1938. május 15-én, tíz nappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitója előtt a Pécsi Nemzeti Színházban nagyszabású missziós díszünnepélyt szerveztek a Kongresszus szerves részeként.
A rendezvény egyik főszereplője egy kínai származású kisfiú volt, az est teljes bevételét pedig a paokingi magyar missziós iskola javára ajánlották fel. Schmelczer-Pohánka Éva írásából egy különleges életút története rajzolódik ki.
Egy ismeretlen kínai kisfiú a Bartalits Mihály-féle Szent Tamás apostolszobor lábánál a Pécsi Püspöki Szemináriumban (1930-as évek)
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár fényképgyűjteményében található a fent látható felvétel, amelyen egy huncut mosolyú kínai kisfiú áll a Pécsi Püspöki Szeminárium kertjében, a Bartalits Mihály-féle Szent Tamás apostolszobor1 előtt. A különleges fotóról annyi információnk volt, hogy valamikor az 1930-as években keletkezett, de hogy ki van a képen, és miként került Pécsre, azt nem tudtuk. Aztán a Magyarság Képes Melléklete 1938. február 17-i számában egy kutatás során feltűnt az alábbi kép!
Siao Tomi és P. Károlyi Bernát Atya a Magyarság képes mellékletében
(Forrás: Magyarság Képes Melléklete, 1938. február 17. – Arcanum Digitális Tudománytár)
Ezt a kisfiút már láttam valahol!… És gyorsan be is ugrott! Egy kis kutakodás, és össze is állt egy történet.
1921 és 1924 között pécsi tanulmányokat is magáénak tudó, az 1949/50-es évek során koholt vádak alapján 15 év börtönre ítélt, mártír ferences szerzetes, P. Károlyi Bernát (1892–1954) 1929-ben önkéntes missziós munkát vállalt Kínában (Paoking apostoli prefektúra). Kinti tevékenységének eredménye egy missziós iskola, egy kórház és egy 160 fős árvaház alapítása mellett egy 2000 szavas kínai–magyar szótár elkészítése volt. 1936-ban tevékenységének elismeréseképpen a tartomány apostoli prefektusává választották. 1938-ra betegsége miatt gyógykezelésre vissza kellett térnie Magyarországra: ekkor hozott magával egy árva kínai kisfiút, Siao Tamást, Tomit. (Siao jelentése magyarul: furulya.)
Siao Tamás egy ferences szerzetes társaságában
(Magyarország, 1938. január 16. – Arcanum Digitális Tudománytár)
Kis Tomi felbukkanása távol-keleti származása miatt nagy figyelmet irányított rá. Az első találkozások után az alábbi jellemzést adták róla:
„Eleven, mint a gyík. … minden lében kanál. Szajkó módjára utánoz minden szót, amit hall…”2 „Tomi csupa lélek-gyerek! Mennyi finomság és intelligencia! A magyar szó és magyar nóta már ott fakadoz ajkán. Kis keze szervusszal fogja meg a magyar fiúk kezét. Pillanatok alatt mosolyországa körötte minden. Ha imádkozik : a szentek lelkét sugározza… Mintha mindig a miénk lett volna. Mindenki ismerős neki. A postán ő mondja be: halló, itt központ. Egy. gyerek, aki szeret mindenkit maga körül. Kis Tomi, az evangélium egyik kis búzaszeme, itt maradtál lelkünkben! Veled, a te szép lelkeddel, sugárzó arcoddal könnyű Isten dalosaivá lennünk.” 3
Vele járta Bernát Atya az országot (Budapest, Szeged, Esztergom, Csongrád, Győr, Eger, Kecskemét, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, stb.), és adományokat gyűjtött a kínai misszió, valamint az ottani árva gyermekek számára. Lévén, hogy P. Károlyi Bernát a pécsi Collegium Seraphicumban volt novícius, így Pécs városába is elhozta kis pártfogoltját: 1938. április 3-án érkeztek meg.
Siao Tomi csaknem másfél hónapos pécsi tartózkodása alatt valószínűleg több helyi nevezetességet is megtekintett, és mint a felütésben bemutatott kép tanúsítja, a Pécsi Püspöki Szemináriumban is járt, ahol névrokona, Szent Tamás apostol lábánál készítettek róla egy fényképet. A Pécsi Egyházmegyei Levéltárban fellelt fénykép adatai tehát mostantól már minden apró részleteiben ismertek: Siao Tamás (Tomi), a kis kínai árvafiú a Bartalits Mihály-féle Szent Tamás apostolszobor lábánál a Pécsi Püspöki Szemináriumban (1938 tavasza).
Siao Tomi Pécsett Károlyi Bernáttal és egy pécsi ferences szerzetessel a kolostor kertjében
(1938 tavasza) (Forrás: Dunántúl, 1938. május 15. – Hungaricana)
Május 15-én, vasárnap a ferencesek a pécsi egyházmegyei missziós tanáccsal közösen a pécsi Nemzeti Színházban missziós díszünnepélyt rendeztek, mintegy szerves részeként az eucharisztikus világkongresszusnak. A rendezvényen a Szerafi Kórus Agócsy László (1906–1993) karnagy vezényletével előadta az eucharisztikus kongresszus himnuszát, majd Várkonyi János (1900–1978), a Pécsegyházmegyei Missziós Egyesületek igazgatója osztotta meg bevezető gondolatait. Ezután P. Giovanni Battista Martini (1706–1784) Jesu Rex admirabilis és Claudio Casciolini (1697–1760) Panis angelicus című műve csendült fel. A Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet 60 tagú kórusa pedig Lomoschitz Pál (1910–2007) karnagy betanításában első alkalommal adta elő Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) Himnusz az Oltáriszentséghez című költeményének kórusadaptációját. Ezen alkalomra Kocsis László (1891–1973) pap-költő három verset is írt, amelyek közül egyet (címe: A kis Tomi köszönete4) a kis Siao Tomi adott elő. Majd énekelt és a kínai nyelv szépségeit is bemutatta a közönségnek. Sőt kínai nyelven elimádkozta a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Az est utolsó nagyobb bemutatója Goriczki Elvira (1883–1962) Tantum Ergo Sacramentum három felvonásos missziós színműve volt, amelyet a Szent Ágnes Kongregáció tagjai, valamint a zárda 40 elemistája adott elő. Az énekbetéteket a Püspöki Tanítóképző Intézet énekkara énekelte. Az estélyen továbbá közreműködött a magyar királyi Béla király 8. honvéd gyalogezred zenekara is. A rendezvény teljes bevételét a paokingi magyar missziós iskola javára ajánlották fel.
Az alábbiakban pedig következzék egy rövid életrajzi összefoglaló Siao Tamásról: Érkezése országunkba nagy szenzációnak számított. 1947-ig folyamatosan tájékoztatást adtak sorsának alakulásáról. Így a helyi lapokból és a vele készített interjúkból életéről az alábbi adatokat ismerhetjük meg:
Siao (Furulya) Tamás 1928. december 16-án született Kínában, Paokingtől 30 kilométerre fekvő kis faluban (Hunan tartomány). Édesanyját (Szücsin Hó) és édesapját a kínai polgárháború idején (1927–1937) vesztette el: apja altisztként 1931-ben elesett a fronton, anyját pedig rablócsapatok (a vörös kommunisták) 1935-ben agyonverték. Ekkor a kisfiú hitoktató nagybátyjához került, majd a missziós ferences árvaházban töltötte élete nagyobb részét. Azon a telepen ismerkedett össze Károlyi Bernát magyar ferences misszionáriussal, ahol meg is keresztelték.
Az ő kíséretében érkezett hazánkba 1938 elején. Eleinte attól féltek, hogy szervezete nem fogja bírni a magyar klímát, így nem volt biztos a Magyarországon maradása. Elsőként, január 15-én Budapestre menetek a Margit körúti ferences rendházba. Az 1938 és 1939 közötti missziós körutak közben Bernát atya Tomit az 1938. május 25. és 29. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is elvitte: ő lett – ahogy a sajtó nevezte – „az eucharisztikus kongresszus kis ázsiai virága”.5
Tomi a kezdetekkor templomdíszítéssel foglalkozó faszobrász szeretett volna lenni: szegedi és pécsi tanulmányi sem voltak kizártak: „A kis Jézus és Szűz Mária arcát akarom kifaragni.” Tanulmányai befejeztével vissza akart térni Kínába egy szobrász-műhelyet nyitni. Gyors ütemben tanulta meg a magyar nyelvet. Budapest után 1939 tavaszán Vácott (Isteni Megváltó Leányainak váci intézetében) egy év alatt 3 elemit elvégzett, majd a következő évben a negyediket.
A kis Tomi 1939 tavaszán
(Forrás: Tolnai Világlapja, 1939. április 12. – Arcanum Digitális Tudománytár)
1941 tavaszán a kecskeméti ferenceseknél lakott és a polgári iskola első osztályát ott járta, nyáron elvégezte a másodikat, hogy ősszel már a harmadik osztályban kezdhesse meg tanulmányait. A kedvenc tantárgya a hittan után a földrajz volt. Cserkészvezető lett, hernyókat és nyulakat tenyésztett, bélyeget gyűjtött, és nagyon szeretett kerékpározni. Gyűjtötte az ócskavasat, kitűnő atléta, úszó és jégkorcsolyázó volt: több első hely birtokosa is volt. 1943 őszén Budapestre a technológiai iskolába (gépészmérnök-képzésre) készült, és szakemberként vissza akart térni Kínába. (Hogy az iskolát megkezdte volna, arra vonatkozóan adatot nem találtunk.) Családjával egy ideig próbálta tartani a kapcsolatot: nagybátyjával, nagymamájával levelezett.
A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences rendben egyszerű fogadalomtételére 1947. szeptember 20-án került sor, amely után a szécsényi (1947–1948) és a gyöngyösi (1948) rendházakban élt novíciusként (egyházi neve: Norbertus Thomas Siao volt). Bölcsészeti és teológiai tanulmányokat is folytatott.6
Siao Tomi és P. Károlyi Bernát Atya7
Dr. Frajka Félix ferences atya – aki Tomi jóbartája volt – visszaemlékezéséből tudunk további életéből pár adatot. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után még rendtag maradt. 1956 októberében szerzetesként részt vett a budapesti forradalmi eseményekben: a Bem szobortól vonult a tömeggel a Parlamentig.8 A forradalom leverése után Amerikába távozott, és elvette feleségül Károlyi Bernát unokahúgát. Két fiúgyermekük született, az egyik – nem meglepő módon – a Bernard nevet kapta. Siao Tamás 1987-ben hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban.9
Epilógus
A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár rendezése során a szekrényekben számos, rendezetlen fénykép bukkantunk, amelyek között két újabb felvétel került elő Siao Tomi pécsi tartózkodásáról. A képek jelen írással együtt első alkalommal kerülnek a nyilvánosságra, és a Pécsi Egyházmegyei Levéltár Fotótárának részét fogják képezni.
P. Károlyi Bernát misszionárius, P. Jagicza Juvenál (1889–1965) pécsi ferences házfőnök és középen Siao Tomi a pécsi ferences rendház kertjében
(1938 tavasza) (Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
Siao Tomi pécsi gyerekek körében a Székesegyház előtt (1938 tavasza)
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva
- A Pollack Mihály-féle Székesegyház (átépítés: 1807–1831) első apostol-szoborcsoportjának tagja. 1854 és 1885 között a déli homlokzatot díszítette, majd szobortársaival 1885 és 2017 között a Pécsi Püspöki Szeminárium, majd Szent Mór Katolikus Iskolaközpont udvarán állt. 2017-től a Székesegyház nyugati oldalán levő árkádsor alatt tekinthetők meg.
- Kecskeméti Közlöny, 1938. január 25. 2.
- Gyöngyösi Katolikus Tudósító, 10. (1938):5. 15.
- Sajnos Kocsis László egyetlen verseskötetében sem találtuk a verset és hagyatékában a kéziratát sem leltük fel.
- Egy darab Ázsia nálunk – Siao Tomi Gyöngyösön. = Gyöngyösi Katolikus Tudósító, 10. (1938):5. 15.
- Életrajzi adatok: Szabó Tamás: Sokat tanul, nehéz a magyar nyelvtan, egyetlen szenvedélye a kerékpározás, jó itt, csak a honvágy ne lenne… – Beszélgetés Siao-Furulya Tamással = Kecskeméti Közlöny, 1941. március 8. 6.; Tabula almae provinciae S. Joannis a Capistrano ordinis fratrum minorum S. P. N. Francisci in Hungaria pro Anno Christi 1947. Vác, 1947. 14.; Tabula almae provinciae S. Joannis a Capistrano ordinis fratrum minorum S. P. N. Francisci in Hungaria pro Anno Christi 1948. Vác, 1948. 11.; Schematismus almae provinciae S. Joannis a Capistrano ordinis fratrum minorum S. P. N. Francisci in Hungaria anno bissextili 1948. Budapest, 1949. 76.
- A kép forrása: wojtyla.hu
- Csodálatos nap volt… Visszaemlékezések, vélemények = Kurir, 1991. október 24. 7.
- Navracsicsné Prevoz Anikó: Ferences mártírok – Károlyi Bernát = A Mi arcaink – Pasaréti Körkép, 2016/3. 32–34. = Link