kutatásokhoz.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei”: Állatkertek napja – vízalatti csodáktól az égi madarakig
Hazánkban augusztus 9-én ünnepeljük az Állatkertek napját, mivel 1866-ban ezen a napon nyílt meg a Budapesti Állat- és Növénykert. Ennek apropóján a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vontakozó dokumentumaival felidézzük a Mecseki Kultúrpark, azaz a pécsi állatkert történetét.
Lehet-e fontosabb a külcsín…?
Szeretettel ajánljuk Rétfalvi Orsolyának, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár restaurátorának
Kiterítve várta sorsát az asztalon, melyet jól bevilágítottak a fényképész miatt. A legjobb fotóst hozták, bár a portfoliójában eddig csak portrék szerepeltek, így most gondban volt egy kicsit. Arcát hatalmas maszk takarta, féltette magát a kórokozóktól, a szakértők körülötte elnézőn mosolyogtak.
– Egy kis mentolt? – kérdezték a művészt – ám ő zavartan nézett, nem értette. – Az orra alá kell kenni – magyarázták – hogy ne érezze olyan intenzíven a szagokat.
Akarod-e?
A házasságot mint intézményt leggyakrabban jogi, szociológiai és vallási szempontból közelítik meg. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a három terület nem mutat szoros közelséget egymással, ám ebben a kérdésben a tartalom – vagy ha úgy tetszik az üzenet – egyezik: a harmónia megteremtése és a válság elkerülése.
A KATOLIKUS EGYHÁZ TITKAI
Maga a „rózsafüzér” a latin „rosarium” szóból származik, amelynek jelentése rózsakert vagy rózsacsokor.
Ha beírjuk Csiky Gergely (1842–1891) nevét a böngészőbe, az életrajzok első mondataiban ez olvasható: író, műfordító. Amennyiben egy kicsivel több időt szánunk rá, megtudhatjuk, hogy Ő volt a magyar realista dráma megteremtője, magánéletével kapcsolatban pedig a boldog, harmonikus házasságát emelik ki főként. Továbbkeresve a Magyar Katolikus Lexikonban láthatjuk a nevét, ami az előző két mondat tartalma miatt eléggé meglepő lehet. Nem sok ember írhatja be a szakmai önéletrajzába, hogy drámaíró, műfordító, katolikus pap, teológiai professzor és szentszéki ügyész.
„Uram, mily bőséges az édességed,
melyet elrejtettél a Tőled félőknek.”
(30. Zsolt. – Petz József újmisés jelmondata)
Új hagyatéki gyűjteménnyel gyarapodott a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár és a Pécsi Egyházmegyei Gyűjtemény állománya. Petz József (1926–2009) pécsi egyházmegyés pap személyes iratai, fényképei, kéz- és gépiratos jegyzetei, prédikációi, valamint hozzá köthető liturgikus tárgyak és egyházi textilek, továbbá számos személyes emlék került a két gyűjtemény kezelésébe.[1]
Szemelvények a Rózsakert történetéből
A Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház közelségében, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szomszédságában található Rózsakert ünnepélyes megáldására és a nagyközönség számára való megnyitására 2022. augusztus 20-án, Szent István királyunk és az államalapítás ünnepén kerül sor a KOVÁSZ, az I. Pécsi Egyházmegye Családi Fesztivál keretében. A Rózsakert 4–5. századra visszanyúló történetéből. Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője válogatott szemelvényeket.
2002. július 12-én, 20 éve hunyt el Weber János, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárosa, aki egy évtizeden keresztül kiemelkedő szaktudásával, még a Szent Ferenc-templom gyóntatófolyosója felett levő könyvtárhelyiségekben segítette az olvasókat és a kutatókat. Fontosnak tartjuk megemlékeznünk elődeink munkájáról, amely nélkül az újjáéledő egyházmegyei bibliotékában a jelen könyvtárosai igencsak nehezen végeznék munkájukat.[2]
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei” – Bérmálási emlékek a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárban
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományrendezési munkálati során újabb aprónyomtatvány-csoport és egyéb dokumentum került elő: ezek a különböző korszakból származó, részben a Pécsi Egyházmegyéhez köthető bérmálási emlékek. Kiemelt hála könyvtáros elődeinknek, akik külön figyelmet szentelve gyűjtögették a különböző típusú és tematikájú egyházi aprónyomtatványokat. Noha feldolgozásukra már nem maradt idejük, de gyönyörű, évszázadokat átívelő (19–20. század) kollekciót hagyományoztak az utókorra. Jelen írásunkkal Pünkösd szent ünnepére reflektálva egy kis ízelítőt adunk gyűjteményünk bérmálással kapcsolatos anyagából.
A nagyböjti időszak utolsó szakaszába lépve a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár kincseiből egy különleges tárgycsoportot, az úgynevezett húsvéti gyónócédulákat mutatjuk be. A húsvéti gyónást igazoló 19–20. századi nyomtatott lapok a könyvtár régi imakönyveiből kerültek elő.
Halálának 550. évfordulóján tisztelgünk Janus Pannonius pécsi püspök és humanista költő emléke előtt, akinek sírja a Pécsi Székesegyház altemplomában található. Dr. Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár könyvtárvezetőjének ez alkalomra összeállított írását adjuk közre.
Égi tünemények Pécsett 330 évvel ezelőtt
1692. február 20-án, kereken 330 évvel ezelőtt fényes égi tünemények megjelenését regisztrálták Pécs városa fölött, amiről több írásos emlék is maradt ránk. „…És hogy ezeknek a csodáknak mi a magyarázata, azt egyedül csak az Isten tudhatja.”
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár „kincsei” - A pécsi ferences harmadrend Szent Antal Bazára (1927–1950)
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár sorozatában ezúttal a - csaknem 100 éve létrehozott, és az ötvenes években államilag megszüntetett - jótékonysági célú Szent Antal Bazár működésével ismerkedhetünk meg. Idősebb pécsi lakosok még emlékezhetnek az annak idején a Ferencesek utcájában található kegytárgyboltra.
A régi Szent Donátus kápolna
A szeptemberben Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán számos megemlékezés, kiállítás, tanulmány tekintett vissza a korábbi 34., szintén budapesti eucharisztikus kongresszusra (1938. május 25–29.). Az 1938-as évben helyi szinten is számos kezdeményezéssel csatlakoztak.
Gondolatok egy hajdan volt lakószoba megújulása kapcsán - Horvát Adolf Olivér emlékezete
Dr. Horvát Adolf Olivér ciszterci szerzetes, Széchenyi-díjas botanikus, a Mecsek flórájának kutatója, gimnáziumi tanár emléktáblája, aki az utolsó lakók egyike volt a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár nemrég átadott, feljított épületének, 2021. október 1-jén visszakerült az épület falára.
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár állományrendezése során előkerülő különleges dokumentumokat bemutató sorozatunkat Zichy Lujza grófnő pécsi elődkönyvtári adományának ismertetésével folytatjuk.